A Fővárosi Törvényszék P.24579/2016/66. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása (SZÓBELI végrendelet érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 3. §, (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:20. §, 7:21. §] Bíró: Sághy Levente

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2016/66

A bíróság a Dr. Novozánszky Ilona ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve felperesnek

Harmincas ügyvédi iroda - üi. Dr. Fodor András Péter (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt alperes neve alperes elleni

szóbeli végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében

meghozta az alábbi

Ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300 000 (háromszázezer) Ft perköltséget.

A felperes 1 500 000 (egymillió ötszázezer) Ft előlegezett illeték megfizetésére köteles az állam felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet jelen bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblának címezve.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

A felperes keresetében előadta, hogy 2015. március 19. napján elhunyt édesapja közjegyző budapesti közjegyző előtt .../2015. számon folyó hagyatéki eljárásában az alperes, mint az elhunyt barátnője hivatalosan is bejelentette, mely szerint a néhai 2015. február 20. napján szóban végrendelkezett.

A hivatkozott végrendelet szerint az örökhagyó a cég neve Kft-ben, valamint a klub Klubban meglévő üzletrészét az alperesre hagyta, minden további ingatlan és ingó vagyonát a felperesre, az alperes haszonélvezetével terhelten.

A néhai meghagyta továbbá, hogy korábbi házasságából származó unokáját az alperes havi juttatás formájában anyagilag támogassa.

A felperes a hagyatéki eljárásban (és jelen keresetlevél előterjesztése útján) azt hangsúlyozta, hogy a szóbeli végrendelet nem érvényes, mert édesapja 2015. február 20. napján nem volt az életét fenyegető rendkívüli helyzetben, mely írásbeli végrendelet tételét nem tette volna lehetővé.

A közjegyző a végrendeleti tanúk meghallgatása után a .../2015/34.sz. ideiglenes hagyatékátadó végzés meghozatala formájában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szóbeli végrendelet érvényes, a hagyatékot ez alapján ideiglenes jelleggel átadta a felperesnek és az alperesnek.

A felperes jelen ügyszámon előterjesztett keresetében kérte megállapítani, hogy a szóbeli végrendelet érvénytelen, követelése jogi alapjaiként megjelölte a Ptk. 7: 21.§, 22.§, 37.§ (1), (2) bekezdését, 55.§ -át.

Jogi érdekét hangsúlyozandó utalt arra, hogy a néhai egyedüli törvényes örököse, így a szóbeli végrendelet érvénytelenségének megállapítása esetén a hagyatékban leltározott és a közjegyző végzésében hagyatéki vagyonként feltüntetett I.9. és I.10. alatti vagyontárgyak rá szállnak (az előbbi üzletrészek), a további, I. 1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8., 11.,12. alatti ingatlanok és ingóságok tekintetében az alperes haszonélvezeti jogától mentes vagyontárgyakat örökölne.

Álláspontja szerint édesapját a szóbeli végrendelet megtételének alperes által hivatkozott napján, 13. óra 10 perc körül valóban felvették a klinika Klinikájának Szakambulanciájára, azonban oda az alperes állítása szerint is saját lábán jutott be, az orvosi dokumentáció pedig nem tanúskodik lényeges fájdalmakról.

Édesapja kétségkívül a vastagbél daganatos megbetegedésétől szenvedett, azonban műtétre csak másnap került sor : és mint ahogyan 20-án a kórlap felvételt, úgy még ekkor a műtéti és érzéstelenítési beleegyező nyilatkozatot is alá tudta írni.

Amennyiben voltak is hasi fájdalmai február 20-án, úgy azokat az előző nap elvégzett colonoscopiás vizsgálat indokolta, összességében állapota ekkor nem volt olyan mértékben leromlott, amely kizárttá tette volna, hogy írásban végrendelkezzen.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Hangsúlyozta, hogy 2015. február 20. napján ő volt az, aki a néhait aggasztó panaszai miatt a klinikára szállította, a néhai és a felperes személyes kapcsolata jó ideje meglazult, így a felperes - vele ellentétben, aki a megelőző évek óta együtt élt a néhaival - valójában nem volt személyesen tanúja édesapja romló állapotának.

A szóbeli végrendelet tételének törvény által megkövetelt kritériumai a nyilatkoztat tételének időpontjában fennálltak, mert a néhai alapbetegségéből fakadóan olyan fájdalmakról panaszkodott, amelynek ismeretében is kijelenthető, hogy akár fatális kimenetellel is lehetett számolni. Az állapotrosszabbodás hirtelensége ismeretében az írásbeli végrendelkezés kérdése csupán elvi felvetés lehet a felperes részéről, az adott helyzetben annak realitása nem volt.

A felperes keresete nem alapos.

Érvénytelenségi hivatkozása alapján a felperes terhelte a perben annak bizonyítása, hogy az alperes által jelzett, 2015. február 20. dél körüli időpontban néhai édesapja nem volt életét fenyegető olyan rendkívüli állapotban, mely írásbeli végrendelet tételét nem tette volna lehetővé ( Ptk. 3.§ (3) bekezdése, 164.§ (1) bekezdése) : amennyiben állapota, betegsége esetlegesen súlyos is volt, olyan veszélyeztető élethelyzet nem állt elő, amelyben a végrendelkezés csak az alperes által állított formában valósulhatott meg.

Ezzel szemben az alperest megillette ezen állítások ellenkezőjének igazolása az eljárásban: a körülmények megalapozták a Ptk. 7: 20.§ alapján megkövetelt kritériumokat.

A szóbeli végrendelet tétele csak a törvény által általánosságban körülírt és kivételesnek tartható körülmények között lehetséges : objektíve értelemben olyan életet fenyegető, rendkívüli helyzetnek kell előállnia az örökhagyó személyét illetően, amelyben más végrendelkezési mód nem lehetséges, mert azt a körülmények nem teszik lehetővé ( írásbeli végrendelet tétele kizárt).

Noha a törvényi szabály két körülmény, jogi tény egyidejű fennállásán alapul, a kettős kívánalom lényegében egyazon élethelyzetből vezethető le - , amelynek jellegét valójában az első törvényi fordulat írja le. A rendkívüliség alapját olyan súlyú eseménysor kell adja, amely az életre veszélyt jelent, azt objektíve fenyegeti - de a kialakult helyzet a nyilatkozó számára is egyértelmű, saját személyes szituációját kell úgy megélnie és értékelnie, amely alappal indítja a jognyilatkozat megtételére (sőt annak szóbeli formájának alkalmazására).