A Kúria Kfv.35221/2017/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 4. §, 28. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §, 108. §, 109. §, 164. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az eljárási szabályok alkalmazhatósága körében lényeges szempont, hogy a közigazgatási eljárás több eljárási cselekményből áll. Egyes eljárási szabályok-például az ügyintézési határidőre vonatkozóak-az egész eljárást érintik, míg mások csak egyes részcselekményeket (pl. szemle). Ebből fakadóan az egész eljárásra vonatkozó jogszabályhelyek a szabályozás hatályba lépésével egyidejűleg alkalmazandók, míg a további rendelkezéseknek a konkrét eljárási cselekmény időpontjában hatályos szövege az irányadó.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.221/2017/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 22.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. december 16-án kelt 20.K.34.074/2015/21. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.34.074/2015/21. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 250.000.- (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.573.800.- (egymillió-ötszázhetvenháromezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2006-2010. évekre személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az annak eredményeként meghozott határozatában egyrészt megállapította, hogy 2006-2008. évekre az adó megállapításához való jog elévülésére tekintettel megállapítást nem tesz. Másrészt 2009-re és 2010-re összesen 16.103.174.- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és kötelezte a felperest ezen összeg, valamint adóbírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság megfizetésére.

[2] Az elsőfokú hatóság egyrészről vagyonosodási vizsgálatot folytatott le, melynek keretében kronologikus vagyonmérleget állított fel, feltüntetve abban éves szinten a felperes bevételeit és kiadásait. Az elévüléssel nem érintett mindkét évre forráshiányt határozott meg. Másrészről a felperes bankszámlájára a ... Kft. (a továbbiakban: Kft.1.) és a ... Ltd. (a továbbiakban: Ltd.) teljesített utalások összegeit és a felperes által a ... Kft. (a továbbiakban: Kft.2.) bankszámlájáról felvett összegeket a felperes egyéb jövedelmeként értékelte és adóztatta.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2015. augusztus 24-én kelt 3144735430. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperes által fizetendő adókülönbözetnek minősülő adóhiányt 15.738.634.- forintra, az adóbírságot 10.740.353.- forintra, míg a késedelmi pótlékot 5.039.017.- forintra szállította le. Az indokolásban kifejtette, hogy a becslés jogalapja fennállt, annak módszere megfelelő. Az elsőfokú adóhatóság a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségének eleget tett. A megváltoztatás oka az volt, hogy az alperes nem tekintette a felperes egyéb jövedelmének a Kft.2. bankszámlájáról a házastársa által felvett 1.150.000.- forintot. A felperes fellebbezéséhez csatolt - nagyrészt angol nyelvű - iratok vonatkozásában az alperes kiemelte, hogy azok másolati jellegük folytán bizonyító erővel nem bírnak és a lefordításuk hiányában bizonyítékként nem vehetők figyelembe. Az alperes vizsgálta a dokumentumok tartalmát és rögzítette, hogy azok nem alkalmasak annak hitelt érdemlő bizonyítására, hogy a felperes a vizsgálat időszakban vagy azt megelőzően Nagy-Britanniából jövedelmet szerzett. A felperes által állított ... kapott kölcsön körében annak megvalósulását az alperes nem ismerte el, mert ... úgy nyilatkozott, hogy nem adott kölcsönt a felperesnek. A brit adóhatóság megkeresésre azt válaszolta, hogy a felperes előtte nem ismert. A Kft.1. és az Ltd. a felperes bankszámlájára történő átutalások jogcímére nyilatkozatot nem tett, míg a Kft.2. számlájáról felvett összegek adómentes jellegét a felperes nem bizonyította. A Kft.2., mint vevő felé kiállított számlák és bérjegyzékek csak a társaság költségeit igazolják, annak bizonyítására nem alkalmasak, hogy a felperes azok kifizetését a társaság bankszámlájáról felvett pénzből finanszírozta.

[4] Az alperes a felperes eljárási kifogásait alaptalannak minősítette. Álláspontja szerint a 2009. és 2010. adóévek nem évültek el, az ellenőrzési határidőket az adóhatóság betartotta, a tényállás megfelelően tisztázásra került, valamint a hatóság a megfelelő jogszabályokat alkalmazta.

A kereseti kérelem

[5] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú ítélet