BH 1989.1.7 Ha a zárt pályán haladó villamos-szerelvény keresztezi a közútat, a közúti jármű vezetője köteles áthaladási elsőbbséget adni a sínen közlekedő járműnek [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ. 24. § (1) bek., 53. §].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és a jelentős kárt okozó gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége miatt emelt vád alól - mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény - felmentette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott villamosvezetőként dolgozott, és a vádbeli napon a délutáni órákban zárt villamospályán vezette a csuklós villamoskocsit.

A közúti átjáró felé haladva, tapasztalta, hogy a zárt villamospályával párhuzamos úton mindkét irányban folyamatos járműsor közlekedik. Észlelte azt is, hogy a szemből közlekedő járműsorból egy személygépkocsi a menetiránya szerinti jobb oldalra kihúzódik és lelassít. Ekkor a vádlott járműve mintegy 50 km/óra sebességét fokozatosan kb 30-35 km/óra sebességre csökkentette.

A szintben kiépített közúti átjáró megközelítési szakaszán és a fokozatos lassítás közben a vádlott észlelte, hogy az említett személygépkocsi vezetője a járműve sebességét minimálisra csökkentette, és az irányjelzőt működtetve a közúti átjárón át jobbra kis ívben történő, bekanyarodási szándékát jelezte.

A vádlott a gépkocsi haladási sebességének nagymértékű csökkentéséből és lassú haladásából azt a következtetést vonta le, hogy a személygépkocsi vezetője a villamos űrszelvénye előtt meg fog állni, ezért a mintegy 30-35 km/óra sebesség mérséklése nélkül folytatta előrehaladását.

A gépkocsit vezető sértett azonban a megfelelő körültekintést és figyelési kötelezettséget elmulasztva, mintegy 10 km/óra sebességgel megkezdte a jobbra, kis ívben történő bekanyarodást. Figyelmetlensége miatt nem észlelte a vádlott által vezetett villamosjármű közlekedését, és megállás nélkül hajtott rá a kiépített közúti átjáróra. Ekkor a villamosszerelvény a későbbi ütközés helyszínétől 24,78 méter távolságban volt.

A vádlott azonnal fékezett, és hangjelzést is adott, és bár a fékhatás az ütközési pont előtti 17,68 távolságban kialakult, a két jármű összeütközése már elháríthatatlan volt. Az összeütközés során a gépkocsivezető meghalt.

A vádlott terhére bejelentett fellebbezés nem alapos. A közúti közlekedés szabályairól szóló és több ízben is módosított 1/1975. (II. 5.) számú KPM-BM együttes rendelet - a hatályos KRESZ - a zárt villamospályán közlekedő jármű forgalmára nem tartalmaz különös rendelkezéseket. Annak I. számú függeléke l/a. pontja határozza meg az út forgalmát, és mert annak felsorolásában a zárt villamospálya nem szerepel, következésképpen az útnak nem minősül. Ez következik a KRESZ rendelkezéseinek egységes értelmezéséhez és alkalmazásához kiadott és jóváhagyott útmutatónak az út forgalmát értelmező megállapításaiból is. Az említett útmutató a KRESZ 24. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséből kiindulva megállapítja: amennyiben a zárt pályát elhagyva a villamos a közúton folytatja tovább az útját, az az úttesten levő forgalomba bekapcsolódó járműnek tekintendő, és elsőbbséget kell adni az úttesten folyamatos forgalomban résztvevőknek. A KRESZ 53. §-ának rendelkezéseihez fűzött magyarázat azonos tartalmú okfejtéseket tartalmaz.