A Kúria Pfv.20857/2017/9. számú precedensképes határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Molnár Ambrus

A határozat elvi tartalma:

Biztosítási szerződésben az elévülési időt lerövidítő általános szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálata közérdekű kereset alapján. Tisztességtelen az a szerződési kikötés, melyben a biztosító úgy vállal korlátozott teljesítést az ingóságok 85%-osnál nagyobb elhasználtsága esetére, hogy a fogyasztó díjfizetési kötelezettsége ezt nem követi, nem csökken annak megfelelően. 18/1999. Korm. rend. 1. § (1) i), 1959. IV. Tv. 209. § (1), 1959. IV. Tv. 205/B. §

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.857/2017/9.

A tanács tagjai: dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Legfőbb Ügyészség gyintéző: dr. Gúti Zoltán legfőbb felperes neve ségi felperes neve)

Az alperes:

Az alperes képviselője: Dr. Láng-Miticzky Balázs jogtanácsos

A per tárgya: általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes és az alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.001/2016/10.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 27.G.41.895/2015/7.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi az államot, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

- A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2013. január 1. és december 31. közötti időben alkalmazta a fogyasztókkal kötött szerződéseiben az ABH-12950/3. számú "Allianz lakóközösség-biztosítás" elnevezésű általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ÁSZF). Az ÁSZF részét képező általános biztosítási feltételek 15.2. pontja úgy rendelkezik, hogy a jelen feltételek alapján létrejött vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év, felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kárnak, ill. a kárigénynek a biztosítottal való közlésétől számított egy év, családi baleset-biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év alatt évülnek el. Az ÁSZF vagyonbiztosítás szerződési feltételeinek az épület egészére kötött vagyonbiztosítás (II/A.) 18.1.2. pontja, valamint a közös tulajdonra vagy a szövetkezeti tulajdonra kötött vagyonbiztosítás (II/B.) 26.2. pontja egyaránt azt tartalmazza, hogy a biztosító kockázatviselése - külön díjfizetés nélkül - kiterjed a közösségi ingóságokra is a mindenkori épületbiztosítási összeg öt ezrelékéig. A vagyonbiztosítás szerződési feltételei 20.6., illetőleg 28.6. pontjában az a kikötés szerepel, miszerint a biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással előállítható, vagy ha az a 20.11. pontban, illetőleg a 28.11. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (a 20.7. és a 20.8. pontokban, illetőleg a 28.7. és a 28.8. pontokban foglalt eltérésekkel). A 20.11. és a 28.11. pontok a vagyonbiztosítás feltételeiként egyaránt azt tartalmazzák, hogy a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú közösségi ingóságok kárait. A 20.11.1. és a 28.11.1. pont szerint a vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha - az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt - javítással nem állítható helyre. A 20.11.2. és a 28.11.2. pontokban foglaltak szerint a káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés általános forgalmi adóval csökkentett (vagy a 20.8. illetve a 28.8. pont szerinti áfával növelt) költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső amortizációt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké. II.) 5. §-a alapján indított keresetében az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 209. § (1) bekezdése, valamint a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdés i) pontja, 2. § e) pontja alapján a fogyasztói szerződésekben alkalmazott ÁSZF 15.2., 20.11. és 28.11. pontja tisztességtelenségének és ezért érvénytelenségének megállapítását kérte. Kérte továbbá a Ptké. II. 5/B. § (1) bekezdése alapján a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítani és elrendelni, hogy a kikötés alkalmazója saját költségére a kikötés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény országos napilapban, valamint a weboldalán történő közzétételéről gondoskodjon, melynek szövegét és közzététel módját a bíróság állapítsa meg.

[3] Az ÁSZF 15.2. pontja vonatkozásában a Ptk. 205/B. § (2) bekezdésére, a Ptk. 324. § (1) bekezdésére és a 325. § (1) bekezdésére is hivatkozással azzal érvelt, hogy a kikötés jelentősen eltér az elévülési idő törvényi szabályozásától, erről a fogyasztót külön tájékoztatni kell, azt a fogyasztónak kifejezetten írásban el kell fogadnia, erre azonban a feltétel szerint nem kerül sor, melynek okán a feltétel tisztességtelen. Az ilyen feltételt a Kúria is érvénytelennek nyilvánította a Pfv.VIII.22.152/2010/10. számú ítéletében. A feltétel tisztességtelenségének másik oka, hogy az egy, illetve kétéves időtartam jelentős mértékben korlátozza a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit, tartós betegség, távollét esetén ugyanis a rövidebb elévülési idő miatt nem tudja bíróság előtt érvényesíteni az igényeit.

[4] Az ÁSZF 20.11. és 28.11. pontja kapcsán arra hivatkozott, hogy a biztosító a díjat indexálja és a 20.6. pont és a 28.6. pont a káridőponti új érték megtérítését deklarálja, ennek ellenére a támadott feltételek csak avult értéken történő teljesítést tesznek lehetővé. A biztosított az új érték megtérítése érdekében egyre emelkedő díjat fizet, mégis csak avult értéken történő teljesítéshez jut, ez pedig tisztességtelen. A káridőponti avult érték fogalma a fogyasztó részére határozatlan, meghatározhatatlan, az avultság mértékéről a fogyasztónak nincs tudomása. A fogyasztó maga határozza meg a biztosítási összeget, melynek során azzal számol, hogy új értéken történő teljesítéshez juthat, nem hívják fel a figyelmét arra, hogy a biztosítási összeg megjelölésénél az ingóságok értékét hagyja figyelmen kívül, és arra sem, hogy a káresemény esetén azoknak csak az avult értékét téríti meg a biztosító. Az alperes a biztosítási összeg alapján számítja ki a fizetendő biztosítási díjat és nem jelöli meg, hogy mi az az összeg, amit a díj megállapításakor figyelmen kívül hagy. Nem egyértelmű és nem világos tehát, hogy a közösségi ingóságok értékét hogyan, milyen összegben veszi figyelembe. Káresemény esetén ezen ingóságok tekintetében az avult értéken való térítés hátrányos a fogyasztóra egyrészt, mert a hiányos szabályozás szerint nem kizárt, hogy mégiscsak figyelembe vette a biztosító a közösségi ingóságok értékét a biztosítási díj meghatározásakor, másrészt azért is, mert ha bizonyíthatóan nem veszi figyelembe ezen ingóságok értékét, de azokat biztosítottnak tekinti, ám káresemény esetén csak avult értéken térít, megfosztja a fogyasztót attól, hogy adott esetben nagyobb értékű, a káreseményeknek leginkább kitett vagyontárgyai után megfelelő kártérítést kaphasson. A felperes hivatkozott az EBH2010. 2221. számú eseti döntésre, mely szerint tisztességtelenek a biztosító által alkalmazott általános szerződési feltételek, melyekkel a biztosító új érték biztosítást vállal, azonban a 75% avultság elérése esetén csak az avult érték megtérítésére vállalt kötelezettséget.