A Győri Ítélőtábla Bf.75/2015/15. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 23. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 50. §, 117. §, 132. §, 166. §, 167. §, 251. §, 281. §, 287. §, 296. §, 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 373. §, 375. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 61. §, 62. §, 79. §, 92. §, 160. §] Bírók: Németh Balázs, Széplaki László, Vajda Edit

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.75/2015/15. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, 2015. évi november hó 11. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és 2015. november 25. napján kihirdette a következő

Í t é l e t e t :

Az emberölés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 2015. június 30. napján kelt 9.B.408/2013/175. számú ítéletét megváltoztatja azzal, hogy

Vádlottal szemben kiszabott börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés tartamát és a közügyektől eltiltás tartamát 8 (nyolc)-8 (nyolc) évre enyhíti.

Egyebekben helybenhagyja.

A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől, 2015. június 30. napjától, a mai napig, 2015. november 25. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendeli.

I n d o k o l á s :

A Veszprémi Törvényszék 2015. június 30. napján kihirdetett 9.B.408/213/175. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében (Btk.160.§ (1) bekezdés) és ezért 9 év börtönbüntetésre, valamint 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon feltételes szabadságra bocsátható. Rendelkezett az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és bűnügyi költségről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést súlyosításért a vádlott terhére, valamint a vádlott felmentésért, védője enyhítésért is jogorvoslattal élt.

A fellebbviteli főügyészség BF.173/2013/27-I. szám alatti átiratában az ügyész fellebbezését fenntartotta, a védelmi jogorvoslati kérelmet alaptalannak találta. Álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályokat megtartotta, de elmulasztotta a terhelt előzetes letartóztatásának 6 hónapos, 1 éves és 1 év 6 hónapos felülvizsgálatát, mely kötelező lett volna a Be.132.§ (1) bekezdés a/ és b/ pontjai szerint. Kifogásolta továbbá, hogy a 2015. június 30. napján tartott tárgyalás alkalmával eljárt helyettes védő nem csatolt helyettesítési meghatalmazást a jegyzőkönyvhöz. A tényállás pontosítását indítványozta sértett és 1. tanú tárgyalási vallomásai alapján akként, hogy miután a vádlott a sértett hasába szúrta a kést, a sértett a kés pengéjét, míg 1. tanú a vádlottnak a kést tartó kezét ragadta meg, így távolították el azt sértett hasából. A tényállás 4. oldal 9. bekezdését azzal kérte pontosítani, hogy a vádlott vérében a cselekmény elkövetésekor ismeretlen volt az alkohol koncentráció, míg a sértett nem fogyasztott alkoholt. Az ügyész rámutatott, hogy a törvényszék messzemenően eleget tett az indokolási kötelezettségének és a megalapozott tényállásból helyesen következtetett a bűnösségre, illetve törvényes a cselekmény jogi minősítése is. Egyetértett a hatályos Btk. alkalmazásával. A jogi indokolás korrekcióját kérte akként, hogy az elsőfokú bíróság nem az élet- és test épség elleni bűncselekményekről szóló 15. számú Irányelv, hanem a 3/2013. BJE jogértelmezése alapján vonta le a következtetéseket a vádlott tudattartalmára, illetőleg a cselekményének helyes minősítésére. Álláspontja szerint a törvényszék eltúlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek és a cselekmény tárgyi súlyához mérten aránytalanul enyhe büntetést alkalmazott. A büntetlen előélet és az időmúlás nyomatéka minimális, míg a kísérlet befejezett, ezért nem bír jelentőséggel. Mindezek alapján legalább a büntetési tétel középmértékét elérő szabadságvesztés és ehhez igazodó tartamú mellékbüntetés kiszabását indítványozta.

Vádlott az ügyészi átiratra több részletben írásbeli észrevételt tett, melyekben a védekezését ismételve előadta, hogy az eljárás során a terhelti jogait a nyomozóhatóság, majd az elsőfokú bíróság számos alkalommal megsértette. A gyanúsítotti kihallgatására úgy került sor, hogy nem értesítették időben a védőjét, ezért nem tudott megjelenni és ez a vallomás nem értékelhető bizonyítékként az Alkotmánybíróság 8/2013. (III.1.) határozata alapján. A nyomozás során olyan eljárási hibákat követett el a rendőrség, melyek folytán sem a helyszíni szemle anyaga, sem a lefoglalás adatai nem értékelhetőek bizonyítási eszközként. Az ő sérelmére K.P. és K.B. által elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatti, valamint a zaklatás vétsége miatt sértett ellen indított eljárások, továbbá jelen ügy iratainak másolatait nem küldte meg neki a bíróság, hiába kérte számos alkalommal. Tájékoztatást sem kapott, hogy ezek az ügyek milyen stádiumban vannak. Elutasította a törvényszék valamennyi bizonyítási indítványát, például amit a kés megvizsgálására tett, miszerint lehetett-e az elkövetés eszköze, de ennek indokolását elmulasztotta. Egyebekben az indokolási kötelezettségét is megsértette, mert egyoldalúan vette számba a bizonyítékokat, kizárólag azokat vette számba, melyek a terhére merültek fel. Rámutatott, hogy helyesen úgy kellett volna a tényállást megállapítani, miszerint testi épség elleni bűncselekmény az ő sérelmére valósult meg, ő volt jogos védelmi helyzetben a két férfival szemben, akik a konyhában leütötték. Bizonyítékul szolgálnak erre a sérüléseiről szóló orvosi iratok és az orvos-szakértői vélemény.

Összefoglalva leszögezte, hogy az eljárásban abszolút hatályú perrendi hibák történtek, a tényállás felderítetetlen, iratellenes, törvénysértően beszerzett bizonyítékokon alapszik, illetőleg az ítélet nem tartalmaz teljes körű indokolást, ezért hatályon kívül kell helyezni (Bf.75/2015/5. és 8. számú utóirat).

Az ítélőtábla nyilvános ülésén megjelent ügyész módosítva tartotta fenn az írásban benyújtott indítványait.

Elsődleges indítványa az volt, hogy - mivel nem áll rendelkezésre a 2015. június 30. napi tárgyalásra, a védő helyettesítésére szóló meghatalmazás - az ítélőtábla abszolút eljárási szabálysértés miatt helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet. Az iratok alapján megállapítható, hogy a 2015. június 22-23. napján megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv mellékleteként dr. Szigeti István ügyvéd, mint a vádlott meghatalmazott védője helyettesítési megbízást adott dr. Szöllősi József ügyvéd részére azzal, hogy őt a 2015. június 22-23. napjain megtartott tárgyaláson helyettesítse. Ehhez képest a 2015. június 30. napján megtartott tárgyaláson a vádlott védelmében dr. Szigeti István helyett ugyancsak dr. Szöllősi József ügyvéd járt el, immár helyettesítési meghatalmazás nélkül. Jelen ügyben a védő részvétele kötelező, így olyan személy távollétében tárgyalt a törvényszék, akinek a részvétele a tárgyaláson kötelező. Ez a Be.373.§ (1) bekezdés II/d. pontban írt, abszolút hatályú eljárási szabálysértés, amely szükségszerűen mag után vonja az ítélet hatályon kívül helyezését.