BH 1980.2.43 Annak megítélésénél, hogy az elkövetőre a bűncselekmény elkövetése vagy elbírálása idején hatályban levő törvény jelent-e enyhébb elbírálást: nemcsak a két törvény főbüntetést kiszabó rendelkezését, hanem a mellékbüntetés folytán jelentkező joghátrány súlyát is figyelembe kell venni [Btk. 2. §, 59. § (1) bek.].

A járásbíróság 1979. május 30. napján hozott ítéletével a terheltet jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette és közlekedési vétség miatt halmazati büntetésül 1 évi és 5 hónapi szabadságvesztésre, a közügyektől 2 évi eltiltásra és a járművezetéstől 8 hónapi eltiltásra ítélte.

Az ítéleti tényállás szerint az 1972-ben erőszakos nemi közösülés és más bűncselekmények miatt 5 évi szabadságvesztésre ítélt terhelt - aki büntetéséből 1975. május 9-én 1/4 kedvezménnyel szabadult - 1978. október 28-án az esti órákban ittas állapotban feltörte a sértett garázsát és annak személygépkocsiját jogtalan használat céljából elvette. A gépkocsival - bár gépkocsivezetői jogosítvánnyal sem rendelkezett - ittasan közlekedett a közúton. A gépkocsiban a szakszerűtlen kezelés következtében műszaki hibát és ezzel a sértettnek 6070 forint kárt okozott, melyet a büntető eljárás során nem térített meg.

A megyei bíróság 1979. július 3-án kelt ítéletével bírálta felül az ügyet és az első fokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a terhelt cselekményeit jármű önkényes elvétele bűntettének és ittas járművezetés vétségének minősítette s mint visszaesőt az első fokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetésekre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani.

A megyei bíróság a terhelt cselekményeit az 1979. július 1. napján hatályba lépett 1978. évi IV. törvény alapján - figyelemmel 2. §-ának rendelkezésére - minősítette [Btk. 327. § (1) bek. és (2) bek. a) pont; 188. § (1) bek.] és bírálta el, mert álláspontja szerint az új törvény előírásai - az enyhébb büntetési tételek és a halmazati büntetés szabályai - kedvezőbbek a terheltre, mint az elkövetéskor hatályban volt 1961. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései. Az enyhébb büntetési tétel ellenére sem látott azonban törvényes alapot a büntetés enyhítésére.

A cselekményeknek az 1978. évi IV. törvény rendelkezései alapján történt minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.

Azt, hogy az új büntető törvény enyhébb elbírálást tesz-e lehetővé - a hatályos Btk. 2. §-ához fűzött miniszteri indoklásból is kitűnően - nemcsak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell megállapítani.

A megyei bíróság azonban nem összhatásában vizsgálta a büntetőjogi felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.