A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.225/2009/9. számú határozata lopás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 277. §, 316. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 387. §, 388. §, 389. §] Bírók: Halász Irén, Magócsi István, Máziné dr. Szepesi Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.26932/2008/2., Fővárosi Törvényszék Bf.9435/2008/12., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.225/2009/9.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

5.Bhar.225/2009/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2010. év október hó 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A lopás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 26.Bf.V.9435/2008/12. számú ítéletét a következők szerint változtatja meg.

A vádlottat az ellene 3. rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének kísérlete miatt (Btk. 313/C. § (7) bekezdés a) pont) emelt vád alól felmenti.

A vádlottra kiszabott börtönbüntetés tartamát 1 (egy) évre enyhíti.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A harmadfokú eljárás során felmerült 7.500 (hétezer-ötszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2008. szeptember 16. napján kihirdetett 3.B.26.932/2008/2. számú ítéletével bűnösnek mondta ki lopás bűntettének kísérletében (Btk. 316.§ (1) és (4) bekezdés a./ pont), lopás vétségének kísérletében (Btk. 316.§ (1) és (2) bekezdés i./ pont), 2 rb. okirattal visszaélés vétségének kísérletében (Btk. 277.§ (1) bekezdés), és 3 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének kísérletében (Btk. 313/C.§ (7) bekezdés a./ pontja ).

Ezért őt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 évi és 6 hónapi fegyházbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a felmerült bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés végett

A Fővárosi Főügyészség a Bfel.24.201/2008/1. számú átiratában a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezés mellőzését, egyebekben pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A Fővárosi Bíróság a 2009. június 30. napján kelt 26.Bf.V.9435/2008/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene 2 rb. okirattal visszaélés vétségének kísérlete (Btk. 277.§ (1) bekezdés ) miatt emelt vád alól felmentette, egyben a vádlott büntetését 1 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra enyhítette.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet tényállását kiegészítette az elmeorvos-szakértői vizsgálat megállapításaival, valamint a vádlott korábbi elitéléseire, illetve a kiszabott büntetések végrehajtására vonatkozó adatokkal, emellett annyiban pontosította a történeti tényállást is, hogy abból mellőzte annak megállapítását, hogy a vádlott belenyúlt az ismeretlen sértett táskájában.

Az ekként pontosított tényállás alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére a lopás bűntettének kísérlete, a lopás vétségének kísérlete valamint a 3 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége tekintetében.

Nem értett azonban egyet az elsőfokú bíróságnak a 2 rb. okirattal visszaélés vétségének kísérletére vonatkozó bűnösséget megállapító rendelkezésével.

E körben utalt az 1/2009.BJE sz. határozat első pontjára, amely szerint a Btk. 277.§ (1) bekezdésében meghatározott okirattal visszaélés vétségének tényállásában szereplő "megszerzés", mint elkövetési magatartás nem azonosítható a Btk. 316.§ (1) bekezdésében írt "elvétellel", mint elkövetési magatartással. A megszerzés ugyanis viszonylag hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű, a közokirat iránti bizalom megingatására alkalmas birtoklást jelent.

Álláspontja szerint az a tény, hogy az ismeretlen sértett vádlott által elvett táskájában két útlevél is volt, még önmagában nem meríti ki a Btk. 277.§ (1) bekezdésében írt megszerzést, ezért a másodfokú bíróság a vádlottat a 2 rb. okirattal visszaélés vétségének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott jelentett be fellebbezést, támadva a bűnösséget megállapító és a felmentő rendelkezéseket is.

Fellebbezését írásban is megindokolta. Álláspontja szerint minden bizonyíték nélkül került sor a bűnösségének megállapítására.

Hivatkozott arra, hogy pár nappal korábbi autóbalesete miatt egyáltalán nem tudott futni, ami azt bizonyítja, hogy a cselekményeket nem ő követte el. Kifogásolta hogy az eljárás során a sértettek felkutatására nem került sor, így az esetleges szembesítés során sem tudta velük szemben bizonyítani az ártatlanságát. Ha valóban ő követte volna el a cselekményeket, akkor azt a felszolgálóknak és az arra sétáló embereknek is kellett volna észlelniük, ők azonban ilyenről nem számoltak be. Álláspontja szerint két rendőrtanú vallomása alapján történő elítélés megalapozatlan, így a felmentése indokolt valamennyi vádpont alól.

A vádlott védője felszólalásában a vádlott ártatlanságát és azt hangsúlyozta, hogy a cselekmények elkövetése nincs bizonyítva. Másodlagosan indítványt tett a büntetés enyhítésére is.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.598/2009/1. számú átiratában és képviselője a nyilvános ülésen indítványozta, hogy a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletétének személyi részét egészítse ki az általa beszerzett elmeorvos-szakértői vizsgálat megállapításaival. Az e kiegészítés után már hiánytalan tényállás alapján helytállónak találta a vádlott bűnösségének megállapítását a vagyon elleni cselekmények tekintetében, azok jogi minősítéséve is egyetértett, és törvényesnek ítélte a vádlott felmentését a 2 rb. közokirattal visszaélés vétsége kísérletének tekintetében is.