A Kúria Kfv.35457/2020/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 265. §] Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

Jogszerű az adólevonási jog megtagadása, amennyiben a számlában foglalt gazdasági esemény nem a számlában szereplő felek között valósult meg és az objektív elemek nagy számára és bizonyítottságára figyelemmel megállapítható, hogy a felperes elsődleges alakítója volt az ellenőrzés alá vont ügyletnek vagy láncnak.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.457/2020/6.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter tanácselnök

Dr. Demjén Péter előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes

(felperesi cím)

A felperes képviselője: László és Bagaméri Ügyvédi Iroda

(cím4, ügyintéző: dr. Fekete Zoltán Titusz)

Az alperes: alperes

(cím1)

Az alperes képviselője: dr. Takács Dániel András kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesa

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 2020.június 2. napján kelt 39.K.701.373/2020/9. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 39.K.701.373/2020/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.248.970 (azaz egymillió-kettőszáznegyvennyolcezer-kilencszázhetven) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2016. július - szeptember hónapok során - többségében - a R. Kft.-től (a továbbiakban: Kft.1.) beszerezett ruházati termékeket értékesített a horvátországi G.U. d.o.o. (a továbbiakban: horvát társaság) társaság részére. A felperes ezen tárgyidőszakban e tevékenységéből következően visszaigénylő pozícióba került, a visszaigényelt általános forgalmi adó túlnyomó részét a közösségen belüli termékértékesítéséhez kapcsolódó beszerzési számlák adó tartalmának levonásba helyezése tette ki.

[2] Az elsőfokú adóhatóság felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett általános forgalmi adó adónemben 2016. július - szeptember hónapokra, mely ellenőrzés eredményeként meghozott 4322755290 iktatószámú határozatában felperes terhére 76.598.000 Ft teljes egészében jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, és 38.299.000 Ft adóbírságot szabott ki. Az adóhatóság a vizsgált időszak vonatkozásában egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést is folytatott a felperesnél.

[3] Az adóhatóság a tényállás tisztázása érdekében bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést folytatott le tárgyi időszak vonatkozásában a Kft.1.-nél. A Kft.1 - az általa felperes részére továbbszámlázott termékek árualapjának igazolása végett - a K. Kft. (a továbbiakban: Kft.2.) nevében ruházati termékek értékesítéséről kiállított számlákat bocsátott az adóhatóság rendelkezésére. Az adóhatóság a Kft.1.-től beszerzett különféle ruházati termékek értékesítéséről kiállított számlákat vizsgálva megállapította, hogy a rendelkezésre álló vállalkozási szerződés valójában nem termékértékesítésről, hanem szolgáltatásról rendelkezik, megnevezése és tartalma, külalakja megegyezik a Kft.2. és Kft.1. közti szerződéssel.

[4] Az adóhatóság 2017. november 8-án kiegészítő ellenőrzést rendelt el az Art. 92. § (11) bekezdése alapján kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzésként. Rögzítette, hogy a Kft.1. kiegészítő vizsgálata jogszabálysértően került elrendelésre, ezért ezen eljárási cselekmények jogszerűen nem vehetők figyelembe a felperes kiegészítő vizsgálata során. Ezért a felperes alapvizsgálata során feltárt tényállást a kiegészítő jegyzőkönyvben rögzített tényállással együttesen tekintette érvényesnek. Az alap jegyzőkönyvben foglalt megállapítást változatlanul fenntartotta.