A Kúria Bfv.581/2015/9. számú precedensképes határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 367. §] Bírók: Akácz József, Kónya István, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az uzsorakamatot kikötő kölcsönszerződések semmisek, ennél fogva teljesítésük kikényszerítése még akkor is jogellenes, ha a felülvizsgálati indítványban hivatkozott "kamatban" előzetesen a sértettel megállapodott volna. Ehhez képest pedig a terheltnek nem jogos vagy jogosnak vélt igénye, hanem jogtalan haszonszerzési szándéka volt, így az önbíráskodás bűntettének megállapítása szóba sem jöhet.

***********

KÚRIA

Bfv.III.581/2015/9.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év október hó 27. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A zsarolás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentendrei Városi Bíróság 3.B.33/2012/62. számú, illetve a Budapest Környéki Törvényszék 14.Bf.553/2013/29. számú ítéletét hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az előterjesztő, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s

Az I. rendű terheltet a Szentendrei Városi Bíróság a 2013. március 26. napján kelt 3.B.33/2012/62. számú, illetve a Budapest Környéki Törvényszék a 2014. december 17. napján jogerős 14.Bf.553/2013/29. számú ítéletével a Btk. 367. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő 2 rendbeli - 1 esetben társtettesként elkövetett - zsarolás bűntettének kísérlete, és a Btk. 194. § (1) bekezdésébe ütköző személyi szabadság megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év 6 hónapi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 évi közügyektől eltiltásra, valamint 200 napi tétel - egy napi tétel összege 1000 forint, összesen tehát 200.000 forint - pénzbüntetésre ítélte.

A jogerős ítélet ellen az I. rendű terhelt, védője útján a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítvány hivatkozása szerint az I. rendű terhelt csupán az általa átadott, valamint a hozzászámított összeget kérte a sértettől, illetve annak képviselőjétől, tehát a követelését jogosnak vélte.

Nem jogtalan vagyoni előnyt kívánt elérni, hanem az általa jogosnak vélt követelés kiegyenlítése érdekében lépett fel. Az, hogy az általa felszámított és követelt kamat túlzott igény volt, a vádbeli időben nem ütközött jogszabályba.

Figyelemmel arra, hogy az önbíráskodást és a zsarolást a célzat határolja el, indítványozza, hogy a Kúria az I. rendű terhelt cselekményét az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 273. § (1) bekezdése szerinti önbíráskodás bűntettének minősítse, illetve a pénzbüntetést mellőzze, figyelemmel arra, hogy az I. rendű terhelt vagyonnal, jövedelemmel nem rendelkezik és négy kiskorú gyermek tartásáról köteles gondoskodni.

A Legfőbb Ügyészség a BF.677/2015/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozat - az I. rendű terhelt vonatkozó részének - hatályában fenntartását indítványozta.