32006R0355[1]

A Bizottság 355/2006/EK rendelete ( 2006. február 28. ) a Koreai Köztársaságból származó egyes dobozos hűtőgépek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 355/2006/EK RENDELETE

(2006. február 28.)

a Koreai Köztársaságból származó egyes dobozos hűtőgépek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás megindítása

(1) A közösségi dobozos hűtőgépgyártás jelentős részarányát képviselő Whirlpool Europe s.r.l. (a továbbiakban: a panaszos) 2005. április 18-án panaszt nyújtott be a Koreai Köztársaságból származó bizonyos dobozos hűtőgépek behozatala tekintetében.

(2) Ez a panasz a szóban forgó termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozó bizonyítékokat tartalmazott, amelyek alapján kellően indokoltnak ítélték az eljárás megindítását.

(3) Az eljárást 2005. június 2-án, az eljárás megindításáról szóló értesítés Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való közzétételével indították meg (2).

1.2. Az eljárásban érintett felek

(4) A Bizottság hivatalosan értesítette az eljárás megindításáról a panaszost, az ismerten érintett exportáló koreai gyártókat, kereskedőket, importőröket, szállítókat és kiskereskedőket, valamint az ismerten érintett szövetségeket és a Koreai Köztársaság kormányának a képviselőit. Az érdekelt feleknek az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek.

(5) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes megállapításához szükségesnek ítélt. A Bizottság e célból kérdőíveket küldött ki minden ismerten érintett félnek, valamint minden olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkezett. A kérdőívre három koreai exportáló gyártó és a velük kapcsolatban álló közösségi importőrök, a panaszos, egy független importőr, két közösségi szállító és két közösségi kiskereskedő adott választ.

(6) A Bizottság a következő vállalatok telephelyein tett ellenőrző látogatást:

a) közösségi gyártók:

- Whirlpool Europe s.r.l, Varese, Olaszország;

b) független importőrök:

- Indesit Company SpA, Fabriano, Olaszország;

c) közösségi kiskereskedők:

- Media-Saturn Systemzentrale GmbH, Ingolstadt, Németország;

d) koreai exportáló gyártók:

- Daewoo Electronics Corporation, Szöul,

- LG Electronics Corporation, Szöul,

- Samsung Electronics Corporation, Szöul;

e) kapcsolt közösségi importőrök:

- Daewoo Electronics Sales UK, Wokingham, Egyesült Királyság,

- LG Electronics Benelux BV, Almere, Hollandia,

- LG Electronics España SA, Madrid, Spanyolország,

- LG Electronics UK Limited, Slough, Egyesült Királyság,

- Samsung Electronics Benelux BV, Delft, Hollandia,

- Samsung Electronics Iberia SA, Barcelona, Spanyolország,

- Samsung Electronics UK Limited, Chertsey, Egyesült Királyság.

(7) Minden olyan érdekelt fél, aki kérelmezte és megindokolta a meghallgatásra való igényét, szóbeli meghallgatáson vehetett részt.

1.3. Vizsgálati időszak

(8) A dömping és a kár kivizsgálása a 2004. április 1-jétől2005. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciákra tekintettel a Bizottság a 2002. január 1-jétől2005. március 31-ig tartó időszak (a továbbiakban: érintett időszak) adatait elemezte.

2. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

2.1. Érintett termék

(9) Az érintett termék a jelenleg az ex 8418 10 20 KN-kód alá sorolható dobozos hűtőgép (side-by-side refrigerators), azaz a Koreai Köztársaságból származó, 400 litert meghaladó űrtartalmú kombinált hűtő-fagyasztógép-egységek, legalább két, egymás melletti külön külső ajtóval.

(10) Egy közösségi háztartásigép-gyártó az olyan hűtő- és fagyasztógépek fogalomkörbe történő bevonását kérte, amelyek egymás mellett elhelyezve egy speciális készlet felhasználásával egy rendszerré építhetők össze. Az ügy megvizsgálását követően a Bizottság megállapította, hogy ez a termék két külön berendezésből áll, amelyek egymástól függetlenül megvásárolhatók és működtethetők. Ez a termék ezért nem kombinált hűtő- és fagyasztógép, és ebből következően nem tartozik bele a termék fogalommeghatározásába.

(11) Egy exportáló gyártó szerint az eljárást az összes hűtőgépre ki kellett volna terjeszteni, mivel azonos a rendeltetésük, vagyis élelmiszerek és italok frissen tartására szolgálnak, és mivel a többségük hűtőrekesszel és fagyasztórekesszel egyaránt rendelkezik.

(12) Ezen túlmenően ugyanez a vállalat azt állította, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő termékleírás hibás. A vállalat szerint az iparágban a dobozos hűtőgépet olyan hűtőgépként értelmezik, amely egy egymás mellett elhelyezett hűtőrekeszből és fagyasztórekeszből áll, és mindkét rekeszhez külön külső ajtó tartozik. A vállalat állítása szerint, ha fenn kívánják tartani az érintett terméknek az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő fogalommeghatározását, a vizsgálatba bevonnának bizonyos alulra szerelt fagyasztókat (bottom mount freezers), nevezetesen a fenti hűtőrekeszen két ajtóval és a lenti fagyasztórekeszen egy ajtóval rendelkező kombinált hűtő- és fagyasztógépeket, miközben kizárnának hasonló, mindkét rekeszen egy ajtóval rendelkező modelleket. A vállalat ezért azt állította, hogy vagy az összes, három vagy több ajtós kombinált hűtő- és fagyasztógépet ki kell zárni az eljárásból, vagy annak hatókörét az összes kombinált hűtő- és fagyasztógép bevonásával ki kell bővíteni.

(13) Ami azt az érvelést illeti, hogy az összes hűtőt be kell vonni, mivel azonos a rendeltetésük, meg kell jegyezni, hogy a dobozos hűtőgépek piaca világosan elkülönülő és önálló piaci szegmens. A meghatározott fizikai jellemzők, mégpedig az egymás mellett elhelyezett két nagy ajtó, a kombinált hűtő- és fagyasztógépek piacán saját meghatározott helyet biztosítanak a dobozos hűtőgépeknek. Ezt a gyártók, a forgalmazók és az értékesítők is elismerik, akik a terméket külön, a kombinált hűtő- és fagyasztógép "prémium" típusaként forgalmazzák.

(14) A második érv tekintetében a vizsgálat során megállapították, hogy nincs a dobozos hűtőgépnek semmilyen általánosan használt meghatározása. A (12) preambulumbekezdésben említett három ajtós kombinált hűtő- és fagyasztógép azonban a dobozos hűtőgép összes egyéb modellje mellett van jelen a piacon. Az az exportáló gyártó, aki a fenti állításokat tette, a múltban szintén kifejezetten "három ajtós dobozos hűtőgépként" (three door side-by-side refrigerators) forgalmazta ezeket a kombinált hűtő- és fagyasztógépeket.

(15) Ezért ideiglenesen megállapították, hogy az űrtartalom, az opcionális szolgáltatások és a felhasznált anyagok tekintetében ugyan eltérések mutatkoznak, a dobozos hűtőgépek összes típusa - beleértve az alulra szerelt fagyasztóval rendelkező három ajtós kombinált hűtő- és fagyasztógépeket is - ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ezeket alapvetően azonos célra használják.

(16) Következésképpen az említett exportáló gyártó észrevételei nem indokolták, hogy megváltoztassák az érintett terméknek az eljárás megindításáról szóló értesítés (2) bekezdésében rögzített leírását. Szükséges van azonban a megfogalmazás csekély mértékű, a termék hatókörét nem érintő változtatására, hogy a termék fogalommeghatározása igazodjon a Kombinált Nómenklatúrában szereplő megnevezéshez.

2.2. Hasonló termék

(17) Az érintett termékről, a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben gyártott és értékesített dobozos hűtőgépekről, valamint a Koreai Köztársaságban gyártott és értékesített dobozos hűtőgépekről megállapították, hogy lényegében azonos fizikai és műszaki jellemzőkkel és azonos alapvető funkciókkal rendelkeznek. Ezért ezek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonlónak tekintendők.

