A Kúria Kfv.37085/2015/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 29. §, 47. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A közforgalom elől el nem zárt magánutat csak a közlekedési hatóság engedélyével lehet elzárni a közforgalom elől.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27115/2014/11., *Kúria Kfv.37085/2015/7.* (BH 2015.7.208), 3012/2017. (II. 8.) AB határozat

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.085/2015/7.szám

A Kúria a dr. Bacsa Judit Ügyvédi Iroda (fél címe 1; ügyintéző ügyvéd: dr. Bacsa Judit) által képviselt I.rendű felperes neve és II.rendű felperes neve felpereseknek a vezető jogtanácsos által képviselt Nemzeti Közlekedési Hatóság alperes elleni közlekezdési igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. szeptember 17. napján kelt 17.K.27.115/2014/11. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.115/2014/11. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 150.000,- (százötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az államnak - külön felhívásra - 30.000,- (harmincezer) forint kereseti és 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A ... ... hrsz.-ú, 2044 nm területű ingatlan ingatlannyilvántartási megnevezése "kivett saját használatú út", tulajdonosa 1998. február 10-ig a Magyar Állam volt, tulajdonjogát átalakulás jogcímén ekkor szerezte meg a ... Zrt. ( a továbbiakban: Zrt.). Az ingatlant 2006-ban vásárolták meg a felperesek. ... Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a 2012. november 15-én kelt iratában útügyi hatósági eljárás megindítását kérte az elsőfokú közlekedési hatóságtól, mivel álláspontja szerint a fenti jogi státusza szerint közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elzárták.

Az elsőfokú hatóság új eljárás eredményeként hozott határozatában kötelezte a felpereseket, hogy a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül a magánút közforgalom elől történő elzárását szüntessék meg. Álláspontja kialakítása során az egyéb feltárt körülmények mellett döntő súllyal vette figyelembe a Zrt. nyilatkozatát, mely szerint az ingatlan a közforgalomtól fizikai akadállyal nem volt elzárva, a cég tulajdonosként annak megnyitásával, elzárásával kapcsolatban a közlekedési hatóságoknál eljárást nem kezdeményezett. A felperesek a hatóság engedélye nélkül, jogszerűtlenül zárták el a magánutat a közforgalom elől.

A felperesi fellebbezés folytán eljáró alperes a 2014. január 22-én kelt EH/MD/NS/A/13/2/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperesek a kézhezvételtől számított 30 napon belül kötelesek az ingatlan közforgalomból történő elzárását megszüntetni és annak megtörténtét az elsőfokú hatóságnál bejelenteni.

Az alperes az indokolásban kifejtette, hogy a tárgyi út az erdészeti hatóság nyilvántartásában nem szerepel, ezért nem minősül erdészeti magánútnak. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) hatályba lépésével a saját használatú út kategória megszűnt, a jogszabály innentől kezdve a magánút megnevezést alkalmazza, mely vonatkozik a perbeli ingatlanra. A magánutak lehetnek közforgalom elől elzárt és el nem zárt magánutak, a felperesi ingatlan nem elégíti ki a Kkt. 47.§ 8. pontjában definiált közforgalom elől elzárt magánút kategóriát, mivel az értékesítéskor sorompóval, kapuval, vagy más fizikai eszközzel nem volt elzárva, az ingatlannyilvántartásba az elzárás ténye nincs bejegyezve. Ezt meghaladóan a felperesek elzárásra irányuló közlekedési hatósági eljárást nem kezdeményeztek, és az út a "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "Magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával nincs és nem is volt jelezve. Erre tekintettel az út közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül, annak engedély nélküli elzárásával a felperesek

jogszerűtlen állapotot tartanak fenn. Nem foghat helyt az a felperesi álláspont, miszerint az út közforgalom elől elzárt magánútként létesült, annak megnyitását senki sem kezdeményezte, ezért megtartotta eredeti jellegét. Az alperesi eljárás során ismételten nyilatkoztatott Zrt. fenntartotta korábbi előadását, vagyis az út sorompó nélkül került értékesítésre, a közforgalom elől nem volt elzárva.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát, és ennek eredményeként elsődlegesen az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az indokolásban felhívta az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt1.) 10.§ (1) bekezdés a) pontját, 77.§ (1), (2) bekezdését, az Evt1. végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV.30.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr1.) 7.§ (1), (2) bekezdését, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt2.) 15.§ (1) bekezdés a) pontját, az Evt2. végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr2.) 1.§ c) pontját, 8.§ (4) bekezdés a) pontját, (5) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§ (1), (3), (4), (5), (6) bekezdéseit, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 336/A.§ (2) bekezdését, és 339.§ (1) bekezdését. Okfejtése szerint az ügyben az alperesi állásponttól eltérően kiemelkedő jelentőséget tulajdonított azon körülménynek, hogy az út eredetileg milyen jellegű útként létesült. A jogerős ítélet részletesen ismerteti a közigazgatási perben tanúként meghallgatott ... vallomását, aki 1975-től a ... erdészetnél, majd a Zrt.-nél dolgozott, 2003-2010-ig a társaság vezérigazgatója volt. Az elsőfokú bíróság az út létesítésével, valamint a korábbi és az értékesítést megelőző állapotára vonatkozóan a tanú vallomását hitelt érdemlő bizonyítékként fogadta el, mely alkalmas volt az alperes által megállapított tényállás megdöntésére. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonított annak a körülményeknek is, hogy a tanú által az út korábbi elzárt mivoltával kapcsolatosan előadottak egybecsengenek azon, ... széles körben ismert, köztudomású ténnyel, hogy a perbeli út évtizedeken át sorompókkal volt elzárva a közforgalom elől, és az út jellege - földút az erdőtestben - az erdészeti magánút kategóriának való megfelelőséget támasztja alá. Ezt igazolja az az alperes által nem értékelt körülmény, mely szerint a Szabályozási Terv az utat nem kapcsolja össze a közúthálózattal.