A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40074/2016/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Gál Judit, Kepesné dr. Bekő Borbála, Molnár József

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.074/2016/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd (.......) által képviselt ...... felperesnek az Imre Ügyvédi Iroda (......) által képviselt ..... I. r., valamint....... II. r. és.......III. r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. december 8-án kelt 19.G.42.730/2015/12. számú ítélete ellen az I. r. alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes, mint adóstárs, a II. r. alperes, mint adós és a III. r. alperes, mint zálogkötelezett az I. r. alperessel, mint hitelezővel és zálogjogosulttal 2008. február 6-án közjegyzői okiratba foglalt ingatlan jelzálogjoggal biztosított hitel kölcsönszerződést kötött, melynek célja az adósok, illetve a ....... Zrt. között 2007. március 27. napján létrejött kölcsönszerződés alapján folyósított 5 millió forintnak megfelelő 32.722 CHF törlesztése volt.

Az I. r. alperes, mint hitelező kötelezettséget vállalt arra, hogy a közjegyzői okiratban meghatározott összegben és feltételekkel az adósok, mint egyetemleges jogosultak részére japán jenben nyilvántartott jelzáloghitelt nyújt a közjegyzői okiratban megjelölt ingatlanon alapított jelzálogfedezet mellett.

A szerződés I.1. pontja szerint a kölcsönösszeg 8 millió forint volt, a szerződés II. pontja a kamatot, költséget, az induló teljes hiteldíjmutatót, az ügyleti kamatot, a kezelési költséget rögzítette, a II.3. pont az ügyleti kamatra és kezelési költségre, a törlesztőrészletekre vonatkozott, illetve azon feltételeket, körülményeket tartalmazta, mely esetében a hiteldíj az adósokra hátrányos módon megváltoztatható.

A kölcsönszerződés III. pontja szerint:

"Adósok egyetemlegesen kötelezik magukat, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön - az esetleges árfolyamváltozások figyelembevételével megállapított - forint ellenértékének megfelelő összeget kölcsön jogcímén, valamint annak járulékait (ügyleti kamat, kezelési költség), továbbá a késedelmi kamatot a közjegyzői okirat szerint az esedékességkor megfizetik a hitelezőnek. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében annak közokirati tanúsításaként az adósoknak a hitelezőnél vezetett számlái és a hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői tanúsítványt fogadják el. Az adósok és a zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a közjegyzői okirat alapján az adósok terhére fennálló kölcsön- és egyéb járuléktartozás összegét esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is a hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."

A felperes módosított kereseti kérelmében egyebek mellett a szerződés III. pontja semmissége megállapítását, valamint I. r. alperes perköltség viselésére kötelezését kérte. A szerződés III. pontja érvénytelensége körében arra hivatkozott, hogy a 18/1999. Kormányrendelet 1.§ j) pontja alapján kimentési lehetőség nélkül azonnal semmis az a feltétel, amely a bizonyítási terhet megfordítja, a szerződés III. pontja így értelmezendő, ha a szerződési kikötést követően esetleg adós nem ért egyet a banki nyilvántartás szerinti összeggel, neki kell bizonyítania a banki nyilvántartással szemben.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte, elsődlegesen a per megszüntetését.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes joghatályosan előterjesztett kereseti kérelme a Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) d), e) pontjára alapított kérelem, illetve a részleges érvénytelenség körében a II.3. és III. pont érvénytelensége megállapítására irányuló kereset. A 2015. december 8-án kelt 19.G.42.730/2015/12. számú ítéletével megállapította, hogy a 2008. február 6-i perbeli kölcsönszerződés III. pontja semmis, ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította, akként rendelkezett, hogy 18.000 forint eljárási illetéket az állam, 18.000 forint illetéket pedig az I. r. alperes visel.

Az elsőfokú bíróság a régi Ptk. 209.§, 209/A.§, 205.§, 205/A.§-ai, valamint a 2014. évi XXXVIII. törvény 4.§, 8.§-ai felhívása mellett a kereseti kérelmet túlnyomó részben elutasította, alaposnak ítélte a kölcsönszerződés III. pontja 2. és 3. mondataira vonatkozóan, mely feltételeket a 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet 1.§ j) pontja felhívása mellett semmisnek ítélt, tekintettel arra, hogy a felperes által támadott ezen szerződési feltételek értelmében a bizonyítási teher a fogyasztó hátrányára változott. Utalt arra, a tisztességtelen szerződési feltétel a szerződés részleges érvénytelenségét eredményezi, úgy kell tekinteni, mintha a szerződés e feltétel nélküli tartalommal jött volna létre. A szerződés a tisztességtelennek minősített semmis feltétel nélkül is teljesíthető, ezért nincs akadálya a részleges érvénytelenség megállapításának, külön kérelem nélkül a szerződés az érvénytelen rész nélküli tartalommal maradt fenn a felek között.

Az elsőfokú bíróság a Pp. 78.§ (1) bekezdése felhívása mellett a felperes költségmentessége folytán le nem rótt eljárási illeték 50%-ának megfizetésére kötelezte az állam javára az I. r. alperest, azzal, egyéb költségeiket, így a jogi képviselettel kapcsolatos költségeiket a felek maguk viselik.