A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20524/2007/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §, 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 48. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Lesenyei Terézia, Tóth Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20069/2007/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20524/2007/6.*, Kúria Pfv.20871/2008/9. (BH 2009.3.81, EH 2008.1872), 2/2014. (I. 21.) AB határozat, 3142/2014. (V. 9.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.524/2007/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Schiffer András ügyvéd (...) által képviselt, Társaság a Szabadságjogokért (1084 Budapest, Víg u. 28.) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt, Nemzetbiztonsági Hivatal (1055 Budapest, Falk Miksa u 9-11.) alperes ellen - közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. február 27. napján kelt, 19.P.20.069/2007/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperesi keresetmódosításnak megfelelően kötelezi az alperest, hogy közölje a felperessel 90 napon belül, a másolási költségek megjelölésével, hogy az általa kezelt iratok közül mely dokumentumok minősítése szűnt meg a 2005. január 1. és december 31. napja közötti időszakban, milyen okból és közölje a minősítésük elrendelésével kapcsolatosan rendelkezésére álló adatokat is.

Köteles az alperes 15 napon belül a felperesnek 39.000 (Harminckilencezer) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az eljárás tárgyi illetékmentességére figyelemmel akként rendelkezett, hogy a le nem rótt 21.000 Ft illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet indokolása szerint a társadalmi szervezet felperes 2006. november 28-án közérdekű adatok közlését kérte az alperestől. Az alperes a Magyar Köztársaság egyik titkosszolgálata. A felperes levelében elektronikus úton kérte közölni 15 napon belül, hogy 2004. január 1. és 2006. november 28-a között az alperesnél mely dokumentumoknak szűnt meg a minősítése; az egyes dokumentumoknak milyen okból szűnt meg a minősítése; mely jogosult és milyen jogszabályhely alapján minősítette ezeket a dokumentumokat; mennyi volt az érvényességi idejük, az érvényességi idő mikor kezdődött; mi volt a minősítési jelölése és tárgy ezeknek a dokumentumoknak.

Az alperes 2006. december 7-én kelt válaszában a kérelem teljesítését elutasította. A válaszban az szerepelt, hogy törvényi felhatalmazás alapján a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény megjelölt rendelkezéseire (a 48. § (1) bekezdésére) figyelemmel nemzetbiztonsági érdekből, illetve mások jogainak védelme érdekében a kérelmet nem áll módjában teljesíteni.

Az elsőfokú bíróság - az Alkotmány 2., 8. és 61. §-ai, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1., 2., 19. és 20. §-ai és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 3. és 48. §-ai ismertetése után - kifejtette, hogy az adatkérés megtagadására létező törvényi felhatalmazás birtokában került sor az Nbtv. 48. § (1) bekezdése alapján, amely lehetővé teszi a válaszadás megtagadását diszkrecionális mérlegelési jogkörben. Erre az Avtv. 19. § (3) bekezdés b) pontja lehetőséget ad, indokoltsága tekintetében, az egyes adatok vonatkozásában nincs a bíróságnak vizsgálati jogosultsága.

Rámutatott az elsőfokú ítélet arra, hogy jogalkalmazó szervként a törvényes rendelkezések hatékonyságát nem vizsgálhatja felül, de nem is észlelt alkotmányellenességet, ezért nem látta szükségesnek az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság megkeresését, ahogy azt a felperes indítványozta. Utalt az Alkotmánybíróság 34/1994. számú határozatára, amely a közérdekű adatok nyilvánossága mellett elismeri annak korlátozhatóságát is, továbbá rögzíti a szükségesség és arányosság követelményét, amellyel a 12/2004. AB határozat is foglalkozott.

Kifejtette, hogy az alperes által kezelt adatok fajtái az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékleteként megismerhetőek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint miután az alperes a törvényi felhatalmazás alapján hozta meg a döntését, ezzel az elutasítást érdemben megindokolta. A felperes nincs elzárva attól, hogy ő maga az Alkotmánybírósághoz forduljon. Megjegyezte, hogy az adatkérés nem csupán az adatok mennyiségére vonatkozott, az adatok érdemi ismertetése nélkül aligha lett volna lehetséges a válaszadás.

Ezen körülmények alapján a felperes keresetét, mint megalapozatlant, elutasította.

A felperes fellebbezett az ítélet ellen, annak megváltoztatását és a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte, majd módosította a keresetét és az annak való helyt adást indítványozta.

Hivatkozott az elsőfokú ítéletben is említett a 34/1994. számú AB határozatra, amelyből azt emelte ki, hogy az Alkotmánybíróság szerint a közérdekű adatok megismerésének alapjoga közvetlenül és lényegesen sérül a minden törvényi garanciát nélkülöző, teljesen szabad belátáson alapuló titkosítási felhatalmazással.

Álláspontja szerint az Avtv. 19. § (3) bekezdése erre is figyelemmel az "adatfajták meghatározásával" ad felhatalmazást arra, hogy más törvény nemzetbiztonsági érdekből a nyilvánosságot korlátozza. Ezzel szemben a Nbtv. 48. § (1) bekezdése a "mások jogainak védelme" esetkörben is, és az adatfajtákra történő specifikálás nélkül ad parttalan diszkrecionális jogkört. A két törvényhely összevetésénél az alapjogot kímélő megoldást kell választani, ezért tévesnek tartotta az ítéleti következtetést. Fenntartotta a felfüggesztésre és az Alkotmánybíróság megkeresésére vonatkozó indítványát.