3. DÖMPING

3.1. Rendes érték

(18) A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először megállapította, hogy valamennyi exportáló gyártó esetében a hasonló termékből származó teljes belföldi értékesítés a Közösségbe irányuló teljes exportértékesítéssel összehasonlítva reprezentatív volt-e. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítést akkor tekintették reprezentatívnak, ha az egyes exportáló gyártók teljes belföldi értékesítési mennyisége a Közösségbe irányuló teljes exportértékesítésnek legalább 5 %-át elérte. A belföldi értékesítést az összes exportáló gyártó esetében reprezentatívnak találták az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(19) A Bizottság ezt követően azonosította a hasonló termék belföldön értékesített olyan típusait, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak a Közösségbe irányuló export céljából értékesített típusokkal. Mindezen típusok tekintetében megvizsgálták, hogy a belföldi értékesítések eléggé reprezentatívak voltak-e az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában. Egy adott típus belföldi érétkesítését akkor lehet eléggé reprezentatívnak tekinteni, ha a szóban forgó típus VI alatt elért teljes belföldi értékesítési mennyisége a Közösségbe kivitt összehasonlítható típus teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át képviselte.

(20) A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az érintett termék egyes típusainak belföldi értékesítése, amelyeket belföldön reprezentatív mennyiségben értékesítettek, az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekinthető-e. Ez oly módon történt, hogy megállapították az egyes exportált terméktípusokra a független vásárlóknak történő nyereséges belföldi értékesítés részarányát: a) azoknál a terméktípusoknál, amelyeknél a belföldi piaci értékesítések mennyiség szerint több mint 80 %-a nem a fajlagos költség alatt volt és a súlyozott értékesítési átlagár a fajlagos költséggel egyenlő vagy annál magasabb volt, a rendes értéket terméktípusonként a kérdéses típus súlyozott belföldi értékesítési átlagáraként számították ki; b) azoknál a terméktípusoknál, amelyeknél a belföldi piaci értékesítések mennyiség szerint legalább 10 %-a, de legfeljebb 80 %-a nem a fajlagos költség alatt volt, a rendes értéket terméktípusonként a kérdéses típusnak csak azon belföldi értékesítési árai súlyozott átlagaként számították ki, amelyek egyenlők voltak a fajlagos költséggel vagy meghaladták azokat; c) azoknál a terméktípusoknál, amelyeknél a belföldi piaci értékesítések mennyiség szerint kevesebb mint 10 %-a nem a fajlagos költség alatt volt, úgy tekintették, hogy az érintett terméktípust nem a rendes kereskedelmi forgalomban értékesítették.

(21) Az olyan terméktípusok esetében, amelyeket a rendes kereskedelmi forgalmon kívül vagy a belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesítettek, a rendes értéket számtanilag kellett képezni.

(22) A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti képzéséhez az egyes érintett együttműködő exportáló gyártóknál a hasonló termék vizsgálati időszak alatt, rendes kereskedelmi forgalomban történő belföldi értékesítése során felmerült eladási, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) és az általuk realizált súlyozott átlagos nyereséget hozzáadták a vizsgálati időszak alatt felmerült saját átlagos előállítási költségükhöz. Szükség esetén a bejelentett gyártási költségeket és SGA-költségeket a rendes kereskedelmi forgalom vizsgálatánál és a rendes értékek képzésénél való felhasználásuk előtt korrigálták.

3.2. Exportár

(23) Az egyes érintett exportáló gyártók értékesítéseinek a többségét kapcsolt közösségi importőrök felé bonyolították le. Ezen értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a független vásárlókkal szembeni viszonteladási ár alapján állapították meg. Az első független közösségi vásárlóval szembeni viszonteladási árat korrigálták a behozatal és a viszonteladás között felmerült összes költséggel - beleértve a vámokat és adókat is - a közösségi határon fennálló megbízható exportár meghatározása céljából. Ezek a költségek fuvarozási, kezelési, rakodási, biztosítási és járulékos költségek, valamint a kapcsolt importőröknél felmerült SGA-költségek voltak. A viszonteladási árat korrigálták továbbá azzal a méltányos haszonkulccsal, amelynek az érintett termék független importőre általi elérését a vizsgálat során megállapították.

(24) Az érintett termék egyes exportáló gyártók által bonyolított fennmaradó kivitelét közvetlenül független közösségi vásárlók felé bonyolították le. Ezen értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, a tényelegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

3.3. Összehasonlítás

(25) A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást gyártelepi paritáson végezték el. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők különbségeit. Szükséges és indokolt esetben jóváírták a csomagolási költségek, a szállítási költségek, a tengeri szállítási és biztosítási költségek, a kezelési költségek, a rakodási és járulékos költségek, a vámvisszatérítések, a kereskedelmi szint, a vevőszolgálati költségek, a jutalékok, az árengedmények, a kedvezmények és a reklámköltségek eltéréseit, szükség szerint megfelelően korrigálva.

(26) Mindhárom exportáló gyártó benyújtott egy összehasonlító táblázatot, amely a belföldön értékesített modelleket és a Közösségbe irányuló export céljából értékesített, részben összehasonlítható modelleket hasonlította össze, és a 2. cikk (10) bekezdésének a) pontja értelmében korrekciót követeltek a fizikai jellemzők fennmaradó eltérései tekintetében. A modellenként igényelt jóváírásokat két vállalat esetében ki kellett igazítani, hogy megfelelően tükrözzék a fizikai jellemzők eltéréseinek piaci értékét. Ezen az alapon a fizikai jellemzők eltérései után mindhárom exportáló gyártó jóváírásban részesült.

(27) Egy vállalat vámvisszatérítés utáni kiigazítást igényelt az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja szerint, igényét kizárólag az érintett termék előállításához állítólagosan felhasznált nyersanyagok után kifizetett vámokra alapozva. Ez a vállalat azonban nem támasztotta alá e vámoknak az érintett termék exportálását követő visszatérítését, és ebből következően nem lehetett az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében behozatali vámok visszatérítését megállapítani. Ezt az igényt ennek megfelelően elutasították.

(28) Két exportáló gyártó kapcsolt kiskereskedőkön keresztül bonyolított belföldi értékesítést. Ők azt kérték, hogy a rendes érték számításából a 2. cikk (10) bekezdése d) pontjának i) alpontja alapján zárják ki ezeket a kiskereskedői értékesítéseket, mivel ezek a közösségi piacon nem létező kereskedelmi szinten valósultak meg. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy ezek a kapcsolt kiskereskedők a hasonló terméket túlnyomórészt vagy kizárólag fogyasztóknak értékesítették, amely kereskedelmi szint a közösségi piacon nem létezik. Azt is megállapították, hogy a fogyasztóknak felszámított árak szintje következetesen eltért a más vevőkategóriáknak felszámított áraktól. A fenti megállapításokra tekintettel, és mivel mindkét vállalat fennmaradó belföldi értékesítéseit elégségesen reprezentatívnak találták, úgy döntöttek, hogy ezeket a fogyasztóknak történt eladásokat kizárják a rendes érték számításából.

(29) Az exportáló gyártók egyike egy kapcsolt vállalatot vett igénybe az érintett termék tengeri szállítására. A kapcsolt fél által felszámított fuvarköltségekről úgy találták, hogy jelentősen a piaci szint alatt vannak. Ezeket a költségeket emiatt egy nem kapcsolt teherfuvarozó költségeivel helyettesítették, amelynek az érintett termék szállításával kapcsolatos tengeri szállítási költségeit a vizsgálat során meg tudták szerezni.

(30) Mindhárom exportáló gyártó kiigazítást igényelt a 2. cikk (10) bekezdésének g) pontja szerint a belföldi értékesítései után állítólagosan felmerült hitelköltségei miatt. Ezek az igények a koreai belföldi piacon használt "nyitott számlás" fizetési rendszer keretében a vásárlók által igénybe vett tényleges hitelidőszakon alapultak. Megállapították, hogy az exportáló gyártók e rendszer keretében általánosan nem biztosítottak ténylegesen meghatározott hitelidőszakokat, és az igénybe vett hitelidőszakok nem voltak pontosan meghatározhatók, mivel a bevételeket nem lehetett meghatározott számlákhoz kötni. Az exportáló gyártók igényeit emiatt el kellett utasítani.

3.4. Dömpingkülönbözet

(31) Mindhárom exportáló gyártó tekintetében megállapították az exportárak egyértelmű tendenciáját, amely térségenként jelentősen eltért. Úgy találták, hogy jelentős mennyiségek koncentrálódtak alacsony árakon az Egyesült Királyság és Franciaország piacain. Ez a két piac adta a VI alatt az érintett termék Közösségbe irányuló behozatalának több mint 50 %-át.

