A Szolnoki Törvényszék Mf.21180/2011/3. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 162. §, 165. §] Bírók: Kövér Lászlóné, Rábold Gáborné, Sándorné dr. Nagy Erika

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

4.Mf.21.180/2011/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, dr. Molnár Iván ügyvéd által képviselt felperesnek - jogtanácsos által képviselt alperes ellen - balesetből eredő kártérítés fizetése iránt indított perében a Szolnoki Munkaügyi Bíróság 3.M.366/2008/98. számú ítélete ellen a felperes 99. sorszámú és az alperes 101. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által a felperesnek fizetendő kártérítés összegét 5.000.000,- (ötmillió) forintra felemeli.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000,- (egyszázezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 210.000,- (kettőszáztízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperes szolgálati viszonya keretében a Mezőtúr Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága állományában vonulós tűzoltóként teljesített szolgálatot.

2006. április 5-én üzemi balesetet szenvedett oly módon, hogy a szolgálati hely udvarán tűzoltó sportversenyre való felkészülés közben a tömlőt vállára véve, futás közben a tömlő megakadt és az osztó jobb arcába és szemébe csapódott. A baleset következtében a jobb szem áthatoló sérülése, az alsó szemhéj leszakadása és a könnycsatorna roncsolódása jött létre, amelyet műtéttel orvosoltak.

A műtétet követően a felperes ellenőrző vizsgálatokon rendszeresen részt vett, látása fokozatosan javult. 2007 elején a jobb szemén a látása homályossá vált, 2007 februárjában szemideghártya leválás miatt sürgősséggel kórházi felvételre és műtétre került sor. Ezt követően a jobb szeme fényérzékelés nélkülivé vált, hátterében a szemfenéki verőerek elzáródása, szűkülete igazolódott.

A felperes a jobb szem sérüléses eredetű vakságában szenved, a kialakult állapota véglegesnek tekinthető.

A felperes a balesetből eredően vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt érvényesített az alperessel szemben, nem vagyoni kárként 5.000.000,- Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni a határozathozatalkori értékviszonyok figyelembevételével.

Az elsőfokú bíróság az alperest kötelezte arra, hogy a felperes részére nem vagyoni kártérítés címén 15 napon belül fizessen meg 2.500.000,- Ft-ot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, a pótlékokkal, hálapénzzel, egyéb jövedelemmel összefüggő kártérítés iránti kereseti kérelmek tárgyában a pert megszüntette.

A költségek tekintetében akként rendelkezett, hogy az 506.600,- Ft illetéket és 130.750,- Ft költséget az állam viseli, míg a felek viselik saját perköltségüket.

Az elsőfokú bíróság tényállásként megállapította, hogy a felperes szobafestő-mázoló szakmunkás képesítéssel és személyi és vagyonőr képesítéssel rendelkezik.

Az elszenvedett balesete miatt csak olyan munkakör, foglalkozás betöltésére alkalmas, amely bal szemének látását nem veszélyezteti, illetve a munka végzésében nem zavarja az a tény, hogy egyik szemével egyáltalán nem lát.

Olyan sporttevékenységet folytathat csak, amely a bal szemének látását nem veszélyeztetni, küzdő sportokat nem folytathat.

A felperes a balesetet megelőzően rendszeresen sportolt, az 1990-es évek elejétől a Túri Szabadidő Sportegyesületben több erőemelő és testépítő házibajnokságon vett részt. 2007. május 26-án a Mezőtúr és Vidéke Testépítő Bajnokságon I. helyezést ért el.

A felperes a balesetet követően 2006. április 5-től 2006. augusztus 29-ig, majd 2007. február 24-től 2007. október 21-ig szolgálat ellátásra képtelen állapotban volt.

Az FÜV Bizottság 2007. szeptember 25-i 56-3-1707/2007. számú határozatával a felperest vonulós tűzoltói beosztás betöltésére alkalmatlannak minősítette, figyelemmel a 30%-os munkaképesség-csökkenésre. A határozat indokolása szerint a felperes belső szolgálatot (hírközpont kezelő) elláthat.

A felperes 2006. szeptember 1-től könnyített beosztásban híradó ügyeletesként dolgozott az alperesnél 2008. november 30-ig.

2007. január 12-től február 11-ig alkalomszerűen végzett festői munkát, a szolgálati viszony megszűnését követő időben esetenként személyi edzőként fitneszteremben dolgozott.

A felperes részére a Generali-Providencia Biztosító Zrt. a munkáltató felelősségbiztosítási szerződése alapján összesen 973.500,- Ft kárt fizetett meg. Ebből 750.000,- Ft-ot nem vagyoni kártérítésként.

Tényként állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperes szemének elvesztése lelkileg is nyomasztólag hatott rá.

Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján a felperes javára az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 165. §-a alapján 2.500.000,- Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Ennek összegénél azt vizsgálta, hogy a felperesnél a jobb szem sérüléses eredetű vaksága a mindennapi életvitelben, a munkavégzéssel kapcsolatban, szabadidős tevékenység végzésében milyen hátrányt okoz.

Figyelembe vette, hogy a felperes állapota végleges, a sérülés esztétikai hátránnyal is járt, arcának szimmetriája a baleset következtében megbomlott, a balesetnek látható nyomai, jelei vannak, ennélfogva a felperest a mindennapi életben megnézik, ez nyilvánvalóan kellemetlenséget jelent neki. Lelkileg is megviselte, önértékelésében zavart jelentett, hogy az arca megváltozott, illetve, hogy a látását részben elvesztette.

Állapota korlátozza a munkavégzési, elhelyezkedési lehetőségeiben, ugyanígy szabadidős sporttevékenységek folytatásában.