A Kúria Kfv.37593/2012/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 327. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára a felperes abban az esetben rendelkezik kereshetőségi joggal, ha a határozatban foglaltak és anyagi jogszabályban szabályozott alanyi joga között fennáll a közvetlen kapcsolat. A közvetlen kapcsolat - többek között - akkor áll fenn, ha a határozat a felperesre nézve rendelkezést tartalmaz.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.37.593/2012/10.szám

A Kúria a dr. Pataki Norbert András ügyvéd által képviselt felperesnek,

a dr. Egervári Éva jogtanácsos által képviselt alperes ellen,

önkormányzati hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Szalimka Nafsika jogtanácsos által képviselt H.M.E.,és V. alperesi beavatkozó,

a Fővárosi Törvényszék 2012. április 25. napján kelt 18.K.33.153/2011/10. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 11. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Bíróság által hozott 18.K.33.153/2011/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000 - 20.000 (azaz húszezer - húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (azaz hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az alperes a tulajdonát képező B.,... kerület S. út, ...hrsz. alatti, tulajdonát képező perbeli ingatlanra határozatával, díj ellenében területhasználati jogot engedett a felperes részére. Az alperesi beavatkozó a perbeli közterületi ingatlant a felperessel kötött szerződés révén havi 650.000 forint + Áfa használati díj ellenében parkolás céljára használta.

Az alperes a felperes részére adott közterületi használati jogosultságot a 130/2011.(III. 17.) számú határozatával megszüntette, egyben 131/2011.(III. 17.) számú határozatával az alperesi beavatkozó részére közterület-használati jogosultságot biztosított. Utóbbi határozatát módosította, ám annak tartalma nem változott: az alperes K/30430/2/2011/XXXV. szám alatt 250.000 forint + Áfa díj ellenében, ötéves időtartamú közterület-használati jogosultságot biztosított az alperesi beavatkozó számára.

A felperes részben keresettel támadta a közterület-használati jogát a perbeli ingatlan tekintetében visszavonó alperesi határozatot, amely peres eljárás a Fővárosi Törvényszék 15.K.34010/2011. szám alatt van folyamatban. Ugyanakkor keresettel támadta az alperesi beavatkozó számára közterület-használatot biztosító megjelölt határozatot is annak ellenére, hogy azt az alperes a részére nem kézbesítette. Álláspontja értelmében ugyanis a támadott határozat jogát, jogos érdekét érinti, illetve sérti.

Az alperes a Fővárosi Törvényszék előtt, 18.K.33153/2011. számon folyamatban volt perben vitatta a felperes ügyféli minőségét és ezzel összefüggésben perbeli legitimációját is. Érdemben azzal védekezett, hogy a felperesre nézve a támadott határozat nem tartalmaz rendelkezést, egyebekben a felperes területhasználati jogosultsága a perbeli ingatlan esetében megszűnt.

A Törvényszék 2012. április 25-én kelt, 10. sorszámú ítéletében a felperes keresetét kereshetőségi jogának hiányára tekintettel - érdemben - elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a támadott határozat közvetlenül nem érinti a felperes jogát vagy jogos érdekét. A Törvényszék ítéleti döntése értelmében az üzleti érdek nem minősíthető törvényes érdeknek, így annak sérelme csupán közvetett érintettséget hoz létre a felperes és az alperesi határozat között. Az alperes egyebekben tulajdonosa a perbeli közterületi ingatlannak, azzal tulajdonosként gazdálkodik, amely tényt az sem változtatja meg, hogy a terület-használati kérelem elbírálása tekintetében a képviselő-testület - az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében - hatósági eljárásban hozza meg a döntését.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatály kívül helyezését, a Törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Vitatta, hogy csak abban a közigazgatási eljárásban lenne ügyfél, amelyben közterület-használati jogát megsértették, hiszen mindkét eljárás közvetlenül érinti a felperes érdekeit, közterület-használati jogát. A Törvényszék ítéleti döntése tehát ellentétes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésével, a hatóság tényfeltárási kötelezettségét meghatározó 50. §-al. Jogsértőnek minősítette az ítéletet azért is, mert az ellentétes az 53/1995. (X. 20.) Főv. Kgy rendelet 3. § (2) bekezdésével. Végül a Pp. 97. §-ába ütközően jogsértő az ítélet azért, mert a Törvényszék több iratot nem a bejelentett jogi képviselőnek, hanem közvetlenül a felperesnek kézbesített.

Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.