(32) Az e piacokon megállapított dömpinget a súlyozott átlagos rendes értéknek az Európai Unió összes tagállamában alkalmazott exportárak súlyozott átlagával való összehasonlítása helytelenül elfedte volna, mivel az Egyesült Királyság és Franciaország piacán mindhárom exportáló gyártó esetében kimutatott dömpingárakat teljes mértékben vagy részben ellensúlyozták a többi közösségi piacon alkalmazott magasabb és nagyrészt nem dömpingelt árak. Ez a módszer ebből következően nem tükrözné a gyakorolt dömping teljes mértékét. A dömping kiszámítása során ennek megfelelően célszerűnek találták az exportárak tendenciáiban a különböző térségek között mutatkozó jelentős különbségek megjelenítését.

(33) A tranzakciók közötti összehasonlítást ebben az esetben nem találták megfelelő alternatív összehasonlítási módszernek, mert az egyedi tranzakcióknak az összehasonlítás elvégzése érdekében történő kiválasztására irányuló eljárást túlságosan célszerűtlennek és önkényesnek tartották, tekintettel a több tízezer export- és belföldi tranzakcióra.

(34) Ebből következően az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően minden egyes exportáló gyártó esetében a rendes érték súlyozott átlagát hasonlították össze a Közösségbe irányuló összes egyedi exporttranzakció áraival.

(35) Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(36) Mivel az együttműködés magas fokú volt (az érintett termék Koreából a Közösségbe irányuló kivitelének 100 %-a), a fennmaradó ideiglenes dömpingkülönbözet szintjét az együttműködő vállalatok tekintetében megállapított legmagasabb dömpingkülönbözet szintjében, vagyis az LG Electronics Corporation tekintetében megállapított szintben, nevezetesen 14,3 %-ban szabták meg.

4. KÁR

4.1. Közösségi előállítás és közösségi gazdasági ágazat

(37) A Közösségen belül a hasonló terméket csak a panaszos gyártja.

(38) A panaszos megfelelően együttműködött a vizsgálat során. Mivel a Közösségben a panaszos a hasonló termék egyedüli gyártója, termelése a vizsgálati időszak alatt a hasonló termék közösségi termelésének a 100 %-át képezte.

(39) Ebből következően a panaszos képezi mind az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett közösségi termelést, mind pedig az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében vett közösségi gazdasági ágazatot. A panaszosra "közösségi gazdasági ágazatként" is hivatkozni fogunk.

(40) A közösségi gazdasági ágazatnak a tevékenység megkezdésének időszakában (2002) az amerikai anyavállalatától beszerzett hasonló termék behozatalára kellett támaszkodnia. Az e forrásból beszerzett mennyiségek 2003-tól kezdődően erősen visszaestek, ahogyan az újonnan épített üzem lendületbe jött (lásd az alábbi (80) és (81) preambulumbekezdést). A közösségi gazdasági ágazat helyzetének értékelése tekintetében (lásd az alábbi (48) preambulumbekezdéstől) az elemzés csak a közösségi gazdasági ágazat saját termelésére terjed ki, az anyavállalatától származó beszerzésekre nem.

4.2. Közösségi fogyasztás

(41) A közösségi fogyasztást a közösségi gazdasági ágazat saját termelésének a közösségi piacon értékesített mennyisége, a három koreai együttműködő exportáló gyártó által a közösségi piacra irányuló behozatali mennyiségekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátott adatok, valamint az érintett üzletág leggyakrabban használt adatbázisában szereplő, az USA-ból a közösségi piacra irányuló behozatalra vonatkozó mennyiségi adatok alapján állapították meg. Hasonló terméket az érintett időszakban a világ egyetlen más országából sem hoztak be a Közösségbe.

(42) Mivel a közösségi gazdasági ágazat egyetlen gyártóból áll és az érintett termék és a hasonló termék közösségi piacát mindössze három származási hely látja el (a közösségi gazdasági ágazat, a koreai gyártók és az USA), a közösségi gazdasági ágazat és az USA piaci részesedésére vonatkozó adatokat indexált formában adják meg, hogy az alaprendelet 19. cikke szerint ne szolgáltassák ki a közösségi gazdasági ágazat által benyújtott bizalmas adatokat.

(43) Az érintett termék és a hasonló termék közösségi piaca 2002 és a VI között több mint kétszeresére nőtt. A közösségi fogyasztás 2002-ben 213 000 darab körül, a vizsgálati időszakban pedig 456 000 darab körül mozgott. Részletesebben, 2003-ban 51 %-kal növekedett, 2004-ben további 54 százalékponttal, majd a vizsgálati időszakban 10 százalékponttal nőtt.

4.3. Az érintett országból érkező behozatal

a) Mennyiség

(44) Az érintett termék Koreai Köztársaságból a Közösségbe irányuló behozatalának a mennyisége 2002 és a VI között erőteljesen és folyamatosan emelkedett. 2002 és a VI között 157 %-kal nőtt. Részletesen, az érintett országból származó behozatal 2002 és 2003 között 66 %-kal növekedett, 2004-ben további 77 százalékponttal, majd a vizsgálati időszakban további 14 százalékponttal nőtt.

b) Piaci részesedés

(45) Az érintett országbeli exportőrök piaci részesedése az érintett időszak alatt körülbelül 13 százalékponttal növekedett, és a VI alatt csaknem 80 %-os szintet ért el. A koreai exportőrök 2003-ban csaknem 7 százalékpontos, majd 2004-ben ismét csaknem 6 százalékpontos növekedést értek el. A közösségi piacot következésképpen a koreai gyártók elsöprő erőfölénye jellemzi.

c) Árak

i. Az árak alakulása

(46) A Koreai Köztársaságból származó érintett termék behozatalainak átlagára 2002 és a VI között 11 %-kal csökkent, noha az értékesített modelleket évről évre folyamatosan fejlesztették. Az árcsökkenés a 2002. évet követően, 2003-ban érte el a csúcspontját. Az átlagárak 2003 után egyenletesek maradtak (lásd a fenti táblázatot).

ii. Alákínálás

(47) Összehasonlítást végeztek az érintett termék és a hasonló termék összehasonlítható modelljeinek tekintetében az exportáló gyártók és a közösségi gazdasági ágazat átlagos közösségi értékesítési árai között. E célból a közösségi gazdasági ágazatnak a független vásárlók felé kínált, gyártelepi paritáson számolt, árengedményektől és adóktól megtisztított árait hasonlították össze a Koreai Köztársaság exportáló gyártóinak a CIF közösségi határ paritáson számolt, a kirakodási és vámkezelési költségekkel kiigazított áraival. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a VI alatt a Közösségben értékesített, a Koreai Köztársaságból származó érintett terméket az érintett exportőrtől függően 34 % és 42 % közötti mértékben kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál.

4.4. A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(48) A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint megvizsgált minden fontos gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolja a közösségi gazdasági ágazat helyzetét.

(49) Mivel a közösségi gazdasági ágazat mindössze egyetlen gyártóból áll, a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat indexált formában és/vagy tartományokban adják meg, hogy az alaprendelet 19. cikke szerint megőrizzük azok bizalmas jellegét. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a közösségi gazdasági ágazat 2002 áprilisában kezdte meg működését, ami megmagyarázza, hogy a későbbiekben bemutatott, károkra vonatkozó tendenciák 2002 és 2003 között általánosan miért mutatnak éles részben felfelé irányuló (mint pl. a termelés mennyisége esetében) vagy lefelé irányuló ingadozást (mint pl. a beruházások esetében).

a) Termelés

(50) A közösségi gazdasági ágazat termelése 2003-ban 205 %-kal nőtt, 2004-ben további 136 százalékponttal növekedett, és ezzel csúcspontot ért el, majd a vizsgálati időszakban 36 százalékponttal visszaesett. A közösségi gazdasági ágazat termelési mennyisége a VI alatt 70 000 és 100 000 darab között mozgott.

b) Kapacitás és kapacitáskihasználtsági ráták

(51) A termelő kapacitás 2003-ban először 125 %-kal nőtt, majd 2004-ben tovább növekedett 113 százalékponttal, és a vizsgálati időszakban ezen a szinten maradt. A közösségi gazdasági ágazat termelése a VI alatt 100 000 és 150 000 darab között mozgott.

