Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10364/2010/6. számú határozata munkáltató anyagi felelőssége tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 177. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

Mfv.I.10.364/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gyüre Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Molnárné dr. Tógyer Edina jogtanácsos által képviselt alperes ellen munkáltató anyagi felelőssége megállapítása iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál 6.M.852/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.Pf.21.484/2009/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a peres felek által előterjesztett felülvizsgálati kérelmek folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.Pf.21.484/2009/3. számú ítéletének azt a rendelkezését, mellyel a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 6.M.852/2008/18. számú ítéletét részben megváltoztatta és az alperest 500.000 forint és kamatai nem vagyoni kártérítés, valamint 20.000 forint + áfa együttes első-, és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte, hatályon kívül helyezi, és a munkaügyi bíróság ítéletének a nem vagyoni kártérítés iránti keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 80.000 /nyolcvanezer/ forint együttes másodfokú- és felülvizsgálati eljárási perköltséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében a 2005. november 1-től 2006. október 30-ig terjedő időszakra bruttó 2.641.910 forint elmaradt illetmény, mint vagyoni kártérítés és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint ezen összegek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság megismételt eljárásban hozott 6.M.852/2008/18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes jogelődjénél 1993. március 12-től állt közszolgálati jogviszonyban. 2005. augusztus 31-ig a J.O. vezetője volt, majd megbízása visszavonását követően jogi előadó munkakörben dolgozott. Az alperes 2006. július 27-én kelt felmentésével létszámcsökkentés miatt a felperes közszolgálati jogviszonyát megszüntette.A felperes dysthymia, azaz tartós lehangoltsággal, jelentős mértékű depresszív tünetekkel, súlyos szorongással, izolálódó életvitellel, elmagányosodással, pszichés tempó beszűkülésével, csökkent koncentrációs-, és teljesítő képességgel járó betegségben szenved, amely ok okozati összefüggésben van a számára presztízs- és egzisztenciavesztéssel járó munkahelyi eseményekkel, így vezetői megbízása visszavonásával és jogviszonya megszüntetésével. Az alperes megbízott igazgatója a felperes által vezetett jogi osztály leterheltségének vizsgálatára soron kívüli belső ellenőrzést rendelt el, amelynek eredményét a belső ellenőr 2005. augusztus 10-én adta át részére. A jelentés negatívan értékelte a felperes vezetői tevékenységét és magatartását.R.J. megbízott igazgató 2005. augusztus 22-én a F.H. főigazgatója hozzájárulását kérte a felperes vezetői megbízásának visszavonásához. A hozzájárulást követően az alperes a felperes vezetői megbízását 2005. augusztus 31-én visszavonta.A munkaügyi bíróság alaptalannak találta a felperes érvelését, amely szerint a megbízott igazgató levele - amelyre a visszavonást a munkáltató alapította - a belső ellenőri jelentésre alapított, a személyét érintő valótlan tájékoztatás volt. A bíróság álláspontja szerint a munkáltatónak joga van arra, hogy szervezetét és működését, annak hatékonyságát, a munkavégzés javítását célzó vizsgálatot rendeljen el, majd értékelje annak eredményét. Az adott esetben az alperes belső ellenőri jelentésében és a megbízott igazgató 2005. augusztus 22-ei levelében a felperes vezetői tevékenységével és magatartásával kapcsolatban tett megállapításai valósak. A munkáltatói intézkedések és eljárások nem voltak jogellenesek, az alperes a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, azokat betartva járt el. Rendeltetésellenes joggyakorlás a felperessel szemben nem történt, és a felperes tévesen hivatkozott az egyenlő bánásmód megsértésére. A felperesnek az emberi méltósághoz, jóhírnévhez való joga nem sérült, személyiségi jogait a munkáltató nem sértette meg. Az orvosi iratok alapján megállapítható, hogy a felperest lelki sérülés, pszichikai károsodás érte, jogellenesség hiányában azonban ez nem vagyoni kártérítésre nem adott alapot, ezért az ok-okozati összefüggés vizsgálatának nem volt jelentősége.A felperes 2.641.910 forint elmaradt illetmény iránti igényét arra alapította, hogy az alperesnél az igazgatói, valamint a M.V.H.SZ.SZ.B.M.K.-nél a jogi osztályvezetői munkakörre pályázatot nyújtott be, azonban az alperes magatartása, a róla adott negatív tájékoztatás miatt egyiket sem nyerte el. Az elsőfokú bíróság e körben megállapította, hogy a felettes szerv vezetőjéhez 2005. augusztus 22-én felterjesztett levél tartalma nem befolyásolta a pályázatok elbírálását. A munkáltató jogosult a szervezete működése hatékonyságának vizsgálatára és az érintettek is arra, hogy annak eredményét egymással közöljék, ez nem jelenti a személyiségi joga megsértését. A negatív ténymegállapítás és értékelés e körben nem minősül az emberi méltóság és a szakmai jóhírnévhez való jog megsértésének.Kiemelte a munkaügyi bíróság, hogy a 2005. augusztus 31-ei vezetői megbízás visszavonásáról a megbízott igazgató saját hatáskörében dönthetett, melyhez nem kellett hozzájárulást kérnie. A felperes fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.Pf.21.484/2009/3. