Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

A Kúria Pfv.21133/2013/12. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Az alperesek tanúvallomásukban nem állítottak való tényt, és nem tüntették fel a való tényeket hamis színben, ezért az 1959. évi IV. tv. 78. §-a alapján a felperes jóhírnevének megsértése nem állapítható meg. A felperes által felajánlott bizonyítás mellőzését az ügyben eljárt bíróságok megindokolták, így az 1952. évi III. tv. 221. §-át nem sértették meg. 1959. IV. Tv. 78. § (1), 1959. IV. Tv. 78. § (2), 1952. III. Tv. 221. §

***********

Pfv.IV.21.133/2013/12.szám

A Kúria a dr. Kulcsár István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Birkás János ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Debreceni Törvényszék előtt 6.P.21.474/2012. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.100/2013/10. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyben a felperes jóhírnév sértés megállapítása és nem vagyoni kártérítés iránti keresetét elutasította.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes a Debreceni Rendőrkapitányságon állatkínzás vétsége miatt feljelentést tett, amely szerint az alperesek a felperes kutyáját több éve rendszeresen bántalmazzák, téglával dobálják, mérgezett ételt dobnak be neki, illetve egy kígyóval megharaptatták a kutyája fülét. A felperes feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság tanúként hallgatta meg az alpereseket. Ennek során tett nyilatkozatukkal kapcsolatban a felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették jóhírnevét azzal, hogy azt állították róla: "elmebeteg" és "állandóan részeg". Hivatkozott arra is, hogy a háziorvosa két alkalommal is beutalta a pszichiátriára, ami kizárólag amiatt történhetett, hogy az alperesek a nyomozati eljárásban azt állították róla, hogy elmebeteg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a nyomozati eljárás irataiból kitűnően sem az I.r., sem a II.r. alperes a felperes személyére vonatkozó, a keresetben kifogásolt kijelentéseket nem tette meg. Az elsőfokú eljárásban a felperes kizárólag a háziorvosának tanúkénti kihallgatását indítványozta. Ezt a bizonyítási indítványt az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (4) bekezdése alapján mellőzte, mivel az az alperesek nyomozati eljárás során tett nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan, illetve a per érdemi elbírálására vonatkozóan nem bírt jelentőséggel. Egyéb bizonyítási indítványt a felperes a perben nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy ugyan az I.r. alperes a nyomozati eljárás során olyan kijelentést tett, miszerint "meg kellene vizsgáltatni azt a nőt", a II.r. alperes pedig úgy fogalmazott: "szerintem unatkozik, egyedül van és beteg is lehet, emiatt talál ki ilyen szörnyűségeket". Ezek a kijelentések azonban nem azonosíthatóak azzal, hogy elmebetegnek nevezték volna a felperest. A szövegkörnyezetből megállapíthatóan csupán arra igyekeztek magyarázatot adni, hogy a felperes nyilvánvalóan alaptalannak minősített feljelentése mögött milyen motiváció húzódhat meg. A nyomozóhatóság a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat indokolásában is azt fogalmazta meg, hogy az alperesek a motivációt, az indokot a felperes személyiségére hárították. Ezek a nyilatkozatok önmagukban nem alapoznak meg személyiségi jogi védelmet, a rendeltetésszerű joggyakorlás körébe esően került ezekre sor, és a felperes személyét indokolatlanul túlzó módon nem bántják. Mindemellett megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes pszichiátriai ambuláns vizsgálatára a háziorvos beutalása alapján került sor, ezek nem igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok voltak, és nem a nyomozóhatóság rendelte el azokat.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy az alpereseket a felperes feljelentése alapján indult büntető eljárásban hallgatta meg a nyomozóhatóság tanúként. A hatóság feladata, hogy a tanú észlelésein alapuló vallomást elhatárolja a tanú következtetéseitől. Helytállóan jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy az alperesek a rendeltetésszerű joggyakorlás kereteit nem lépték túl, nyilatkozatuk megtétele során kijelentéseik nem tekinthetők aránytalanul túlzónak és indokolatlanul bántónak, így nem adnak okot személyiség védelemre.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!