BH 2004.12.501 Ha az előszerződésben a végleges szerződés megkötésére nyitva álló határidő eltelt, és a fél a szerződés megkötésére póthatáridőt adott, amely szintén eredménytelenül telt el, az előszerződéstől el lehet állni [Ptk. 208. § (5) bek., 300. § (2) bek., 319-320. §].

Az sz.-i, Bárka u. 1. szám alatt az I. r. alperes beruházásában társasház építésére került sor. A felperes az I. r. alperessel 1999. március 26-án, majd 1999. május 7-én adásvételi előszerződést kötött. Megállapodtak abban, hogy a felperes 1 538 240 forint vételárért megveszi a telek 86/6250. tulajdoni illetőségét oly módon, hogy a végleges adásvételi szerződést 1999. június 15-éig kötik meg. A szerződés 6., illetve 3. pontjában a felek rögzítették, hogy a vevő jogosult a végleges adásvételi szerződésben maga helyett ugyanezen jogokat és kötelezettségeket elfogadó harmadik személyt állítani.

A szerződésben a felek megállapodtak abban is, hogy az eladott tulajdoni hányadhoz a tervek szerint tartozó irodahelyiség kivitelezésére a felperes kivitelezési szerződést köt.

Az előszerződésben meghatározott vételárat - amelyből 200 000 forint foglaló volt - a felperes az I. r. alperesnek megfizette.

Az I. r. alperes 1999. november 18-án felhívta a felperest a végleges adásvételi szerződés megkötésére. A felperes ettől elzárkózott arra hivatkozva, hogy az építkezés nem megfelelő ütemben zajlik és hivatkozott arra is, hogy maga is kéri a szerződés megkötését az L. Rt. közbeiktatásával és vevőként történő feltüntetésével. Többszöri levélváltást követően - melynek során a felperes kifejezte azt a reményét, hogy a végleges adásvételi szerződést hamarosan meg tudják kötni, az I. r. alperest arról tájékoztatta, hogy az építkezés minden üteme felfüggesztésre került, amely alapvetően determinálja az adásvételi szerződés megkötését - a végleges szerződés megkötésére nem került sor. Az I. r. alperes a 2000. május 18-án kelt levelében felszólította a felperest arra, hogy három napon belül kösse meg a végleges szerződést, amelynek hiányában a Ptk. 208. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt fogja alkalmazni. A szerződés megkötésére nem került sor, majd az I. r. alperes a 2000. május 26-án kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az adásvételi előszerződést meghiúsultnak tekinti, amelynek alapján az eredeti állapot helyreállításának van helye.

A felperes eredeti keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperes 2000. május 26-án kelt meghiúsulásra vonatkozó szerződés megszüntetése érvénytelen. Kérte a földhivatali bejegyzéshez szükséges ügyvédi ellenjegyzés pótlását. A per során keresetét módosította és azt kérte, hogy a bíróság pótolja az I. r. alperesnek a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatát. Későbbiekben kérte az előszerződés alapján a végleges adásvételi szerződés létrehozását.

Az I. r. alperes és képviselője a XLIV. r. alperes a kereset elutasítását kérte, a további alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felek között létrejött előszerződések érvényes adásvételi szerződésnek minősülnek, amelynek következtében a felperes a perbeli ingatlan 86/6250. illetőségének tulajdonjogát megszerezte. Megkereste a földhivatalt a tulajdonjog bejegyzése érdekében.

Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felek az előszerződésben a vevő személyét egyértelműen nem határozták meg, mert lehetővé tették a vevő oldalán történő személyi változást. A vevő személye egyértelművé tételének elmaradása miatt megállapodásuk sem előszerződés, sem adásvételi szerződés formájában nem érvényes.

Megállapította továbbá azt is, hogy amennyiben az előszerződés érvényes lenne, attól az I. r. alperes jogszerűen állt el, mert az I. r. alperes a szerződés megkötésére a felperesnek póthatáridőt adott, amely eredménytelenül telt el. Ezért a felperes emiatt sem kérhette az adásvételi szerződés létrehozását.

A jogerős ítélet ellen - annak megváltoztatása és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyása, másodlagosan a másodfokú ítélet, illetve az ítéletek hatályon kívül helyezése érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy az előszerződésben a vevő nevesítve van függetlenül attól, hogy a felperes részére a szerződés biztosította másik vevő megnevezését. A másodfokú bíróság nem adta megfelelő indokát annak, hogy miért nem vette figyelembe az I. r. alperes által indított pert, amelyben a felperest is mint tulajdonost tüntette fel.

Sérelmezte azt is, hogy a bíróság nem adta indokát annak, hogy az érvénytelenség okát miért nem küszöbölte ki. Kérte figyelembe venni, hogy a vételár kifizetésre került és az előszerződésben az I. r. alperes hozzájárulását adta a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

Megállapította továbbá azt is, hogy amennyiben az előszerződés érvényes lenne, attól az I. r. alperes jogszerűen állt el, mert az I. r. alperes a szerződés megkötésére a felperesnek póthatáridőt adott, amely eredménytelenül telt el. Ezért a felperes emiatt sem kérhette az adásvételi szerződés létrehozását.