BH 1995.2.99 I. Kiskorú gyermek bentlakásának figyelembevétele a volt házastársak ingatlanán fennálló közös tulajdon megszüntetése esetén a megváltási ár megállapításánál [Csjt. 77. § (1) bek., Pp. 206. §].

II. A felülvizsgálati kérelemben konkrétan meg kell jelölni a jogszabálysértést, nem elegendő korábbi beadványokra utalni [Pp. 270. § (1) bek.].

A peres felek 1975-ben kötött házasságát a városi bíróság ítéletével felbontotta. A felek közös tulajdonában levő házas ingatlan kizárólagos használatára az alperest jogosította fel, aki az ingatlant a házasságból 1977-ben és 1984-ben született gyermekekkel együtt lakja. A felperes az ingatlanból 1990 januárjában elköltözött, lakáshasználati jogának ellenértéke fejében az alperes 200 000 forintot megfizetett.

Az alperes - ítélet alapján - 1991. január 1. napjától havi 350 forint többlethasználati díjat fizet a felperesnek. Az elsőfokú bíróság ítéletével az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szüntette meg, hogy a felperes tulajdoni hányadát 238 544 forint megváltási ár ellenében az alperes tulajdonába adta.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet rendelkező részét azzal egészítette ki, hogy az alperes ingatlanhasználatidíj-fizetési kötelezettségét 1992. január 1-jétől június 30-ig terjedő időre havi 1810 forintra, 1992. július 1-jétől 1993. január 31-ig havi 2160 forintra emelte fel. Az így kiegészített elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerinti az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke a szakértői vélemény alapján 1 060 000 forint, amelyet az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak és a bírói gyakorlatnak megfelelően a bentlakó kiskorú gyermekekre tekintettel helyesen csökkentett a beköltözhető és a lakott forgalmi érték különbözetének 20%-ával. További csökkentés azonban nem indokolt, figyelemmel arra is, hogy az alperes és a gyermekek által használt lakás háromszobás, nagy alapterületű (100 m2-es), és melléképületek is tartoznak hozzá. A 20%-os csökkentés alapján az ingatlan részben lakott forgalmi értéke 954 000 forint, amelyből az alperes által a fellebbezési eljárás során igazolt OTP-törlesztést (21 072 forint) valamint az egy összegben ténylegesen kifizetett hátralékot (88 281 forint) az elsőfokú ítélet meghozatalakor fennállott munkáltatói kölcsönt (11 251 forint) levonva, 833 396 forint a megosztandó közös vagyoni érték. Ennek a fele, vagyis 416 698 forint, továbbá többlethasználati díj címén 22 480 forint, összesen 439 178 forint illetné meg a felperest, amelybe az alperes által kifizetett 200 000 forint lakáshasználati jog ellenértékét beszámítva 239 178 forint járna a felperesnek, de felperesi fellebbezés hiányában a marasztalási összeg felemelésére nem kerülhetett sor. Az alperes nem igazolta azt a állítását, hogy az elszámolási időszakra 18 000 forint használati díjat megfizetett, és a nyugdíjfolyósító szerv igazolása szerint a felperesnek már gyermektartásdíj-hátraléka sincs vele szemben, ezért a megváltási ár ezeken a címeken nem csökkenthető.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerinti az ingatlan beköltözhető forgalmi értékét a bíróságnak - a bentlakó két kiskorú gyermekre tekintettel - a beköltözhető és a lakott forgalmi érték különbözete 40%-ával kellett volna csökkentenie, és téves a többlethasználati díj összegének, valamint a hátraléknak a megállapítása is. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság keresse meg a nyugdíjfolyósító szervet annak tisztázása érdekében, hogy az alperest terheli-e gyermektartásdíj-hátralék.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.