36/J/1990/6. AB végzés

a 43/1976. (XI. 13.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése, valamint az azt módosító 59/1983. (XII. 29.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése, továbbá a 22/1987. (V. 23.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést.

Az Alkotmánybíróság a 43/1976. (XI. 13.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése, valamint az azt módosító 59/1983. (XII. 29.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése, továbbá a 22/1987. (V. 23.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Dr. G. K. indítványában az egyes takarékbetétek elhelyezési és kamatozási feltételeiről szóló, már hatályon kívül helyezett jogszabályok egyes rendelkezései - nevezetesen a 43/1976. (XI. 13.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése, valamint az azt módosító 59/1983. (XII. 29.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése, továbbá a 22/1987. (V. 23.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése - alkotmányellenességének megállapítását és annak megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint ugyanis a hivatkozott PM rendeletek sérelmezett előírásai alkotmányellenesen rendelkeztek akként, hogy amennyiben a takarékbetétes a betétet vagy annak egy részét a lekötött határidő előtt felveszi, az esetben a felvett összeg után kamat nem jár.

Az indítványozó álláspontja szerint kérelmének elbírálását nem érintheti az a körülmény, hogy a sérelmezett jogszabályok már hatályukat vesztették, mert az 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára vonatkozó eljárásra - a jogszabály hatályát érintően - korlátozó rendelkezést nem tartalmaz és az Alkotmánybíróság már hatályát veszített, de alkotmányellenes jogszabályt is megsemmisíthet (Abtv. 40. §-a és 43. § (4) bekezdése). A kérelem érdemi elbírálásának indokaként hivatkozott arra is, hogy a sérelmezett rendelkezések következtében egyéni jogsérelme keletkezett, s ennek kapcsán - takarékbetétkönyv kiadása és kamat mértékének megállapítása iránti keresete alapján - polgári peres eljárás van folyamatban.

II.

Az indítvány elemzésének eredményeként az Alkotmánybíróság főtitkára az 1990. június 29-én kelt 36/J/1990/4. sz. levelében tájékoztatta indítványozót, hogy az Abtv. 1. §-a szerint a jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálata tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A hatályon kívül helyezett jogszabály pedig az alkotmányellenesség vizsgálata szempontjából nem minősül jogszabálynak.

III.

Indítványozó az Alkotmánybíróság főtitkárának tájékoztatását nem fogadta el, s indítványának fenntartása mellett az Alkotmánybíróság illetékes testületének érdemi döntését kérte. Hivatkozott arra, hogy az Abtv. 1. §-a nem a "hatályos jogszabály", hanem a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról szól. A jogszabályként minősítés, illetőleg alkalmazás szempontjából a jogalkotásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak venni. Véleménye szerint a jogszabály fogalmába pedig az nem tartozik, hogy az alkotmányossági vizsgálat során hatályban legyen.

IV.

Az Alkotmánybíróság az indítványban megfogalmazott kérelmet - érdemi vizsgálata nélkül - hatáskör hiánya miatt utasította vissza az alábbiak alapján.

Az Abtv. 1. § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. Az Abtv. 37-43. §-ai állapítják meg az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára vonatkozó eljárás szabályait. A 37. § előírja, hogy az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály teljes, vagy részbeni megsemmisítését. A 40. § szerint pedig, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt teljesen, vagy részben megsemmisíti.

Az Alkotmány, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-a megállapítja a jogalkotásra jogosult szervek körét, s azt, hogy ezek a szervek milyen jogszabályt bocsáthatnak ki.

A Jat. 11-13. §-ai tartalmazzák a jogszabály hatályára vonatkozó rendelkezéseket. A 13. § szerint a jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott, határidő lejárt.

Az indítvány az Abtv. 1. § b) pontjában foglalt eljárásra irányul: jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára. Az Abtv. hivatkozott rendelkezéseinek elemzéséből egyértelműen megállapítható, hogy a jogszabályra utalások esetén hatályos jogszabályokat kell érteni, s ezek képezhetik az alkotmányossági vizsgálat tárgyát. Ezt a megállapítást igazolja az Abtv. 42. § (2) bekezdésében foglalt egyetlen eltérő rendelkezés is, amely a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára utal. A hatályon kívül helyezett jogszabály - alkalmazhatósága hiányában - már nem lehet alkotmánysértő és ugyanakkor fogalmilag is kizárt a hatályát veszített jogszabály megsemmisítése. Az indítványozó helytelenül értelmezi és tévesen hivatkozik az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglaltakra is, mert e rendelkezés az alkotmányellenesnek minősített jogszabály hatályon kívül helyezésének időpontjára állapított meg az általános szabálytól (Abtv. 42. §) eltérő rendelkezést és nincs összefüggésben a hatályát vesztett jogszabállyal kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskörrel. Mindezekre tekintettel tehát az indítványban szereplő hatályukat vesztett jogszabályok alkotmányellenességének az Abtv. 1. § b) pontja alapján történő utólagos vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ezért az Alkotmánybíróság a kérelmet visszautasította.

Budapest, 1991. január 7.

Dr. Sólyom László s. k.

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.

alkotmánybíró