A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20009/2008/3. számú határozata tartásdíj leszállítása (GYERMEKTARTÁSDÍJ leszállítása) tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 69. §]

Pfv.II.20.009/2008/3. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ügyvéd által képviselt felperesnek ügyvéd által képviselt alperes ellen gyermektartásdíj leszállítása iránt a Kaposvári Városi Bíróságnál 9.P.21.278/2006. számon megindított és a Somogy Megyei Bíróságnak 1.Pf.21.003/2007/3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 19. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

I n d o k o 1 á s:

A felperes keresetében az 1993. május 16. napján született Á. és az 1996. február 28. napján született V. utónevű gyermekei után a Kaposvári Városi Bíróság - Somogy Megyei Bíróság 1.Pf.21.418/2001/2. számú ítélete folytán 2001. november 29. napján jogerőre emelkedett - 8.P.22.158/1999/51. számú ítéletével az alperes javára megállapított gyermekenkénti 12.000 - 12.000 forint fix összegű gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége mértékének gyermekenként havi 6.000 - 6.000 forintra történő leszállítását kérte.

Az alperes érdemi ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest arra, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 36.000 forint perköltséget, melyből 20% az ÁFA.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt annak megváltoztatása és a keresetének helyt adó határozat hozatala iránt.

Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.

A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 forint fellebbezési eljárási költséget.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a házassági bontóperben a bíróság a felek házasságából született Á. és V. utónevű kiskorú gyermekeket az alperesnél helyezte el, és - egyéb rendelkezések mellett - kötelezte a felperest, hogy folyamatosan, havonta előre esedékesen 2001. július 1. napjától kezdődően, minden hónap 15. napjáig fizessen meg az alperesnek gyermekenként és havonta 12.000 - 12.000 mindösszesen 24.000 forint fix összegű, valamint lejárt tartásdíjat.

2005. október 8. napján a felperes újabb házasságot kötött, melyből, illetőleg az azt megelőző élettársi kapcsolatából 2000. május 4. napján P., 2001. július 26. napján G., 2006. november 9. napján pedig B. utónevű gyermeke született, akik mellett a feleségével közös háztartásában tartják el a felesége korábbi házasságából származó V. G. F. nevű kiskorú gyermeket is.

A felperes a családjával együtt az A., V. u. alatti 110 m2 alapterületű, 4 szobás családi házban él, amely a feleségével 1/2 - 1/2 arányú közös tulajdonában áll, és amelyben velük él a felperes édesanyja is.

A felperes havi 23.607 forint gyermeknevelési támogatásban és havi 43.000 forint családi pótlékban részesül, felesége havi 24.270 forint összegű rendszeres szociális járadékot kap, míg a felperes édesanyja, aki a felperesi családtól külön háztartásban élő - havi 112.000 nyugdíjjal rendelkezik.

A felperes korábban a Lakástakarék Pénztár képviseletében a Takarékszövetkezetnél egyéni vállalkozási tevékenységet folytatott megbízási jogviszony keretében, e jogviszonya azonban 2005. július 27. napján megszűnt. Ezt követően felperes 2006. augusztus és szeptember hónapjaiban egyéni vállalkozóként telefonos hálózatépítési tevékenységet folytatott a V. T-vel kötött vállalkozási szerződése alapján, és e tevékenységből a 2006. augusztus 23. és 2007. február 23. közötti időszakban - különböző részletekben és rendszertelenül megfizetve - összesen 913.000 forint bevételre tett szert, és a tevékenységét a költségek levonása után veszteségesnek könyvelte el.

2007. március 1. napján megbízási szerződést kötött a Z. Kft-vel, mely alapján kereskedelmi tevékenységet végez, egyéni vállalkozóként. A felperesnek 2006. november 10. napján összesen 290.852 forint adótartozása állott fenn az APEH irányában, amelyet törleszt. 2005. évben a felperesnek 579.615 forint összevont adózó jövedelme volt az APEH nyilvántartása szerint, amelynek alapulvételével az átlagos havi jövedelme 48.301 volt, a 2006-os évre vonatkozóan az APEH nyilvántartása szerint felperesnek 309.600 összevont és 49.005 forint elkülönülten adózó jövedelme volt, amely alapján az átlagos havi jövedelme 29.884 forint volt.

Az alperes a felek közös gyermekeivel együtt a K., P. u. alatti családi háznak a saját tulajdonát képező egyik ikerlakásában lakik, a ház másik ikerlakása pedig - az alperestől külön háztartásban és anyagilag is elkülönülten élő - szüleinek a tulajdonában áll. Az alperes lakása 100 m2 alapterületű és 3 szobás. Az ingatlan fenntartásával összefüggésben havi 4.070 forint villany-, 6.846 forint víz-, 4.271 forint gázdíja, 1.985 forint kábel tévé- és 1.809 forint telefondíja merül fel, a kéményseprés éves díja pedig 1.370 forint. Az alperes a vízdíjnak az 1/3-át fizeti, a további rezsi költségeket, valamint az évi 4.076 forintos kommunális adót pedig a szüleivel fele-fele arányban viseli, és ezen felül törleszti a Polgármesteri Hivataltól a házra felvett kamatmentes kölcsön havi 690 forintos részleteit is.

Az alperes gyermekenként 13.000 forint összegű családi pótlékban részesül. A felek házasságának felbontása után munkahelyét elvesztette, és előbb munkanélküli segélyben, majd átképzési támogatásban részesült. 2006. augusztus 28. napjától 2006. november 25. napjáig munkaviszonyban állt, bolti eladóként dolgozott, havi 64.140 forint volt a munkabére. Jelenleg határozott idejű munkaviszonyban áll a Szociális Gondozói Központtal, segédápolói tevékenységet végez, munkabére 65.500 forint.

Jelenleg a peres felek mindkét közös gyermeke általános iskolai tanulmányait folytatja, az Á. utónevű gyermek második osztályos. Mindkét gyermeknél a gerincferdüléses problémáik miatt gyógyúszás szükséges, melynek költsége havonta fejenként 4.000 forint, az ebéd térítési díja gyermekenként havonta 4.000 - 5.000 forint. Mindkét gyermek lúdtalpas, az Á. utónevű gyermeknek diszlexiája van, gyógypedagógiai kezelése szükséges, a V. utónevű gyermek szemüveges, Á. asztmás, allergiás tünetei miatt gyógyszeres kezelésre szorul. V. zeneiskolába jár, melynek költsége félévente 12.550 forint, korábban ritmikus sportgimnasztikára is járt, melyet anyagi okok miatt abba kényszerült hagyni.

Az így megállapított tényállás alapján a perben eljárt bíróságok arra az álláspontra jutottak, hogy a gyermektartásdíj mértékét meghatározó ítélet jogerőre emelkedését követően a gyermektartásdíj megállapításának az alapjául szolgáló körülményekben mindkét fél oldalán lényeges változások következtek be.

A felperes a keresetében a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megállapításának alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változást abban jelölte meg, hogy időközben 2005. július 27. napjától megszűnt az a korábbi megbízási jogviszonya, amely alapján egyéni vállalkozóként jövedelmet szerzett, valamint korábbi élettársával házasságot kötött, időközben B. utónevű gyermeke született, így jelenleg a feleségével közös háztarásukban négy kiskorú gyermek neveléséről gondoskodnak, ezért a terhére megállapított gyermektartásdíjat nem képes teljesíteni, mert a család jövedelme kizárólag gyermeknevelési támogatásból, családi pótlékból és a feleségének járó rendszeres szociális járadékból áll.