(52) A kapacitáskihasználtság 2003-ban 36 %-kal nőtt, és ezzel elérte csúcspontját. 2004-ben 5 százalékponttal csökkent, majd a vizsgálati időszakban további 11 százalékponttal visszaesett. A közösségi gazdasági ágazat kapacitáskihasználtsága a VI alatt 60 % és 90 % között mozgott.

c) Készletek

(53) A VI alatt a közösségi gazdasági ágazat teljes termelési mennyiségének mintegy 30 %-át késztermékkészletek képezték; ez a szint magasnak és túlzottnak minősül. A közösségi gazdasági ágazat záró készleteinek szintje 2003-ban először 29 %-kal csökkent, 2004-ben 140 százalékponttal erőteljesen emelkedett, majd a vizsgálati időszakban 2004-hez képest további 27 százalékponttal nőtt. A közösségi gazdasági ágazat készletei a VI alatt 10 000 és 30 000 darab között mozogtak.

d) Eladási mennyiség

(54) A közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon független vásárlók részére értékesített saját termelésű termékek száma 2003-ban először 284 %-kal nőtt, majd 2004-ben további 37 százalékponttal emelkedett, a VI alatt azonban 6 százalékponttal visszaesett. A közösségi gazdasági ágazat eladási mennyisége a vizsgálati időszak alatt 50 000 és 90 000 darab között mozgott.

e) Piaci részesedés

(55) A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének alakulását tükröző mutató 2003-ban 154 %-kal nőtt, és ezzel elérte csúcspontját, majd 2004-ben 48 százalékponttal, a VI alatt pedig további 13 százalékponttal csökkent. A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a VI alatt 10 % és 20 % között mozgott.

f) Növekedés

(56) 2003 és a VI alatt, amikor a közösségi fogyasztás 64 százalékponttal emelkedett, a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon elért értékesítési mennyisége csak 31 százalékponttal nőtt. A közösségi gazdasági ágazat körülbelül 4 százalékpontnyi piaci részesedést veszített, ezzel szemben 2003 és a VI között a dömpingelt behozatal körülbelül 6 százalékpontos növekedést ért el.

g) Foglalkoztatás

(57) A közösségi gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2002 és 2003 között először 110 %-kal nőtt, 2004-ben további 102 százalékponttal emelkedett, a vizsgálati időszakban azonban 14 százalékponttal csökkent. A közösségi gazdasági ágazat által foglalkoztatottak száma a vizsgálati időszak alatt 300 és 500 fő között volt.

h) Termelékenység

(58) A közösségi gazdasági ágazat termelékenysége, amelyet az egy foglalkoztatottra jutó éves termelés (darabszám) mér, 2002 és 2003 között először erőteljesen, 46 %-kal nőtt, majd 2004-ben 5 százalékponttal visszaesett, a vizsgálati időszakban pedig további 5 százalékponttal csökkent. A közösségi gazdasági ágazat termelékenysége a VI alatt foglalkoztatottanként 100 és 300 darab között volt.

i) Bérek

(59) Az egy alkalmazottra jutó átlagbér 2002 és a VI között 16 %-kal csökkent. Részletesebben, 2003-ban 3 %-kal, 2004-ben további 11 százalékponttal, és végül a vizsgálati időszakban 2 százalékponttal csökkent.

j) Értékesítési árak

(60) A közösségi gazdasági ágazat saját termelésének a független vásárlók felé történő közösségi értékesítés során érvényesített egységárai 2002 és a VI között 4 %-kal csökkentek, annak ellenére, hogy az értékesített modelleket évről évre folyamatosan fejlesztették. Az árak 2002 és 2004 között hozzávetőlegesen azonos szinten maradtak, majd a vizsgálati időszakban 4 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható. A közösségi gazdasági ágazat átlagos egységára a VI alatt 500 és 1 500 euró között mozgott.

k) A közösségi árakat befolyásoló tényezők

(61) A vizsgálat során az derült ki, hogy a dömpingelt behozatal a vizsgálati időszakban 34-42 %-kal kínált alá a közösségi gazdasági ágazat nyomott értékesítési átlagárainak. Típusonként vizsgálva azonban megállapították, hogy az érintett exportáló gyártók által kínált árak néhány esetben jelentősen alacsonyabbak voltak, mint a közösségi gazdasági ágazat áraival szembeni fenti átlagos alákínálás. Ez az egyedibb terméktípusok szintjén megvalósított alákínálás a dömpingelt behozatal növekvő piaci részesedésével együtt természetesen fokozta az árnyomást, és hátrányosan érintette a közösségi gazdasági ágazat belföldi árait.

l) Nyereségesség és befektetési hozam

(62) A közösségi gazdasági ágazat saját előállítású, Közösségen belüli értékesítéseinek a nettó értékesítési árbevétel százalékában kifejezett nyereségessége 2002 és a VI közötti időszakban végig negatív maradt. A veszteségek 2002-ben igen magasak voltak, ami annak tudható be, hogy a létesítmény ebben az évben kezdte meg működését. A nyereségesség 2003-ban csaknem elérte a jövedelmezőségi határt, de ezután 2004-ben romlott, és a vizsgálati időszakban ismét jelentős veszteségek keletkeztek.

(63) A befektetések nettó könyv szerinti értékének százalékában meghatározott nyereségként kifejezett befektetési hozam ("ROI") nagyjából a fenti nyereségességi tendenciát követte. Ez az érintett időszakban szintén negatív maradt. Ez 2003-ban először jól láthatóan javult, 2004-ben és a vizsgálati időszakban azonban romlott.

m) Cash flow és tőkebevonási képesség

(64) Az üzemi tevékenységekből származó nettó cash flow az érintett időszakban szintén végig negatív maradt. A 2002-es igen alacsony szintjéről nullához közeli szintre emelkedett, majd 2004-ben és a vizsgálati időszakban ismét romlott. A közösségi gazdasági ágazat gyenge hozama miatt a vállalatcsoporton belülről - amelyhez tartozik - nem tudott további tőkéhez jutni, és el kellett halasztania a termelés további bővítésére irányuló terveit. Az olyan multinacionális vállalatcsoportoknál, mint amelyhez a közösségi gazdasági ágazat is tartozik, a pénzügyi erőforrásokat általában a legnyereségesebb egységekhez irányítják.

n) Beruházások

(65) A közösségi gazdasági ágazat érintett termék termelésébe való beruházása 2002. évhez képest - amikor a termelés megkezdődött és a főbb beruházásokat megvalósították - 2003-ban erőteljesen csökkent. A hasonló termék gyártását érintő éves beruházások áramlása 2004-ben és a vizsgálati időszakban igen stabil volt.

o) A dömpingkülönbözet nagysága

(66) A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra kifejtett hatását illetően elmondható, hogy tekintettel az érintett országból származó behozatal mennyiségére és áraira, ez a hatás nem elhanyagolható.

p) Korábbi dömpingből való felépülés

(67) Mivel hiányoznak az ebben az eljárásban értékelt helyzetet megelőző dömping létezésére vonatkozó információk, ennek a kérdésnek nincs jelentősége.

4.5. A kárra vonatkozó következtetés

(68) Az érintett termék Koreai Köztársaságból származó dömpingelt behozatalának mennyisége 2002 és a VI között 157 %-kal, jelentősen növekedett, a közösségi piacból való részesedése pedig körülbelül 13 százalékponttal nőtt. A Koreai Köztársaságból származó dömpingelt behozatal átlagárai az érintett időszakban következetesen alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat árainál. Ráadásul az érintett országból származó behozatal árai a vizsgálati időszakban jelentősen alámentek a közösségi gazdasági ágazat árainak. A súlyozott átlag alapján az alákínálás a vizsgálati időszakban 34 % és 42 % között volt, az érintett exportőrtől függően, sőt, néhány esetben, egyes modelleknél az alákínálás még ennél is magasabb volt.

(69) Megállapították, hogy az érintett időszakban a közösségi gazdasági ágazat helyzete romlott. Ha figyelmen kívül hagyjuk a 2002-es évet, amelyben a közösségi gazdasági ágazat megkezdte működését, 2003 és a VI között a kármutatók többsége negatívan alakult: a kapacitáskihasználtság 16 százalékponttal csökkent, a záró készletek 167 százalékponttal növekedtek, a Közösség 61 százalékpontnyi piaci részesedést veszített, a termelékenység 10 százalékponttal csökkent, az értékesítési egységárak 5 százalékponttal csökkentek, a nyereségesség, a befektetési hozam és a cash flow a már egyébként is negatív kiindulási ponthoz képest romlott.

