Cseporán Zsolt - 18/2014. (V. 30.) AB határozat - Magyar Művészeti Akadémia

Az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése megfeleljen a művészeti szabadság alkotmányos értékének.

Az állami kulturális-művészeti intézményrendszer magyarországi helyzetét vizsgálva előrelépésként rögzíthető, hogy 2011. augusztus 10. napján hatályba lépett a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (MMA tv.), amelynek értelmében létrejöhetett a köztestületi jogállású Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A törvény szellemében - és az Alaptörvény alapján - a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) hasonló szerepkörű és súlyú köztestület alakult 2011. november 5-én, amely az önkormányzás elvén működő jogi személyként országos közfeladatokat lát el a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és a történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése érdekében.

A Magyar Művészeti Akadémia határozat jelentősége az AB gyakorlatában is tetten érhető, hiszen a művészet szabadságának tartalmi elemeit a testület korábban csupán egyszer vizsgálta. Ezen felül a Magyar Művészeti Akadémiával összefüggő megállapítások - általános és elvi szinten - az Alaptörvényben rögzített köztestületek jogállására, tevékenységére és működésére vonatkozó garanciális szabályokat rögzítik, amely tételek az AB gyakorlatában korábban nem jelentek meg.

- 373/374 -

1. ELŐZMÉNYEK

Az AB a képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 83/1982. (XII. 29.) MT rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok esetében kifejtette a művészet szabadsága által biztosított jogi védelem terjedelmét, amelyeket a következők szerint határozott meg. "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a művészeti élet szabadsága mint alapvető jog a művészeti alkotómunka szabadságát, a művész bármely meg nem engedett korlátozástól mentes önkifejezését, valamint a művészeti alkotások nyilvánosság elé tárásának, illetve bemutatásának, terjesztésének szabadságát jelenti. [...] A vázoltak alapján a művészi élet szabadságához való jog lényeges tartalmát a művészeti alkotómunka minden hatalmi jellegű befolyástól mentes gyakorlása és a művészi alkotásban megjelenő vélemény szabad kinyilvánítása, tehát a műalkotások nyilvánosságra hozásához való jog jelenti."

A fenti alkotmányértelmezést az AB még az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) alapján alakította ki, míg az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése ekként rendelkezik: "Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát [...]", a (3) bekezdés első mondata szerint pedig: "Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát." Az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát [...]".

Ezzel összefüggésben az AB kifejtette, hogy az Alkotmány és az Alaptörvény megfogalmazásának tartalmi egyezősége megállapítható, ezért az AB nem látta akadályát annak, hogy felhasználja az adott kérdéskörrel kapcsolatban a korábbi határozataiban kidolgozott érveket és jogelveket.

Az AB tehát a művészet szabadságát klasszikus alapjogként ismeri el, amely az egyénnek alkotmányjogilag elismert alanyi jogokat biztosít az állammal szemben - ezt támasztja alá az AB állásfoglalása: "Kivételes esetben előfordulhat ugyan, hogy valamely állami szervet alapjogi sérelem ér. Ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha az állam által fenntartott szerv az alapjog gyakorlásával szoros kapcsolatban áll, különösen ha kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy az egyén alkotmányos alapjoga gyakorolható legyen (illetve az alapjog gyakorolhatóságának mintegy feltételeként jött létre, pl. egyetemek és az oktatáshoz való jog, tudományos élet szabadsága; a Magyar Tudományos Akadémia és a tudományos élet szabadsága; múzeumok, színházak és a művelődéshez való jog; stb). Az állami szerv alapjogsérelmének azonban minden esetben visszavezethetőnek kell lennie az egyének jogaira."

- 374/375 -

A 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésének első mondata újdonságot hordoz a korábbi Alkotmányhoz képest: "Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát." Az alkotmányozó tehát konstitucionális szintre emelte a Magyar Tudományos Akadémiát, valamint új köztestületként a Magyar Művészeti Akadémiát, amelynek jogállását az MMA tv. bontja ki részleteiben.

