A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22394/2016/49. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (5) bek., 123. §, 148. §, (2) bek., 195. §, 206. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, (6) bek., 217. §, (1) bek., 218. §, (1) bek., 234. §, (1) bek., (1) bek., (2) bek., 365. §, (1) bek., (3) bek., 607. §, (2) bek.] Bíró: Császár Kinga

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a Nagy Norbert Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Nagy Norbert ügyvéd) által képviselt D.É. (cím) felperesnek,

a Dr. Alberti György ügyvéd (cím) által képviselt H.Gy.(cím) I. rendű és a Dr. Takács Gábor ügyvéd (cím) által képviselt Sz.J. (cím) II. rendű alperesek ellen

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet.

A bíróság megállapítja, hogy az alperesek között a dr. Székely Margit közjegyző 2005. január 18. napján kelt 1140.Kjö.XIII.336/04/4. számú közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződés semmis. Megállapítja továbbá, hogy az ajándékozási szerződés az alperesek között létrejött adásvételi szerződést leplezett.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) forint perköltséget, továbbá fizessen meg az állam javára - külön felhívásra - 600.000 (hatszázezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amely az eljáró bíróságnál - de a Fővárosi Bírósághoz címezve - elektronikus úton nyújtható be.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükkel a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy a felek közösen kérték, megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen; a keresetét leszállíthassa vagy felemelhesse, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse; megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen. A másodfokú eljárásban beszámítási kifogást csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az első fokú tárgyalás berekesztését követően járt le.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes és az I. rendű alperes 1982. évben kötöttek házasságot, házassági életközösségük 2006. szeptember 11. napján megszakadt. A II. rendű alperes az I. rendű alperes testvére. A felperes és az I. rendű alperes között a Fővárosi Törvényszék előtt P.20.929/2015. szám alatt házastársi vagyonközösség megszüntetése iránt per indult.

Az alperesek nagyszülei építették a jelenleg Budapest XIII. kerület belterület X. helyrajzi számú ... szám alatti "kivett irodaház" megnevezésű, korábban ... szám alatti, a felek által "T. udvari ingatlanként" megjelölt, akkor még családi házas ingatlant (a továbbiakban: T. udvari ingatlan) 1929. évben. Az alperesek édesanyja, H.M. (született: ...) az ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát 1969. július 31. napján szerezte meg részben öröklés, részben közös tulajdon megszüntetése címén.

A II. rendű alperes 1977. augusztus 1. napján megvásárolta a Budapest IV. kerület belterület Y. helyrajzi számon felvett, a Budapest IV. kerület, T. utca ... szám alatti 54,60 négyzetméter alapterületű házrészt, a hozzátartozó fáskamrával és az egész teleknek 20%-át kitevő 120/600-ad telekrésszel együtt 190.000 forint vételárért. Az ingatlan vásárlásához és az ingatlan vásárlásra tekintettel a visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetéséhez a II. rendű alperest az alperesek szülei segítették hozzá.

A peres felek egyező nyilatkozata szerint az alperesek szülei rendszeresen segítették az alpereseket, azonban kínosan ügyeltek arra, hogy a gyermekeiknek egyenlő mértékben juttassanak. A perben nem volt megállapítható, hogy pontosan mikor és mekkora összeggel támogatták az alpereseket a szüleik.

Az I. rendű alperes 2002. tavaszán megállapodott a II. rendű alperessel abban, hogy 10.000.000 forintot fizet a II. rendű alperes részére, ezzel kivásárolja a szülői családi házból, a T. udvari ingatlanból az édesanyjuk későbbiekben bekövetkező halála esetén a II. rendű alperest megillető 1/2-ed tulajdoni illetőségét. Az alperesek ezen szóbeli megállapodásukról okiratot 2002 évben nem készítettek. Nem állapodtak meg pontosan abban, hogy az I. rendű alperes mikor fizeti meg ezt az összeget a II. rendű alperes részére. A II. rendű alperes a 10.000.000 forint vételárat 2002 évben megkapta az I. rendű alperestől.

Az I. rendű alperes 2002. tavaszán közölte a felperessel, hogy a II. rendű alperesnek pénzt adott, azonban azt nem közölte az alperessel, hogy ezt mire adta a II. rendű alperes részére.

Az alperesek édesanyja 2004. október 5. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. Dr. Székely Margit budapesti közjegyző a 1140.Kjö.XIII.336/04/4. számú 2005. január 18. napján kelt és 2005. január 18. napján jogerős hagyatékátadó végzésével az I. és II. rendű alperes, mint az elhunyt örökhagyó gyermekei és törvényes örökösök között létrejött egyezséget jóváhagyta és az örökhagyó hagyatékát, többek között a Budapest XIII. kerület X. helyrajzi számú - akkor még "lakóház, udvar, gazdasági épület" megjelölésű - ingatlannak egész tulajdoni illetőségét 18.000.000 forint beköltözhető értéken a felek közötti egyezségre is figyelemmel törvényes öröklés jogcímén akként adta át, hogy a fenti ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetékességét az I. rendű alperes törvényes öröklés jogcímén megszerezte, az ingatlan további 1/2-ed tulajdoni illetősségét - a II. rendű alperes törvényes örökrészét - az I. rendű alperes ajándékozás címén szerezte meg.