A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21053/2019/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.053/2019/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Baráth Lívia ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű és III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek - a ... kamarai jogtanácsos (képviselő neve - címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Sándor Attila ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a Dr. Sarkadi Julianna Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Sarkadi Julianna ügyvéd) által képviselt I.rendű alperesi beavatkozó neve (címe) az I. rendű alperes pernyertessége érdekében, a Csuka és Társa Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Csuka Péter ügyvéd) által képviselt II.rendű alperesi beavatkozó neve (címe) a II. rendű alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék 2019. október 4. napján kelt 38.P.21.039/2011/169. számú ítélete ellen az I-III. rendű felperesek részéről 171. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi együttesen az I-III. rendű felpereseket, hogy - 15 napon belül - fizessenek meg a II. rendű alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget, míg - felhívásra - 4.000 (Négyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket, továbbá - ugyancsak felhívásra - személyenként további 160.000 (Százhatvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam javára.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] II.rendű felperes, az I-III. rendű felperesek édesapja, 1997-től kezdődően szenvedett ismert és kezelt szívbetegségben. II.rendű felperest 2009. március 16-án műtét elvégzése céljából vették fel a ... Klinika szívsebészetére, ahol 2009. március 17-én művi keringés fenntartása mellett, oxygenator felhasználásával, kéthegyű műbillentyű, illetőleg DDD pacemaker beültetése történt, és rádiófrekvenciás katéterablációt is végeztek. A műtét utáni időszakban keringése, légzése egyensúlyban volt, esemény nélkül tudták a lélegeztetését megszüntetni. A kamrai pacemaker fixen vitte a kamrát, a pitvari pacemaker pedig jó működést mutatott. A szívultrahangon továbbra is csökkent bal kamra funkciót találtak, normális kamrai üregméretek és megnagyobbodott bal pitvar mellett. Jobb oldalon mérsékelt vérgyülemet észleltek a mellkasban. Sebei elsődlegesen gyógyulóban voltak, így 2009. március 24-én további rehabilitációra az I. rendű alperes által fenntartott ... Belgyógyászati Kardiológiai Osztályára helyezték át. Az egyéni, műtét utáni mozgásprogramot tünet- és panaszmentesen végezte, így 2009. április 14-én otthonába bocsátották. Rendszeres vérnyomásellenőrzést, a tanult tornagyakorlatok folytatását, testsúly csökkentését, havonta INR kontrollt, kardiológiai, diabetológiai gondozást javallottak. II.rendű felperes a távozását követően heves szívverést és ritmuszavart észlelt, ezért 2009. április 16-án jelentkezett a II. rendű alperes kardiológiai rendelőintézetében, ahol pitvari ritmuszavart sejtettek, ami átvezetődött a kamrába. Az alkalmazott gyógyszeres terápia nem vezetett eredményre, mágnes hatására sem terminálódott a ritmuszavara, csökkent bal kamrai funkció miatt Propafenont nem adhattak, ezért Cordaron terítést kezdtek. A terápia rezisztanciájára figyelemmel másnap sikeres kardioverziót végeztek, ezt követően a DDD pacemaker ritmus tért vissza, majd a későbbiekben az perzisztált. Szívultrahangon csökkent bal kamrai funkciót észleltek, jó műbillentyű funkcióval. 2009. április 18-án további kezelés céljából osztályra helyezték, majd eseménytelen napok után, 21-én laborvizsgálat történt. Ugyanezen a napon a szív UH vizsgálat során tágult szívüregeket, csökkent bal kamrai pumpa funkciót láttak, körülírt falmozgászavart nem találtak, de erősen aszinkron falmozgás volt észlelhető. A pacemaker kontrollját a ... Klinikán, az azt követő héten tartották szükségesnek. További kardiológiai gondozását tervezve bocsátották el 2009. április 21-én. II.rendű felperes 209. április 24-én ismételten panaszokkal jelentkezett ... orvosnál. A betegről EKG készült, amelyet az orvos értékelt, egyéb vizsgálat nem történt. II.rendű felperes panaszmentesen távozott otthonába, ahonnan ismételt rosszullét miatt a kora esti órákban a per korábbi III. rendű alperesét kereste fel, akivel másnapi kórházi bejelentkezésben állapodtak meg. II.rendű felperes 2009. április 25-én a hajnali órákban elhunyt.

[2] Az I-III. rendű felperesek módosított keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az I-II. rendű alpereseket egyetemlegesen az I-III. rendű felperesek részére személyenként 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak 2009. április 25. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére, továbbá vagyoni kártérítés címén az I-III. rendű felperesek részére egyetemlegesen 50.000 forint és annak 2009. május 1. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére.

[3] Az I-II. rendű alperesek és az I-II. rendű alperesi beavatkozók érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte személyenként az I-III. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg az I. rendű alperesnek 100.000 forint, a II. rendű alperesnek 127.000 forint, az I. rendű alperesi beavatkozónak 60.000 forint, a II. rendű alperesi beavatkozónak 76.200 forint perköltséget, míg ugyancsak személyenként 121.000 forint illetéket az állam javára. Rendelkezése szerint az állam által előlegezett 114.162 forint szakértői díjat az állam viseli.

[5] Határozata jogi indokolásában kiemelte: a II. rendű alperes tekintetében az I-III. rendű felperesek azt állították, hogy a II. rendű alperes azáltal mulasztott, hogy a 2009. április 16-tól április 21-ig tartó kórházi kezelés során nem vizsgálta a natriuretikus peptideket, amelynek birtokában mielőbbi pacemaker kontroll vizsgálatra küldhette volna tovább a beteget; mulasztott azért is, mert a kardiális panaszok birtokában már az implantálást követő 1 hónapon belül indokolt lett volna a pacemaker kontrollja, ezt mégsem végezte el; ezen túlmenően jogellenesen járt el a II. rendű alperes akkor is, amikor 2009. április 24-én nem végzett megfelelő vizsgálatokat az édesapjuk tekintetében. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy ezeknek a magatartásoknak és a bekövetkezett halálnak, vagy esélyvesztésnek az okságát az I-III. rendű felperesek tartoztak bizonyítani, míg a II. rendű alperes akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az állított mulasztások és a beteg halála, esélyvesztése között nem áll fenn az okozati összefüggés, avagy az mindenképpen bekövetkezett volna, továbbá, hogy az elvárható gondosságot tanúsította.