Fontos utalni arra a jogalkotói szándékra, amely az MMA köztestületét a művészet szabadságát biztosító testületként, továbbá egyfajta katalizátorként hozta létre. Az MMA tv. közlönyállapot szerinti 12. §-ának (1) bekezdése az ún. társult szervezetekkel összefüggésben arról rendelkezett, hogy "[a]z MMA elősegíti a művészeket összefogó magyarországi székhelyi társadalmi szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a velük való együttműködésre." Ugyanezen § (2) bekezdése szerint: "Az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt az (1) bekezdés szerinti társadalmi szervezettel való együttműködésről, ennek keretében különösen a társult szervezeti státusz megadásáról és az együttműködés feltételeiről." A (3) bekezdés tartalmazta azt a kitételt, hogy "[a]z MMA a társult szervezettel együttműködési megállapodást köt." A törvény időközben kiegészült egy új, 5/A. §-sal, amelynek (1) bekezdés értelmében: "Az MMA elősegíti a művészeket, művészetelméleti szakembereket összefogó hazai, határon túli magyar, külföldi és nemzetközi civil szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a külföldi hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésre". A (2) bekezdés szerint az "MMA az (1) bekezdésben meghatározott szervezetekkel stratégiai együttműködési megállapodást köthet".

2. INDÍTVÁNY

Az alapvető jogok biztosa szerint az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdéséből levezethető állami semlegesség követelménye csorbult azáltal, hogy - az MMA tv. 30. §-ából és 7. § (2) bekezdéséből következően - csak az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet (egyesület) tagjai válhattak az MMA köztestület alakuló közgyűlésének résztvevőivé, és így az MMA "alapító" rendes tagjaivá, valamint - az MMA tv. 7. § (4) bekezdése szerint - a későbbi tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá. Érvelése szerint a civil szervezetektől nem elvárható a semlegesség és a pluralitás, viszont a köztestületi formában létrehozott, a művészeti szabadságával összefüggő tevékenységet kifejtő MMA esetében ez az Alaptörvényből fakadó követelmény.

Az MMA tv. 11. § (2) bekezdése szerint a tagság feltételeiről, az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól, a 8. § (1) bekezdése szerint pedig a levelező tagság kritériumairól a törvény keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik. Az indítványozó szerint az a kérdés, hogy ki válhat az MMA tagjává, nem

- 375/376 -

csupán az MMA-ra, illetve tényleges tagjaira vonatkozik, hanem érinti mindazokat is, akik a köztestület tagjaivá kívánnak válni - így az MMA funkcióján, hatáskörein keresztül a művészeti élet, sőt a társadalom mint a művészet "fogyasztója" egészét is. Az alapvető jogok biztosának érvelése szerint az MMA tv. hivatkozott rendelkezéseinek az MMA Alapszabályára történő utalásai lehetővé teszik, hogy az MMA Alapszabálya - az MMA tv. keretei között ugyan, de - további feltételeket támasszon a tagságba történő felvételhez. Az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése szerint viszont általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg - vagyis jogalkotó hatáskörrel nem rendelkező szerv nem állapíthat meg általánosan kötelező, kifelé irányuló magatartási szabályt. Az indítvány szerint tehát az MMA tv. 11. § (2) bekezdése, valamint 8. § (1) bekezdésének "illetve az Alapszabályban" szövegrésze sérti az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdését, mivel azok jogszabálynak nem minősülő dokumentumnak adnak felhatalmazást általánosan érvényesítendő magatartás meghatározására.

3. A RENDELKEZŐ RÉSZ ÉS AZ AZT ALÁTÁMASZTÓ INDOKOLÁS

A rendelkező rész két részből áll: egyrészt kimondja, hogy az MMA tv. 7. §-a alkalmazásával összefüggésben az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény az, hogy a MMA tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése megfeleljen a művészeti szabadság alkotmányos értékének; másrészt pedig az MMA tv. 7. § (4) bekezdése, 8. § (1) bekezdésének "illetve az Alapszabályban" szövegrésze, valamint 11. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.