A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21290/2015/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 96. §, 114. §, 118. §, 125. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, 28. §, 29. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21..../2015/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda (.. ügyintéző: dr. Galambos Károly ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Udvary Sándor jogtanácsos által képviselt Alkotmánybíróság (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. augusztus 26. napján kelt, 4.P.22...../2015/5. számú ítélete ellen a felperes 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja, ezt meghaladóan részben megváltoztatja, az alperesnek járó elsőfokú perköltséget 10.000 (Tízezer) forintra leszállítja, és mellőzi az illeték viselésére, valamint a kifogás elutasítására vonatkozó rendelkezéseket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperes, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700 forint perköltséget, és megállapította, hogy 36.000 forint eljárási illetéket a Magyar Állam visel. Az eljárás szabálytalansága miatt 3. sorszám alatt előterjesztett felperesi kifogást az elsőfokú bíróság ugyancsak elutasította.

A megállapított tényállás szerint a felperes az alpereshez 2015. június 16-án érkezett levelében négy kérdéskörben kérte közérdekű adatok kiadását. Az alperes június 26. napján feladott ajánlott levelében adott választ és tájékoztatta a felperest arról, hogy az érintett 2007. február 20-i teljes ülésen mely személyek vettek részt, továbbá, hogy a határozatot a teljes ülés egyhangúlag fogadta el, illetve hogy azt az Alkotmánybíróság akkori elnöke írta alá és ő volt a javaslat előterjesztője is. A küldeményt a posta a felperesi jogi képviselő irodájának címére 2015. június 29-én, majd július 5. napján kísérelte meg kézbesíteni, azonban felperes ügyvédje a küldeményt csak július 8. napján vette át.

A felperes 2015. július 7. napján feladott és a bíróságra 2015. július 9. napján érkezett keresetlevelében az adatigénylési kérelemben foglalt adatok kiadására kérte az alperest kötelezni.

A felperes 2015. augusztus 5. napján 3. sorszámú beadványában az eljárás szabálytalansága miatt kifogást terjesztett elő sérelmezve, hogy az idézésben a bíróság nem tüntette fel jogi képviselőjének nevét, illetőleg az eljáró ügyvédet és a keresetlevelet sem kézbesítette a részére vissza. Igényelte továbbá a kifogással kapcsolatban felmerült postaköltségének a megtérítését, figyelemmel a Pp. 78. § (5) bekezdésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A keresetet okafogyottnak találta, ugyanis az adatközlés határidőben megtörtént, azt tőle független okból nem vette át a felperest képviselő ügyvéd.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak találta. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5., 6. és 9. pontjai alapján rögzítette, hogy a felperes közérdekű adatok kiadását kérte, mely adatok vonatkozásában az alperes adatkezelőnek tekinthető. Megállapította, hogy az alperes az Infotv. 29. § (1) bekezdésében írt 15 napos határidőben az adatkiadásnak papír alapon megfelelően eleget tett és annak határidőn belüli kézbesítése is megtörtént a kézbesítés 2015. június 29-i megkísérlésével. Erre tekintettel a keresetet elutasította. Megjegyezte, miszerint a felperes saját képviselőjének mulasztása nem értékelhető az alperes mulasztásaként, ugyanis amennyiben képviselője a posta értesítését követően nyomban átveszi az alperes válaszát, úgy a küldemény tartalmát határidőn belül megismerhette volna.

Az elsőfokú bíróság, utalva a Pp. 114. §-ára, 125. § (1) bekezdésére, valamint 3. § (6) bekezdésére, alaptalannak találta az eljárás szabálytalansága iránti felperesi kifogást is. Indokai szerint a felperes számára a kereset ismert volt, hiszen azt maga csatolta, így annak visszaszármaztatása az idézéssel szükségtelen volt. Emellett a felperes képviselője a tárgyalásról tudomást szerzett, azon megjelent, így az a körülmény, hogy neve nem szerepelt az idézésen az eljárás érdemét nem érintette. Egyebekben a 2015. augusztus 3-i kézbesítésből tudomást kellett szereznie arról, hogy az idézésre a 23 nappal korábban benyújtott kereseti kérelemmel kapcsolatosan került sor.

A döntés ellen a felperes élt fellebbezéssel. Ebben elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését indítványozta, másodlagosan kérte, hogy az ítélet megváltoztatásával a másodfokú bíróság a keresetének adjon helyt. Emellett kérte, hogy mellőzze az ítélet rendelkező részéből az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogás elutasítását, továbbá a kereset és a kifogás tekintetében is állapítsa meg perköltségét.

A hatályon kívül helyezési kérelmét lényeges eljárási szabálysértésre alapította. Sérelmezte, hogy kifogását az elsőfokú bíróság a tárgyalás előtt nem bírálta el, és megjegyezte, hogy egyébként megalapozatlanság esetén nem elutasításnak, hanem a kifogás figyelmen kívül hagyásának lett volna helye. Előadta, hogy 3. sorszám alatti beadványát az eljáró bíró a jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben nem ismertette, amit nyomban kifogásolt, de a jegyzőkönyvből ez kimaradt. Az Alaptörvény és a Pp. szabályainak felhívásával hangsúlyozta, hogy a peres eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a bíróságnak be kell tartania. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a felek törvény előtti egyenlőségére, a tárgyalás tisztességes megtartására vonatkozó szabályokat. Sérültek a felperes eljárási jogai azáltal, hogy a Pp. 125. § (1) bekezdésének kifejezett rendelkezése ellenére az első tárgyalásra szóló idézéshez a keresetlevelet nem kézbesítették részére, továbbá hogy meghatalmazottjának nevét nem tüntették fel. Az eljárt bíróság a jogszabályok téves értelmezésével utasította el az eljárás szabálytalanságára vonatkozó kifogást és akkor járt volna el helyesen, ha a tárgyalást elhalasztja annak érdekében, hogy a felperes az új határnapra felkészülhessen. A felperesi képviselő tárgyaláson való megjelenése az idézésben foglaltak teljesítése volt, de ebből nem következik, hogy a tárgyalás megtartható, ez nem menti ki a bíróságot az eljárási szabálysértés alól.

A per érdeme tekintetében anyagi és eljárási szabálysértésre is hivatkozott. Fenntartotta, hogy az alperes az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, mert azt olyan módon kellett volna teljesítenie, hogy a válasz a 15 napos határidő utolsó napján a felpereshez meg is érkezzen. Az adott esetben a határidő utolsó napja 2015. július 1-je volt, de a felperes jogi képviselője a küldeményt csak július 8-án vette át. Megjegyezte, miszerint az adatszolgáltatásról az alperes gondoskodhatott volna e-mail megküldésével, avagy kérhetett volna határidő hosszabbítást. Ekként az alperes a perre okot adott. Ezen nem változtat a per tartama alatt történő adatkiadás, mivel az anyagi jogi határidők elmulasztása sem igazolási kérelemmel, sem határidő utáni teljesítéssel nem orvosolható. A felperes nem tekintethő pervesztesnek, így az elsőfokú bíróság jogalap nélkül kötelezte őt perköltség fizetésre, az összegszerűség is téves, hiszen az alperes képviseletét ellátó jogtanácsos nem alanya az általános forgalmi adónak. A per tárgyi illetékmentessége folytán a kereseti illetékről szintén tévesen rendelkezett a bíróság.