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésére, valamint 20.000 forint + áfa együttes első-, és másodfokú perköltség viselésére kötelezte. Egyebekben a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette azzal, hogy a belső ellenőri vizsgálat a felperes szabadsága alatt készült, arra a felperes 2005. augusztus 31-én nyilatkozott. R.j. megbízott igazgató előbb küldte el levelét a főigazgatóhoz, minthogy a felperes az ellenőri jelentést megismerhette volna.A másodfokú bíróság érvelése szerint a vagyoni kártérítés körében helytálló volt az elsőfokú bíróság megállapítása, nem a levélben foglaltak miatt választottak mást a pályázatok elbírálásakor, és a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolás nélkül visszavonhatta a felperes vezetői megbízását. A munkáltató jogellenes magatartása hiányában nincs ok okozati összefüggés a vagyoni kárigénnyel érintett intézkedések és a felperes által állított elmaradt illetményben jelentkező vagyoni károsodás között.A jogerős ítélet indokolása szerint a nem vagyoni kártérítés elutasítása körében okszerűtlen következtetésre jutott a munkaügyi bíróság. A másodfokú bíróság álláspontja szerint R.J. megbízott igazgató rendeltetésellenesen járt el, amikor 2005. augusztus 22-i levelét egy, még le nem zárt belső ellenőri jelentésre alapította és azt felhasználva adott a felperes megbízása visszavonásával kapcsolatban tájékoztatást. A jelentés észrevételezésére nyitva álló határidő letelte és az észrevétel átvétele előtt az erre vonatkozó szabályozás szerint a belső ellenőrzés lezárására nem kerülhetett volna sor. Ezzel a felperes alapvető munkavállalói joga, egyben a személyhez, emberi méltósághoz való joga is sérült. Annak ténye, hogy mások előbb szereztek tudomást az ellenőrzés tartalmáról, mint a felperes, megalapozza a jogsértés tényének megállapítását, függetlenül attól, hogy a megállapítások tényszerűek voltak-e. A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes rendeltetésellenes eljárása, illetve a megállapított jogsértés vonatkozásában az alperes nem vagyoni kártérítési felelősségének feltételei fennálltak. Az alperes rendeltetésellenes - jogsértő - módon történt adatszolgáltatása (tájékoztatása) önmagában megteremtette a felperes hátrányos megítélésének feltételét.A megyei bíróság kiemelte, hogy az alperes módosított ellenkérelmében nem vitatta a kártérítési követelés összegszerűségét és azt a másodfokú bíróság sem találta eltúlzottnak.A felperes felülvizsgálati kérelmében az első-, és másodfokú ítélet "megváltoztatását", az alperes 2.641.910 forint elmaradt illetmény és kamatai, valamint perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a közigazgatási szerv kártérítési felelőssége objektív, a felperest pedig a közszolgálati jogviszonyával összefüggésben érte kár. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során a tanúk egymásnak ellentmondó vallomást tettek, amelyet az eljárt bíróságok nem értékeltek. Kiemelte, hogy az alperesnek nem volt joga a feletteshez továbbítani a 2005. augusztus 22-ei levelet, mikor a felperes még nem reagált a belső ellenőrzés megállapítására. Álláspontja szerint R.J. bosszúálló magatartást tanúsított, a főigazgatótól várta a támogatást, mert a vezetői megbízás visszavonását egyedül nem merte felvállalni.A felperes kifogásolta, hogy a bíróságok nem vették figyelembe, miszerint a pályázatok elbírálására a tanúk ellentétesen emlékeztek, továbbá a pályázati feltételeknek nem megfelelő személlyel töltötték be a M.K.J.O.-nak vezetői állását. Az alperes igazgatói posztjának betöltésénél pedig a nyolc napos elbírálási határidőt nem tartották be.Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok az egymásnak ellentmondó tanúvallomások és hiányos bizonyítékok tisztázására nem fordítottak figyelmet. A bíróságok nem értékelték, hogy P.K. főigazgató a visszavonáshoz hozzájáruló levele előtt miért nem vizsgálta ki, hogy a megbízott igazgatótól származó tájékoztatás valós tényeken alapul-e. Az eljárás során kitűnt, hogy a munkáltató magatartása a felperes előmenetelének megakadályozására irányult, és bizonyíthatóan jogsértésen nyugodott.Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperesnek joga volt a belső ellenőri jelentés elkészíttetéséhez, a 2005. augusztus 22-ei levél pedig nem ütközött az Mt. 4. §-ban rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe. A levélváltás tényszerű, valós indokokon alapuló értékítélet volt. Álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága folytán a bírálat önmagában nem jogsértő még akkor sem, ha a vélemény az érintettre nézve sérelmes, azzal nem mindenki ért egyet. A vélemény nem ad alapot a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítására, kivéve, ha kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, vagy lealacsonyító, azonban ez nem történt meg. Az alperes hangsúlyozta, hogy a felperes vezetői megbízásának visszavonása nem az ellenőri jelentésen alapult. Utalt arra, hogy a felperes - amennyiben nem értett egyet a levélben foglaltakkal-, jogvitát kezdeményezhetett volna a vezetői megbízás visszavonása ellen, azonban azt nem tette. Az alperes felülvizsgálati érvelése szerint az alperes belső ellenőrzési szabályzatának be nem tartása nem okozhatott a felperesnek jogsértést.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!