A Kúria Kfv.35819/2011/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. §, 91. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A két éves határidő elteltét követő szerződés-felbontás következtében nem állapítható meg az ingatlan-forgalmazási célhoz rendelt illetékkedvezmény.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.819/2011/5.szám.szám

A Kúria a Mohai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Mohai László) által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Moskovitsné dr. Tőkés Mónika jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen illeték ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011. október 6. napján kelt 4.K.21.649/2011/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 5. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.K.21.649/2011/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a 2008. október 9-én adás-vétellel megszerzett ingatlanra ugyanezen a napon, mint lízingbeadó, 300 hónapos futamidejű zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötött. A lízingszerződést illetékkiszabásra 2008. október 9-én jelentették be. A felperes, mint főtevékenysége szerint ingatlanok pénzügyi lízingjét végző vállalkozó terhére a vétel után a 2 %-os kulcs alkalmazásával állapították meg a fizetési kötelezettséget.

A felperes 2010. november 2-án felbontotta a lízing szerződést; a lízingbevevők kérelmére az elsőfokú hatóság elrendelte az általuk már megfizetett vagyonátruházási illeték visszatérítését. Ezt követően kötelezte a felperest a különbözeti illeték kétszeresében, 568.000 forint összegben a vagyonszerzési illeték megfizetésére.

Az alperes a 2524160402. iktatószámú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Indokolása szerint az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 23/A.§ (1) bekezdés szerinti kedvezmény véglegessé válásának, azaz a (7) bekezdésben meghatározott szankció elkerülésének, kettős feltétele van. Egyrészt a megszerzett ingatlant a futamimaidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingbe kell adni, másrészt ennek 2 éven belül meg kell történni, ahol a határidő kezdő időpontja a vagyonszerzésnek az Itv. 91.§ (1) bekezdés szerinti illetékkiszabásra való bejelentésének napja. Az érintett lízingszerződés nem ment teljesedésbe, a jogügylet nem teljesítette a kedvezmény véglegessé válásának feltételét.

A felperes keresetében azért kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, mert megfelelt a jogszabályi feltételeknek.