(70) Egyes mutatók láthatóan pozitívan alakultak 2003 és a VI között. A termelési mennyiség 100 százalékponttal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon bonyolított értékesítéseinek mennyisége 31 százalékponttal emelkedett, a foglalkoztatás pedig 88 százalékponttal nőtt. Ezek a javulások normálisnak tekinthetők egy olyan termelő létesítmény esetében, amely nemrégiben kezdte meg működését, és arra törekszik, hogy a lehető legteljesebb mértékben kihasználja állótőkéjét, és ezzel fedezze állandó költségeit. Ezek a növekedések azonban nem voltak elégségesek sem a piaci részesedés csökkenésének megelőzéséhez (mivel a piac még gyorsabban nőtt), sem pedig a méltányos haszonkulcs eléréséhez.

(71) Az előzőek fényében ideiglenesen megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett.

5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

5.1. Bevezetés

(72) A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a dömpingelt behozatal jelentős mértékű kárt okozott-e a közösségi gazdasági ágazatnak. Megvizsgálták azokat a dömpingelt behozatalon kívüli egyéb ismert tényezőket is, amelyek egyidejűleg szintén kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak, hogy az ezen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

5.2. A dömpingelt behozatal hatása

(73) A dömpingelt behozatal mennyiségének 157 %-os, jelentős növekedése 2002 és a VI között, és az ennek megfelelő közösségi piaci részesedés hozzávetőlegesen 13 százalékpontos növekedése, valamint a megállapított (a VI alatt 32-42 %-os) alákínálás egybeesett a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlásával. A kapacitáskihasználtság 2003 és a VI között 16 százalékponttal csökkent, a záró készletek 167 százalékponttal növekedtek, a Közösség 61 százalékpontnyi piaci részesedést veszített, a termelékenység 10 százalékponttal csökkent, és az értékesítési egységárak 5 százalékponttal csökkentek. Ezt a tendenciát a közösségi piac 2002 és a VI közötti évek alatt tapasztalt gyors növekedésével kell összevetni. Ráadásul a dömpingelt árak az átlagot tekintve a teljes érintett időszakban a közösségi gazdasági ágazat árai alatt maradtak, és azokra lefelé ható nyomást gyakoroltak. A közösségi gazdasági ágazat árainak ebből következő csökkenése váltotta ki változatlan termelési költségek mellett a nyereségesség, a befektetési hozam és a cash flow egyébként is negatív kiindulási ponthoz képest megfigyelt csökkenését. Ezért ideiglenesen úgy tekinthető, hogy a dömpingelt behozatal jelentős negatív hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

5.3. Egyéb tényezők hatása

a) A nyersanyagárak növekedése

(74) Egy érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár bizonyos nyersanyagok 2003 óta megfigyelhető áremelkedésével függ össze.

(75) Bizonyos nyersanyagok, mint például az acél és a poliuretán ára 2003-tól kezdődően valóban emelkedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy az USA-beli, dollárelszámolású szállítóktól beszerzett nyersanyagok esetében ezt a hatást bizonyos mértékben tompította az euró USA-dollárral szembeni felértékelődése, amely ugyanebben az időszakban volt megfigyelhető. Ezen túlmenően a hasonló termék gyártási folyamatában felhasznált fő nyersanyagok nemzetközileg jegyzett áruk, és mind a közösségi gazdasági ágazat, mind koreai versenytársai hasonlóan nagy vásárlóerővel rendelkező nagy vállalatcsoportok. Ebből adódóan hasonló áron szerzik be nyersanyagaikat. Az olyan euróelszámolású gyártók, mint a közösségi gazdasági ágazat, inkább előnyt élveznek koreai versenytársaikkal szemben beszerzéseik USA-beli, dollárelszámolású szállítóktól származó része tekintetében, tekintettel a koreai von USA-dollárral szembeni, az érintett időszak alatti mozgására. A vizsgálat emellett bizonyította, hogy a közösségi gazdasági ágazat fajlagos gyártási költsége 2002-höz képest 2003-ban először erőteljesen csökkent az újonnan épített üzem tevékenységi volumenének növekedésével összefüggésben, majd 2003 és a VI között nem változott. A nyereségesség 2003 és a VI között megfigyelt erőteljes romlása ebből következően nem a gyártási költségek elmozdulásának tudható be, hanem az értékesítési árak csökkenésének. A közösségi gazdasági ágazat értékesítési árai 2003 és a VI között valóban 5 százalékponttal visszaestek az árcsökkenés és a dömpingelt behozatal által okozott árnyomás következtében. A nyersanyagárak emelkedése ebből következően legfeljebb korlátozott szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárban, és csak olyan mértékben volt rá hatással, amely nem töri meg a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

b) A vállalatcsoporton belüli értékesítések növekedése

(76) Az egyik érdekelt fél állítása szerint a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár a közösségi gazdasági ágazat vállalatcsoporton belüli értékesítésének mennyiségében megfigyelt növekedéshez kapcsolódott.

(77) A közösségi gazdasági ágazat a multinacionális vállalatcsoportok részét képező más vállalatokhoz hasonlóan 2002 és a VI között számos terméket értékesített a kapcsolt felek részére a vállalatcsoporton belüli elszámolási áron. 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben, illetve a vizsgálati időszakban ezek a vállalatcsoporton belüli értékesítések a közösségi gazdasági ágazat összes értékesítéseinek mindössze 2 %-át, 5 %-át, 15 %-át, illetve 12 %-át tették ki. Ezen értékesítések rendeltetési helyei továbbá 100 %-ban EU-n kívüli piacok voltak. A fenti (54) preambulumbekezdésben elemzett értékesített mennyiség, a fenti (60) preambulumbekezdésben elemzett értékesítési árak, és a fenti (62) preambulumbekezdésben elemzett nyereségesség kifejezetten a saját gyártású termékek független vásárlók felé történő értékesítésére vonatkoznak. Következésképpen a kár elemzéséből gondosan kiszűrtük a kapcsolt vásárlók részére történt értékesítésekből eredő esetleges negatív árhatást. Ezt az érvet ezért elutasították.

c) Eredetiberendezés-gyártó által bonyolított behozatal

(78) Egy érdekelt fél állítása szerint az érintett országból származó, az eredetiberendezés-gyártó által bonyolított behozatallal a közösségi gazdasági ágazat maga idézte elő saját kárát.

(79) A közösségi gazdasági ágazat a fenti fél állításával szemben nem hozta be az érintett terméket az érintett országból 2002 és a VI között sem az eredetiberendezés-gyártóval kötött szállítási megállapodás keretében, sem más csatornán keresztül. Az érvet ezért elutasították.

d) Behozatal más országokból

(80) Mint a (42) preambulumbekezdésben jeleztük, a közösségi piacot mindössze három forrás látja el: a koreai exportáló gyártók, a közösségi gazdasági ágazat és az USA. Az USA-ból származó összes behozatal mennyisége (beleértve a közösségi gazdasági ágazat által bonyolított behozatalt) 2003-ban 49 %-kal csökkent, 2004-ben ezt a szintet tartotta, majd a vizsgálati időszakban csekély mértékben, 4 százalékponttal nőtt. Az USA-ból származó behozatal ennek megfelelő piaci részesedése 2003-ban 66 %-kal, majd 2004-ben további 9 százalékponttal csökkent, és a vizsgálati időszakban ezen a szinten maradt. A USA-ból származó behozatal (beleértve a közösségi gazdasági ágazat által bonyolított behozatalt) piaci részesedése a VI alatt 5 % és 10 % között mozgott. A mennyiség és a piaci részesedés ezen alakulását a következő két ok befolyásolta: a hasonló termék amerikai anyavállalattól való beszerzése a panaszos részéről a tevékenység megkezdésének időszakában, illetve a koreai gyártóktól származó dömpingelt behozatal növekvő mennyiségének hatása a közösségi piacon.

(81) A közösségi gazdasági ágazat kibocsátása 2002-ben és 2003-ban nőtt. A panaszos emiatt drasztikusan csökkentette az amerikai anyavállalatától származó beszerzéseket. 2002-ben a közösségi gazdasági ágazat összes értékesítésének 62 %-át az amerikai anyavállalatától szerezte be. Ez az arány 2003-ban 3 %-ra zuhant, 2004-ben 6 %-ot, a vizsgálati időszakban pedig 8 %-ot tett ki. A közösségi gazdasági ágazat által lebonyolított, amerikai anyavállalatától származó behozatal 2002-ben az USA-ból származó teljes statisztikai behozatali mennyiség mintegy 57 %-át, 2003-ban 6 %-át, 2004-ben 19 %-át, a vizsgálati időszakban pedig 23 %-át adta. Megjegyezzük, hogy a panaszos USA-ból származó behozatala 2003 és a VI között mennyiségében korlátozott volt, és mint az alábbi táblázatból kitűnik, az USA-ból származó összes behozatal (a panaszos saját behozatala és egyéb behozatal) árai mind a koreai, mind a közösségi gazdasági ágazat árainál magasabbak voltak.

