A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21660/2007/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 474. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §, 3. §] Bírók: Bella Mária, Erményi Lajos, Uttó György

Pfv.V.21.660/2007/7.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Traj Zoltán ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Koncz István ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen kár megtérítése iránt a Tamási Városi Bíróság előtt 2.P.20.147/2006. szám alatt megindított és a Tolna Megyei Bíróság 3.Pf.20.238/2007/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében - amelybe az I.r. alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a M.Ü.B. és S. Egyesülete - az I.r. alperes által 41. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán indult eljárásban a 2007. december 6. napján tartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. alperest, 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 40.000 (Negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A felperes és a II.r. alperes 2005. július 18-án adásvételi szerződést kötött, amelyet az I.r. alperes készített és ellenjegyzett. A II.r. alperes a szerződést a kiskorú tulajdonos törvényes képviselőjeként írta alá. A megállapodás 6. pontja rögzíti, a szerződés érvényességi feltétele, hogy a gyámhatóság a kiskorú eladóra tekintettel a szerződéshez hozzájáruljon. Az I.r. alperes az adásvételi szerződés alapján az illetékes földhivatalnál a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte. A földhivatal felhívta, hogy csatolja a gyámhatósági hozzájárulást. Mivel az I.r. alperes a hiánypótlási felhívásnak nem tudott eleget tenni, a kérelmet elutasította.

A felperesek káruk megtérítésére kérték kötelezni az I.r. alperest, majd a perben a keresetet kiterjesztették a II.r. alperesre is. Álláspontjuk szerint az alperesek közösen okozták a kárt, ezért az egyetemleges marasztalásukra irányuló kérelmet terjesztettek elő. Előadták, hogy a szerződésben kikötött vételárat kifizették, ennek ellenére a szerződés alapján a tulajdonjog, illetve a holtig tartó haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem került sor.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperesekkel és a II.r. alperessel kötött megbízási szerződés alapján a feladata az volt, hogy a szerződést elkészítse és ellenjegyezze, valamint a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetése érdekében a földhivatalnál eljárjon. Ennek igazolására csatolta a 2005. június 18-án készített tényvázlatot. Az engedélyeztetés céljából a gyámhatóságnál a II.r. alperesnek kellett volna eljárnia, amit elmulasztott. Előadta, amikor a II.r. alperes kijelentette, hogy vagy megkapja az egész vételárat, vagy nem köt szerződést, a feleket magukra hagyta, hogy beszéljék meg a dolgot. A felperesek tudták, hogy a szerződés érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyásra van szükség, ennek ellenére elfogadták, hogy a vételár nem kerül ügyvédi letétbe.

A II.r. alperes nem vitatta, hogy a gyámhatósági jóváhagyást neki kellett volna beszereznie, és azt sem, hogy ezt elmulasztotta. A marasztalásra irányuló kereset elutasítását arra tekintettel kérte, hogy a vételárból a gyermeke részére ingatlant szeretett volna vásárolni, de nem sikerült szerződést kötnie.

Az elsőfokú bíróság kötelezte a II.r. alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 1.800.000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperesek, a II.r. alperes és az I.r. alperes között a Ptk. 474. §-ában, valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 23. §-ában szabályozott megbízási szerződés jött létre. Az Ütv. 10. § /1/ bekezdése szerint az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. A Ptk. 318. § /1/ bekezdése értelmében a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A II.r. alperesnek a kiskorú tulajdonos képviselőjeként a szerződést a gyámhivatalhoz be kellett volna nyújtania és amennyiben nem vásárol ingatlant a kiskorú részére, a gyermekre jutó vételárrészt gyámhatósági fenntartásos betétkönyvben kellett volna elhelyeznie. A II.r. alperes a szerződésben vállalt kötelezettséget megszegte, ezért a kártérítési felelőssége megállapítható. Az I.r. alperes a felek kölcsönös, egybehangzó akaratának megfelelően készítette el a szerződést, és a földhivatalhoz azt benyújtotta. A szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette. A megbízása arra nem terjedt ki, hogy a gyámhivatal jóváhagyását beszerezze.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben kérték, hogy a másodfokú bíróság azt változtassa meg, az I.r. alperest is kötelezze a kár megtérítésére.