AVI 2008.1.8 Az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem szolgáltathat alapot a hitelintézetnek kevésbé körültekintő hitelezési tevékenységhez [Ptk. 276. §]

A felperes 2002. december 30-án benyújtott kérelmében állami kezességvállalás beváltását kezdeményezte a P. Kft.-vel (továbbiakban: kft.) 2001. április 21-én megkötött kölcsönszerződés (továbbiakban: kölcsönszerződés) alapján. A felperes 54 200 000 Ft összegű tőketartozás figyelembevételével, 37 940 000 Ft összegben kezdeményezte az állami készfizető kezesség beváltását.

Az elsőfokú adóhatóság ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként határozatával a felperes kérelmét elutasította. Megállapította, hogy mind a kölcsönszerződés 4/A. pontjában, mind a 2001. május 3-án kelt közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés (közjegyzői kölcsönszerződés) a kölcsönszerződés hatályba lépésének feltételeként egyebek mellett a készfizető kezességvállalási szerződések közokiratba foglalását határozták meg. A kölcsönszerződés 8. pontjában a tulajdonosok készfizető kezességvállalása szerepel. Ezzel szemben a közjegyzői kölcsönszerződés 8. pontjában a tulajdonosokkal kötött fizetési kötelezettség vállalásáról szóló megállapodások szerepelnek. Így a szerződés hatályba lépésének feltételei közokiratban nem kerültek megváltoztatásra, illetve meghatározásra.

A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy csak elnevezésbeli formai hiba történt, a megállapodás fizetési kötelezettségvállalása azonos a készfizető kezességvállalással.

Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedően, és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését azzal, hogy az adóhatóság az állami készfizető kezességvállalás foganatosítására köteles. Az adóhatóság olyan formai hibákra hivatkozott, amelyre vonatkozóan a felperesnek jogszabályi kötelezettsége nem volt. A korábbi, magasabb rendű állami kezességvállalás helyébe lépett az új kölcsönszerződés szerinti állami kötelezettségvállalás. Ha az adóhatóság álláspontja helytálló lenne, úgy hatályban maradt volna a korábbi kezességvállalás.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében megjelent (2004. január) jogesetre hivatkozva kifejtette, hogy az APEH-ről szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Art.-ban meghatározott adóztatási feladatok között sorolja fel a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás megállapítását, végrehajtását, a visszatérítés kiutalását és ellenőrzését. Így az adóhatóságnak joga és kötelessége is volt vizsgálni a hitelszerződést és mellékleteit.

A korábban, 1999. október 1. napján létrejött 80 millió Ft összegű, a tőketartozás 90%-ára vonatkozó állami kezességvállalású hitelszerződést a jelen határozattal érintett szerződés kiváltotta, a korábbi szerződés elenyészett, így ahhoz kapcsolódóan jogok és kötelezettségek már a vizsgált időszakban nem álltak fenn.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az állam kezességvállalás beváltásához szükséges törvényi feltételeknek a felperes nem felelt meg. A kölcsönszerződés 4/A. pontjában rögzítették, hogy a kölcsönszerződés feltétele a készfizető kezességvállalás szerződések közokiratba foglalása, amelyek nem történtek meg. A közjegyzői szerződés 8. pontjában szereplő, tulajdonosokkal kötött fizetési kötelezettségvállalásról szóló megállapodások sem tartalmukban, sem elnevezésükben nem felelnek meg a készfizetői kezesi szerződésnek.

A perbeli esetben jogszabály által kimondott állami készfizető kezességvállalás beváltására irányult a felperes kérelme, amely joghatályosan akkor állt volna be, ha az ehhez szükséges jogszabályi feltételeket a felperes teljesítette volna. Mivel azonban a közjegyzői kölcsönszerződésbe foglaltak sem tartalmukban, sem elnevezésüknek nem tekinthetők készfizető kezességnek, így az állami készfizető kezességvállalás beváltására vonatkozó jogszabályi feltételek nem teljesültek. A közjegyzői kölcsönszerződésben azonban a kft. tulajdonosai a fizetési kötelezettség vállalásakor nem készfizető kezességet, hanem csak az állami készfizető kezesség után sorban következő kezességet vállaltak.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy az elsőfokú határozatra is kiterjedően helyezze hatályon kívül az ítéletet és a határozatokat; kötelezze az alperest, mint egyetemleges készfizető kezest kezesség beváltási igényük egyharmad részének, azaz 12 646 666 Ft megfizetésére; rendelkezzen az Art. 27. § (4) bekezdésének alapján számított és a (6) bekezdésnek megfelelő mértékű késedelmi kamatok megtérítéséről és felmerült eljárási illeték, ügyvédi költség megtérítéséről. Az állami kötelezettségvállalásra kiadott nyilatkozat alapján nem vitás, hogy a követelés jogalapja megvan, az pedig, hogy az állam mentesül-e kötelezettsége alól, mint kezes, az nem jogalap, hanem összegszerűségi kérelem. A Pp. 215. §-a szerint amennyiben többet kér, úgy abba bele foglaltatik a kevesebb is. A Ptk. 275. § értelmében ellenkező kikötés hiányában egyetemlegesen felelnek a kötelezettek egymás között, vagyis a Ptk. 338. § (1) bekezdése értelmében ellenkező kikötés hiányában, egyenlő arányban. Mindkét kezes korlátozta saját felelősségét, így az állam nem hivatkozhat a Ptk. 276. § (2) bekezdésére.