(82) A csökkenő mennyiségre, piaci részesedésre és a viszonylag magas árakra tekintettel megállapítható, hogy az USA-ból származó behozatal, legyen szó akár a Whirlpool által, akár független versenytárs által bonyolított behozatalról, nem okozott kárt a közösségi gazdasági ágazatnak.

e) A felfutási időszak tevékenységeinek következményei

(83) Egy érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat által érzékelt kár az újonnan épített gyártóüzem felfutási időszak alatti tevékenységeinek tudható be.

(84) A szóban forgó érdekelt fél azt állította továbbá, hogy a közösségi gazdasági ágazat létesítményében gyártott első hasonló termékek valamikor 2003 áprilisában kerültek piacra. Ez nem állja meg a helyét. A létesítmény 2002 áprilisában kezdte meg működését, és ezeket a termékeket már 2002-ben értékesítették. Mint ahogy a (62) preambulumbekezdésből is kitűnik, a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége a felfutás évében (2002) valóban kiugróan negatív volt. A nyereségesség azonban már 2003-ban érzékelhetően javult, és csaknem elérte a gazdaságossági határt. A nyereségesség 2004-ben és a vizsgálati időszakban ismét romlott. Az érdekelt fél érvelése nem ad magyarázatot arra, hogy az előre láthatóan nehéz 2002-es felfutási időszak után (2003) miért javult érzékelhetően a nyereségesség, mielőtt romlani kezdett volna (2004 és a VI). Az érvet ezért elutasították.

f) Más típusú hűtőgépek értékesítésének hatása

(85) Egy érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat kárhelyzetének értékelésekor figyelmet kell fordítani a más típusú hűtőgépek értékesítéséből eredő hatásokra is, mivel a hűtőgép-vásárlók vásárlási döntéseik meghozatalakor a hűtőgépek összes típusa közül választhatnak.

(86) A fenti (9)-(17) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, hogy az érintett termék és a hasonló termék közösségi piaca önálló és a többi hűtőgép piacától elkülönülő piacot alkot. Az e piac és bármely másik termék piaca közötti verseny kérdése ezért nem meghatározó, így ezt az érvet elutasították. A közösségi gazdasági ágazat helyzetének a fenti (48)-(71) preambulumbekezdésben szereplő elemzése minden esetben kizárólag a dobozos hűtőgépekre vonatkozó adatokon alapul.

g) A hibás formatervezési és forgalmazási döntéseknek betudható, önmaga által okozott kár

(87) Egy érdekelt fél állítása szerint a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt nem a dömping okozta, hanem maga a közösségi gazdasági ágazat, számos hibás stratégiai döntés miatt. Részletesen, ez a fél az állítólagosan hibás ajtókialakítást (kerekített ajtók), a drága borítóanyagokat (azaz rozsdamentes acél) és a hosszabb termékmegújítási ciklust említette.

(88) Az első pont tekintetében megjegyzendő, hogy a közösségi gazdasági ágazat mindig gyártott és kínált kerekített és sima ajtóval ellátott modelleket egyaránt. A közösségi gazdasági ágazat eladási adatai és a piaci tanulmányok továbbá azt mutatják, hogy a vásárlók - a fenti fél állításaival ellentétben - egyértelműen előnyben részesítik a kerekített ajtós modelleket. Végezetül meg kell jegyezni, hogy a fenti fél maga is bevezetett a közelmúltban egy kerekített ajtós termékcsaládot, amely döntése ellentmond a fenti állításának.

(89) A második pont tekintetében a vizsgálat megállapította, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem csak rozsdamentes acélt használ a hasonló termék külső borításához, hanem más, olcsóbb anyagokat is. Mindenesetre a közösségi gazdasági ágazat által felhasznált rozsdamentes acél költségének a koreai exportáló gyártók által használt legközelebbi helyettesítő költségével való összehasonlítása igazolta, hogy a különbség a teljes előállítási költség körülbelül 1 %-a lenne. Ezt figyelembe véve a rozsdamentes acélból készült külső borítás költsége nem képezheti a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár egyetlen okát.

(90) A harmadik pont tekintetében, a közösségi gazdasági ágazat egy-két éves termékmegújítási ciklust valósít meg, miközben az említett érdekelt fél évente cseréli modelljeit. El kell ismerni, hogy a közösségi gazdasági ágazat termékmegújítási ciklusa valamivel lassúbb, mint a fenti érdekelt félé, de összhangban áll az amerikai gyártókéval. Az említett érdekelt fél nem szolgált lényeges bizonyítékokkal arra nézve, hogy a kétéves helyett egyéves, rövidebb termékmegújítási ciklus miért és hogyan idézne elő automatikusan magasabb értékesítési mennyiséget és magasabb nyereséget. Sőt, a közösségi gazdasági ágazat bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy a kereskedelmi partnerek és a kiskereskedők az ezzel járó magas bemutatási és prospektusköltségek miatt nem kedvelik a termékválaszték túl gyakori megújítását.

(91) Az állítólagosan hibás tervezési és forgalmazási döntések kérdése következésképpen csak marginális vagy semmilyen szerepet nem játszott a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárban, és nem olyan mértékben, amely megtörné az ok-okozati összefüggést.

h) Különböző termékválasztékban való versenyzés

(92) Egy érdekelt fél azt állította, hogy a) nem azonos termékválasztékban versenyez a közösségi gazdasági ágazattal; b) az átlagárak összehasonlításából levont következtetések félrevezetőek; és c) ennek következtében nem okozhatott kárt a közösségi gazdasági ágazatnak.

(93) Az érintett termék és a hasonló termék körének egyneműségét a fenti (9)-(17) preambulumbekezdés határozta meg. Nyilvánvalóan minden így meghatározott piac számos típust, modellt és minőséget ölel fel. Ezek a különféle modellek azonban azonos fizikai, műszaki és végfelhasználói jellemzőkkel rendelkeznek, és nem húzható egyértelmű választóvonal az egyes szegmensek között, mivel az egymással szomszédos szegmensek között átfedések vannak. Az alákínálásra vonatkozó számítások a modellek alapján készültek (lásd a fenti (47) preambulumbekezdést), nem pedig egyszerűen az átlagárak alapján. Az, hogy ennek az exportáló gyártónak az árai a közösségi gazdasági ágazat árai alá mentek, lényegében az összes összehasonlított modell esetében bizonyítást nyert. Az érvet ezért elutasították.

5.4. Az ok-okozati összefüggés alapján levont következtetés

(94) A fenti elemzés végeredményben bizonyította, hogy 2002 és a VI között az érintett országból származó behozatal mennyisége és piaci részesedése jelentősen növekedett, a VI alatt emellett jelentősen csökkentek az értékesítési árai, és magas szintű alákínálásra került sor. Az alacsony árú koreai behozatal piaci részesedésének ez a növekedése egybeesett a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének és értékesítési egységárának csökkenésével, valamint a nyereségesség, a befektetési hozam és az üzemi tevékenységekből származó pénzáramlás visszaesésével.

(95) Másrészről azoknak az egyéb tényezőknek a vizsgálatából, amelyek kárt okozhattak volna a közösségi gazdasági ágazatnak, az derült ki, hogy ezek egyike sem gyakorolhatott jelentős negatív hatást.

(96) A fenti elemzés alapján, amely megfelelően megkülönböztette és elkülönítette az összes ismert tényező közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását a dömpingelt behozatal károsító hatásától, ideiglenesen megállapítható, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak.

6. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(97) A Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingre, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő indokok, amelyek ahhoz a következtetéshez vezetnének, hogy ebben a konkrét esetben nem áll a Közösség érdekében, hogy intézkedéseket fogadjon el. E célból a Bizottság az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint az összes érintett fél esetében megvizsgálta az intézkedések várható hatását.

