A Szegedi Ítélőtábla Pf.20055/2009/4. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 48. §] Bírók: Kasza Ferenc, Kissné dr. Koch Ágnes, Rakita Zsuzsanna

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.055/2009/4. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Madarász Judit ügyvéd (2800 Tatabánya, Álmos vezér út 3. fszt. 2.) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti székhelyű I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) alatti székhelyű II. rendű felpereseknek, - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály (ügyintéző: ... osztályvezető 1363 Budapest, Pf. 24.) által képviselt BÉKÉS MEGYEI BÍRÓSÁG 5700 Gyula, Béke sgt. 38. szám alatti székhelyű alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. november hó 28. napján kelt 16.P.21.152/2008/10. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a II. rendű felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az állam javára 1.800.000,-(Egymillió-nyolcszázezer) Ft le nem rótt első- és másodfokú eljárási illetéket.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000,-(Harmincezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperesek üzleti kapcsolatban álltak a cég1-vel, amely ellen az I. rendű felperes 1.632.549,-Ft számlatartozás, míg a II. rendű felperes 20.000.000,-Ft kölcsön, valamint 2.424.690,-Ft egyéb tartozás miatt végrehajtási eljárást kezdeményezett. A végrehajtási ügyek /végrehajtó neve/ önálló bírósági végrehajtó előtt V.476/2002.,V.464/2002. és V.399/2002. lajstromszámot kaptak. Az eljáró végrehajtó a felperesek javára végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdonát képező /település1/-beli 252., 253. és 254. helyrajzi számú ingatlanokra, amelyeken ezt megelőzően már más végrehajtást kérők végrehajtási joga feltüntetésre került. A

-2-

végrehajtó a /település1/-beli 254. helyrajzi számú ingatlan becsértékét 180.000.000,-Ft-ban állapította meg és két alkalommal megkísérelte az árverést, amely vevők hiányában nem vezetett eredményre. A cég2 ugyancsak végrehajtási eljárást kezdeményezett az adós ellen, majd 2002. április 16. napján felszámolási kérelmet terjesztett elő a Békés Megyei Bíróság előtt. A megyei bíróság 2002. október 7. napján megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolási eljárást, amely végzés ellen az adós jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. 2003. április 4. napján az eljáró végrehajtó árverési jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a II. rendű felperes képviseletében megjelent személy1 akként nyilatkozott, hogy a becsérték 50 %-ának, 90.000.000,-Ft vételárnak megfelelő összegben átveszi a /település1/-beli 254. helyrajzi számú ingatlant. Az adóssal szembeni követelése 28.069.582,-Ft volt, amelynek beszámításával a fennmaradó 61.930.418,-Ft megfizetésére halasztást kapott 2003. május 31. napjáig a Vht. 149. § (2) bekezdése alapján.

Időközben az adós kérelmére a Szarvasi Városi Bíróság Vh.339/2002/9. sorszámú, 2003. április 11. napján kelt végzésével a végrehajtási eljárást felfüggesztette a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig. A határozat indokolása szerint a felszámolási eljárás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni és az adós a felszámolást elrendelő határozattal szemben jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Az ügy másodfokú elbírálására hatáskörrel rendelkező Szegedi Ítélőtábla csupán 2003. július 1. napján kezdi meg a tevékenységét, így a kérelem teljesítése indokolt a Vht. 48. § (3) bekezdése és az 1991. évi IL. törvény 38. § (1) bekezdése alapján. A jelen per felperesei jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő, amelynek következményeként a Békés Megyei Bíróság 1.Pkf.21.243/2003/2. sorszámú, 2003. november 17. napján kelt végzésével a végrehajtási ügyben hozott elsőfokú határozatot megváltoztatta és a kérelmet elutasította.

Az önálló bírósági végrehajtó 2003. május 27. napján V.476/2002/66. sorszám alatt készített hivatalos feljegyzése szerint a II. rendű felperes képviselője irodájában megjelent, hogy az ingatlan vételárát kifizesse. Az eljáró végrehajtó tájékoztatta arról, hogy a vételárat befizetheti, de az ingatlan birtokbaadásáról és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről nem intézkedhet a végrehajtási eljárás felfüggesztése miatt. A II. rendű felperes képviselője ekkor írásban bejelentette, hogy a közölt akadályra figyelemmel a vételárat nem helyezi letétbe. Az adott időpontban rendelkezésére állt a 61.930.418,-Ft különbözet, amelyet az ... Bank Zrt. igazolt. Az adós felszámolását elrendelő végzés a Szegedi Ítélőtábla Fpk.f.I.30.026/2003/2. számú végzése folytán 2003. július 1. napján jogerőre emelkedett. A felperesek a felszámolási eljárásban a követelésüket bejelentették, azonban a 2006. március 31. napján készült felszámolási zárómérleg szerint ennek kielégítésére nem kerülhetett sor.

Az I. rendű felperes módosított keresetében bírósági jogkörben okozott kár jogcímén 221.705,-Ft, míg a II. rendű felperes ugyanezen a jogcímen 112.416.690,-Ft és járuléka megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontjuk szerint

-3-

Pf.III.20.055/2009/4. szám

jogszabálysértő volt a városi bíróságnak a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről rendelkező határozata, és ennek következtében követelésüket sem a végrehajtási, sem a felszámolási eljárásban nem tudták eredményesen érvényesíteni. A II. rendű felperes a kereset felemelését azzal indokolta, hogy a 180.000.000,-Ft becsértékű ingatlan tulajdonjogát 90.000.000,-Ft ellenében megszerezhette volna, így kára származott abból, hogy a végrehajtási eljárásban a követelése kielégítetlen maradt és elesett az átvételi ár feletti 90.000.000,-Ft-os ingatlanértéktől.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy nincs olyan jogellenes és felróható magatartás, amely a kártérítési felelősséget megalapozná, a végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntés kirívóan tévesnek nem tekinthető annak ellenére, hogy utóbb megváltoztatásra került.

Az elsőfokú bíróság 16.P.21.178/2006/17. sorszámú és 16.P.22.125/2007/13. sorszámú (a keresetet elutasító) ítéleteit a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.154/2007/9. sorszámú és Pf.II.20.098/2008/4. sorszámú végzésével ismételten hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Iránymutatása szerint a Vht. 48. § (3) bekezdése értelmében a végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolja. A törvényhely (5) bekezdése példálózóan felsorolja a felfüggesztésre okot adó körülményeket, amelyek közül ilyen lehet a jogi személy esetén pl. a természeti csapás vagy egyéb más ok. Az adós azonban releváns körülményre nem hivatkozott, sőt az eljárás felfüggesztését a felszámolási eljárásra és a hitelezők érdekeinek védelmére utalva kérte, vagyis ez utóbbi esetben olyan okból, amely nem saját helyzetére vonatkozik. Ennek alapján a Vht. 48. §-ának alkalmazására nem kerülhetett volna sor azzal az indokkal, hogy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig - az ítélőtábla akkori megalakulása és működésének megkezdése miatt - a másodfokú döntés meghozataláig még hosszú idő van hátra. Ez egyébként nem következett be, mert az ítélőtábla 2003. július 1. napján döntést hozott. A hivatkozott indok a végrehajtás felfüggesztését jogszerűen nem tette lehetővé, és a városi bíróság tévesen hivatkozott a Cstv. 38. § (1) bekezdésében foglaltakra. A bíróság által elkövetett kirívóan téves jogértelmezés, a Vht. rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása olyan jogellenes és felróható magatartásnak minősül, amely a kárfelelősséget megalapozza. Szükségesnek mutatkozott azonban a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése.