A Fővárosi Törvényszék P.24579/2016/66. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása (SZÓBELI végrendelet érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 3. §, (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:20. §, 7:21. §] Bíró: Sághy Levente

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.24579/2016/66.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20725/2019/4., Kúria Pfv.20286/2020/9.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2016/66

A bíróság a Dr. Novozánszky Ilona ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve felperesnek

Harmincas ügyvédi iroda - üi. Dr. Fodor András Péter (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt alperes neve alperes elleni

szóbeli végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében

meghozta az alábbi

Ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300 000 (háromszázezer) Ft perköltséget.

A felperes 1 500 000 (egymillió ötszázezer) Ft előlegezett illeték megfizetésére köteles az állam felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet jelen bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblának címezve.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

A felperes keresetében előadta, hogy 2015. március 19. napján elhunyt édesapja közjegyző budapesti közjegyző előtt .../2015. számon folyó hagyatéki eljárásában az alperes, mint az elhunyt barátnője hivatalosan is bejelentette, mely szerint a néhai 2015. február 20. napján szóban végrendelkezett.

A hivatkozott végrendelet szerint az örökhagyó a cég neve Kft-ben, valamint a klub Klubban meglévő üzletrészét az alperesre hagyta, minden további ingatlan és ingó vagyonát a felperesre, az alperes haszonélvezetével terhelten.

A néhai meghagyta továbbá, hogy korábbi házasságából származó unokáját az alperes havi juttatás formájában anyagilag támogassa.

A felperes a hagyatéki eljárásban (és jelen keresetlevél előterjesztése útján) azt hangsúlyozta, hogy a szóbeli végrendelet nem érvényes, mert édesapja 2015. február 20. napján nem volt az életét fenyegető rendkívüli helyzetben, mely írásbeli végrendelet tételét nem tette volna lehetővé.

A közjegyző a végrendeleti tanúk meghallgatása után a .../2015/34.sz. ideiglenes hagyatékátadó végzés meghozatala formájában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szóbeli végrendelet érvényes, a hagyatékot ez alapján ideiglenes jelleggel átadta a felperesnek és az alperesnek.

A felperes jelen ügyszámon előterjesztett keresetében kérte megállapítani, hogy a szóbeli végrendelet érvénytelen, követelése jogi alapjaiként megjelölte a Ptk. 7: 21.§, 22.§, 37.§ (1), (2) bekezdését, 55.§ -át.

Jogi érdekét hangsúlyozandó utalt arra, hogy a néhai egyedüli törvényes örököse, így a szóbeli végrendelet érvénytelenségének megállapítása esetén a hagyatékban leltározott és a közjegyző végzésében hagyatéki vagyonként feltüntetett I.9. és I.10. alatti vagyontárgyak rá szállnak (az előbbi üzletrészek), a további, I. 1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8., 11.,12. alatti ingatlanok és ingóságok tekintetében az alperes haszonélvezeti jogától mentes vagyontárgyakat örökölne.

Álláspontja szerint édesapját a szóbeli végrendelet megtételének alperes által hivatkozott napján, 13. óra 10 perc körül valóban felvették a klinika Klinikájának Szakambulanciájára, azonban oda az alperes állítása szerint is saját lábán jutott be, az orvosi dokumentáció pedig nem tanúskodik lényeges fájdalmakról.

Édesapja kétségkívül a vastagbél daganatos megbetegedésétől szenvedett, azonban műtétre csak másnap került sor : és mint ahogyan 20-án a kórlap felvételt, úgy még ekkor a műtéti és érzéstelenítési beleegyező nyilatkozatot is alá tudta írni.

Amennyiben voltak is hasi fájdalmai február 20-án, úgy azokat az előző nap elvégzett colonoscopiás vizsgálat indokolta, összességében állapota ekkor nem volt olyan mértékben leromlott, amely kizárttá tette volna, hogy írásban végrendelkezzen.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Hangsúlyozta, hogy 2015. február 20. napján ő volt az, aki a néhait aggasztó panaszai miatt a klinikára szállította, a néhai és a felperes személyes kapcsolata jó ideje meglazult, így a felperes - vele ellentétben, aki a megelőző évek óta együtt élt a néhaival - valójában nem volt személyesen tanúja édesapja romló állapotának.

A szóbeli végrendelet tételének törvény által megkövetelt kritériumai a nyilatkoztat tételének időpontjában fennálltak, mert a néhai alapbetegségéből fakadóan olyan fájdalmakról panaszkodott, amelynek ismeretében is kijelenthető, hogy akár fatális kimenetellel is lehetett számolni. Az állapotrosszabbodás hirtelensége ismeretében az írásbeli végrendelkezés kérdése csupán elvi felvetés lehet a felperes részéről, az adott helyzetben annak realitása nem volt.