6.1. A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(98) Mint ahogy a fenti (39) preambulumbekezdésből kiderült, a közösségi gazdasági ágazat egy vállalatból áll, amely egy olaszországi gyártóüzemmel rendelkezik és 300-500 főt foglalkoztat, akik közvetlenül részt vesznek a hasonló termék előállításában, értékesítésében és az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenységben. Intézkedések bevezetése esetén a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége a közösségi piacon várhatóan emelkedni fog. Emiatt várható, hogy a termelés növekedése, a kapacitáskihasználtság és a nyereségesség fokozódása, valamint a fajlagos költségek ebből eredő várható csökkenése lehetővé fogja tenni a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy javítsa pénzügyi helyzetét, és ezzel egyidejűleg versenyképesebb árakat kínáljon. Ez csökkentené a közösségi gazdasági ágazat árai és a koreai gyártók árai közötti jelentős különbséget.

(99) Másrészről, ha nem vezetnek be dömpingellenes intézkedéseket, a közösségi gazdasági ágazat negatív tendenciája valószínűleg folytatódni fog. A közösségi gazdasági ágazat várhatóan további piaci részesedést veszít el, és nyereségességének romlását fogja tapasztalni. Ez minden valószínűség szerint a termelés és a befektetések csökkentéséhez, bizonyos termelői kapacitások bezárásához és a közösségi munkahelyek további csökkenéséhez fog vezetni.

(100) Összességében a dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a megállapított károsító dömping hatásaiból.

6.2. A közösségi gazdasági ágazat szállítóinak az érdeke

(101) A közösségi gazdasági ágazat két szállítója, amelyek a közösségi gazdasági ágazat által felhasznált fő nyersanyagok közül kettőt szállítanak, együttműködött az eljárásban, és kifejezésre juttatta, hogy támogatja a közösségi gazdasági ágazat által benyújtott panaszt. Ez a két szállító reprezentatív, mivel a fenti két nyersanyag a közösségi gazdasági ágazat teljes nyersanyagbeszerzésének hozzávetőlegesen 30 %-át adja. A közösségi gazdasági ágazat részére a hasonló termék gyártásával kapcsolatban szállított nyersanyagok és komponensek átlagosan e két vállalat teljes forgalmának körülbelül 2 %-át tették ki, és 22 közvetlen munkahelyet jelentettek.

(102) Az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az együttműködő szállítók számára, hogy növeljék forgalmukat, nyereségességüket és a foglalkoztatottságot.

6.3. A háztartásigép-gyártó ágazat érdeke

(103) Az eljárás során különféle ipari szövetségek (Conseil Européen de la construction d'appareils domestiques-CECED és Associazione Nazionale Industrie Apparecchi Domestici e Professionali-ANIE) nyújtottak be írásbeli beadványt a dömpingellenes intézkedések mellett.

(104) Hasonlóképpen, annak érdekében, hogy ismertté tegyék a Koreai Köztársaságból származó dömpingelt behozatal által kiváltott árleszorító hatást, a nagy háztartásigép-gyártók (Electrolux, Bosch-Siemens) - noha nem gyártanak a Közösségben hasonló terméket - kifejezték, hogy támogatják a panaszos által benyújtott panaszt. E vállalatok egyike jelezte, hogy komolyan mérlegelte, hogy beindítja a Közösségben a hasonló termék saját gyártását, de ezt a tervét a Koreai Köztársaságból származó dömpingelt behozatal miatt elhalasztotta. Meg kell jegyeznünk, hogy az Electrolux és a Bosch-Siemens a vizsgálati időszakban egyaránt importáltak hasonló terméket az USA-ból, így szintén közvetlenül érintette őket a koreai exportáló gyártók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata. E két vállalat mindegyikénél körülbelül 30-50 közösségi munkahely rendelhető hozzá a hasonló termékkel kapcsolatos behozatali és viszonteladási tevékenységhez.

(105) A háztartásigép-gyártó ágazat egésze ebből következően támogatná a dömpingellenes intézkedések bevezetését.

6.4. A kapcsolt közösségi importőrök érdeke

(106) Az érintett termék behozatalának nagy részét kapcsolt importőrökön keresztül bonyolítják le, amelyek a három együttműködő koreai gyártó leányvállalatai. Ezek a kapcsolt importőrök ellenzik a dömpingellenes intézkedést. A vizsgálati időszak alatt a 26 együttműködő kapcsolt importőr importálta az érintett termék érintett országból származó teljes közösségi behozatali mennyiségének mintegy 96 %-át. Az érintett termék behozatalával és viszonteladásával kapcsolatos tevékenység e vállalatok teljes forgalmának körülbelül 4 %-át adja. A munkaerő szempontjából az e kapcsolt importőrök által foglalkoztatott összesen mintegy 4 000 főből 170 fő vesz részt közvetlenül az érintett termék Közösségen belüli kereskedelmében és viszonteladásában.

(107) Az intézkedések ezen importőrökre gyakorolt hatása tekintetében először is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat bebizonyította, hogy az érintett termék és a hasonló termék közösségi piaca gyorsan növekvő piac. Ráadásul a javasolt vámok szintje szerény, és mivel az intézkedések a dömpingkülönbözeteken alapulnak, nem fogják teljes mértékben megszüntetni a koreai exportárak és a közösségi gazdasági ágazat árai között megfigyelt különbözetet. Más szavakkal, a koreai exportárak a megállapított dömpingnek megfelelő kiigazítás után is aláígérnek a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi árainak. Az előző megfontolásokból kifolyólag nem biztos, hogy az intézkedések ki fogják váltani a koreai exportáló gyártók értékesítési mennyiségének csökkenését. Ellenkezőleg, tekintettel a gyorsan növekvő piacra, valószínűleg ennek az értékesítési mennyiségnek a kiegyenlítődését figyelhetnénk meg, ami nem érintené jelentősen hátrányosan a kapcsolt importőrök jelenlegi helyzetét. Továbbá, mint az előző preambulumbekezdés rámutatott, az érintett termék behozatala e vállalatok forgalmának mindössze körülbelül 4 %-át teszi ki.

(108) Ezen okok miatt ideiglenesen megállapítható, hogy nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése súlyos negatív hatást gyakorol a kapcsolt közösségi importőrök helyzetére.

6.5. A független közösségi importőrök érdeke

(109) A VI alatt az egyetlen együttműködő független importőr az érintett termék érintett országból származó teljes közösségi behozatali mennyiségének körülbelül 2 %-át hozta be. Ebből következően ez az importőr hozta be annak a mennyiségnek a körülbelül 50 %-át, amelyet független importőrökön keresztül hoznak be a Koreai Köztársaságból. Ez a független importőrök helyzetére nézve reprezentatívnak minősül. Ez az együttműködő fél, amely az érintett terméket egy eredeti berendezésgyártóval kötött szállítási megállapodás keretében hozta be az együttműködő koreai exportáló gyártók egyikétől a Közösségen belüli, saját márkaneve alatti viszonteladás céljából, jelezte, hogy semleges kíván maradni a panaszos által benyújtott panasz tekintetében, és hogy fontolóra veheti a hasonló termék saját gyártásának közösségi beindítását az eljárás eredményétől függően. Az érintett termék viszonteladásával kapcsolatos tevékenység teljes vállalati forgalmának elhanyagolható részét teszi ki. A munkaerő szempontjából kevesebb, mint 10 fő vesz részt közvetlenül az érintett termék kereskedelmében és viszonteladásában.

(110) Mint ahogy a fenti (107) preambulumbekezdésből kitűnik, ebben az esetben a dömpingellenes intézkedések nem vezethetnek az érintett termék értékesítési mennyiségének csökkenéséhez, hanem inkább a behozatali mennyiség kiegyenlítődéséhez. Tekintettel a független importőr eljárással kapcsolatos eldöntetlen álláspontjára és a közösségi viszonteladással kapcsolatos tevékenység által érintett forgalom elhanyagolható részesedésére, ideiglenesen megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések várhatóan marginális hatással lesznek a független közösségi importőrök helyzetére.

6.6. A kiskereskedők és a fogyasztók érdeke

(111) Tekintettel az eljárás által érintett piac sajátos jellegére a kiskereskedők és fogyasztói szövetségek együttműködését kérték. Ennek ellenére nagyon csekély együttműködést sikerült elérni. Csak két kiskereskedő ajánlotta fel együttműködését. Egyikük sem ellenezte kifejezetten a panaszt. A VI alatt a két együttműködő kiskereskedő által értékesített dobozos hűtőgépek mennyisége a teljes közösségi fogyasztás körülbelül 4 %-át adta. Az érintett termék és a hasonló termék értékesítése által generált forgalom e kiskereskedők teljes forgalmának 0,1 %-át adta, és a VI alatti nettó értékesítések után körülbelül 10 %-os bruttó árrést eredményezett. A relatív forgalom alapján az érintett termékhez hozzárendelhető munkahelyek száma a VI alatt körülbelül 50-re becsülhető.

(112) Mint ahogy a fenti (107) preambulumbekezdésből kiderült, a dömpingellenes intézkedések ebben az esetben kiválthatják az érintett országból származó értékesítési mennyiség kiegyenlítődését. Ennek a forgatókönyvnek az árhatása várhatóan a következő lenne. A CIF közösségi határ paritáson a koreai exportárakra 4,4 % és 14,3 % közötti vámkötelezettség lenne érvényes. E szállítási szint és a végső fogyasztói ár között különféle költségekkel kell növelni az árakat, közöttük többek között az importőröknek történő leszállítás költségei és az importőrök árrése, a kiskereskedőknek történő leszállítás költségei és a kiskereskedők árrése. Ezek a növekmények összességében olyan végső fogyasztói árat eredményezhetnek, amely mintegy 100 %-kal magasabb a fenti CIF paritás melletti árnál. Ennek következtében a dömpingellenes vám hatása a végső fogyasztói árban százalékosan hozzávetőlegesen a dömpingellenes vám fele lenne. Tekintettel a koreai exportáló gyártók domináns piaci részesedésére, a közösségi piacon a mértékadó értékesítési árat ők szabják meg, és minden valószínűség szerint a továbbiakban is ők fogják megszabni. Mint ahogy azt a fenti (98) és (107) preambulumbekezdés is részletesen kifejtette, a közösségi gazdasági ágazat az intézkedések bevezetésének eredményeképpen olyan helyzetbe kerülhet, amelyben versenyképesebben tudja meghatározni árait. A viszonylag kis piaci részesedésére tekintettel azonban ez csekély mértékben befolyásolja az adott termék közösségi fogyasztói átlagárát. Nem valószínű, hogy az USA-ból származó behozatal árát érinteni fogják a javasolt intézkedések. Összességében az intézkedések bevezetése következtében a fogyasztói ár csekély, legfeljebb 2-7 %-os növekedésére kerülhet sor.

(113) A fentiek fényében és tekintettel az együttműködés általánosan alacsony fokára, nem valószínű, hogy a Közösségben a kiskereskedők és a fogyasztók helyzetét a javasolt intézkedések lényegesen érinteni fogják.

6.7. A közösségi érdekekre vonatkozó következtetés

(114) Az intézkedések bevezetésének hatására a közösségi gazdasági ágazatnak várhatóan lehetősége lesz arra, hogy visszanyerje elvesztett forgalmát és piaci részesedését, és javítsa nyereségességét. Tekintettel a közösségi gazdasági ágazat romló helyzetére, fennáll annak a tényleges kockázata, hogy intézkedések hiányában az egyetlen közösségi gyártó bezárja gyártóüzemét és elbocsátja munkavállalóit. A közösségi gazdasági ágazat beszállítóinak szintén hasznára válna az intézkedések bevezetése. A háztartásigép-gyártó ágazat összességében támogatja az intézkedéseket. Az együttműködő független importőrök és kiskereskedők ebben az eljárásban semlegesek maradtak. Jóllehet, bekövetkezhet néhány korlátozott negatív hatás az importált mennyiségek kiegyenlítődésének formájában, ezeknek a mértékét messze ellensúlyozza a közösségi gazdasági ágazat szempontjából várható jótékony eredmény. A fentiek fényében ideiglenesen megállapítható, hogy ebben az ügyben semmi sem akadályozza az intézkedések bevezetését, és hogy az intézkedések alkalmazása a Közösség érdekében áll.

7. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEKRE IRÁNYULÓ JAVASLAT

(115) Tekintettel a dömping, a kár, az ok-okozati összefüggés és a közösségi érdek tekintetében levont következtetésekre, ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megelőzése érdekében, hogy a közösségi gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal miatt további kárt szenvedjen.

7.1. A kár megszüntetésének szintje

(116) Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések szintjének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy megszüntesse a közösségi gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kárt, anélkül, hogy túllépné a megállapított dömpingkülönbözeteket. A dömping káros hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor azt mérlegelték, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy elérje azt az adózás előtti nyereséget, amely a rendes versenyfeltételek mellett, vagyis a dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhető lenne.

(117) A rendelkezésre álló információk alapján előzetesen megállapították, hogy a forgalom 6 %-ával egyező haszonkulcs tekinthető megfelelő szintnek, amelyet a közösségi gazdasági ágazat a károsító dömping nélkül várhatóan elérhetne. A vizsgálat során megállapították, hogy a Whirlpool az USA-ban a dobozos hűtőgépek eladása tekintetében ezt a haszonkulcsot éri el, és a Közösségben más olyan összehasonlítható szegmensekben is ezt a megtérülést éri el, amelyekben nem kell dömpingelt behozatallal szembesülnie.

(118) A szükséges áremelést ezt követően az alákínálásra vonatkozó számítások tekintetében megállapított súlyozott behozatali átlagár és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített hasonló termék nem károsító ára közötti ügyletenkénti összehasonlítás alapján határozták meg. A nem károsító ár úgy számítható ki, hogy a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árát kiigazítják annak érdekében, hogy a fent említett haszonkulcsot tükrözze. Az ebből az összehasonlításból eredő különbséget ezt követően a teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(119) Az árak fent említett összehasonlításából a következő kárkülönbözetek adódtak:

(120) Mivel a kármegszüntetési szint magasabb volt a megállapított dömpingkülönbözetnél, az ideiglenes intézkedéseknek ez utóbbin kell alapulniuk.

7.2. Ideiglenes intézkedések

(121) Az előzőek fényében és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint elmondható, hogy a megállapított dömping- és kárkülönbözetek közül a legalacsonyabbal azonos szintű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kiszabni, a legkisebb vám szabályával összhangban.

(122) Az ideiglenes dömpingellenes vámoknak következésképpen a következőképpen kell alakulniuk:

(123) Az e rendeletben meghatározott vállalatok számára megszabott egyéni dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ebből következően e vámtételek a vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az "összes egyéb vállalatra" alkalmazandó országos vámmal) kizárólag a Koreai Köztársaságból származó és az e vállalatok, azaz az említett jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet operatív részében névvel és címmel nem említett egyéb vállalatokra, közöttük az említett vállalatok kapcsolt egységei által gyártott behozott termékekre e vámtételek nem alkalmazhatók, és azok az országos vámtétel hatálya alá tartoznak.

(124) Az egyéni vállalati dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló kérelmet (pl. az egység nevének megváltoztatását vagy új termelő- vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottságnak kell megküldeni az összes fontos információval együtt, különös tekintettel a vállalat termeléssel, belföldi és exportértékesítésekkel összefüggő tevékenységeinek megváltozására, amely például a névváltozáshoz vagy a termelő és értékesítési egységek változásához kapcsolódik. A rendeletet adott esetben megfelelően módosítják az egyéni vámtételeket élvező vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével.

7.3. Záró rendelkezés

(125) A rendezett ügyintézés érdekében rögzíteni kell azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban kifejthetik álláspontjukat és meghallgatást kérhetnek. Meg kell állapítani továbbá, hogy a vámok megszabása tekintetében e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az ex 8418 10 20 KN-kód (8418102091 TARIC-kód) alá sorolható dobozos hűtőgépekre, azaz a Koreai Köztársaságból származó, 400 litert meghaladó űrtartalmú, legalább két, egymás melletti külön külső ajtóval ellátott kombinált hűtő-fagyasztógép-egységekre, ideiglenes dömpingellenes vám kerül bevezetésre.

(2) Az (1) bekezdésben leírt és az alábbi vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó közösségi határparitásos árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtétel a következő:

(3) Az (1) bekezdésben említett terméket az ideiglenes vám összegével egyenértékű biztosíték nyújtásának feltétele mellett lehet a Közösségen belül szabad forgalomba bocsátani.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámok tekintetében hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésének a napját követő egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és megfontolásoknak a kiszolgáltatását, amelyek alapján elfogadták ezt a rendeletet, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérelmezhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

Az érintett felek a 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerint az e rendelet hatálybalépésének napját követő egy hónapon belül észrevételeket tehetnek annak alkalmazásával kapcsolatban.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 28-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 135., 2005.6.2., 4. o.