1107/2002. (VI. 18.) Korm. határozat[1][2]

a Kormány kabinetjeiről

1.[3]

1/A. a) A Kormány a társadalompolitikai szempontból nagy fontosságú kérdések előzetes megvitatására, a kormányzati kezelésükhöz szükséges intézkedések meghatározására, társadalompolitikai jelentőségű, illetőleg társadalompolitikai következményekkel járó döntéseinek előkészítésére, valamint az összkormányzati munka és döntés-előkészítés horizontális koordinációjának javítására Társadalompolitikai Kabinetet létesít. A Társadalompolitikai Kabinet feladatköre a miniszterek és más döntés-előkészítő vagy döntéshozó szervek feladat- és hatáskörét nem érinti.[4]

b) A Társadalompolitikai Kabinet - vezetője:[5]

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter;

- tagjai:

az egészségügyi miniszter,

a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter,

az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter,

az informatikai és hírközlési miniszter,

a nemzeti kulturális örökség minisztere,

az oktatási miniszter,

a pénzügyminiszter;

- állandó meghívott:

a miniszterelnök kabinetfőnöke.

A jelentősebb hosszú távú társadalompolitikai döntések megvitatására a kabinet vezetője meghívja a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is.

c) A Társadalompolitikai Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.

2. a) A Kormány a gazdaságot érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, illetőleg gazdaságpolitikai döntéseinek elkészítésére Gazdasági Kabinetet létesít. A Gazdasági Kabinet megtárgyalja a Kormány számára készített gazdasági tárgyú, valamint költségvetési kötelezettségvállalást, illetőleg a folyó évi költségvetéstől eltérést eredményező előterjesztéseket.

A Gazdasági Kabinet állást foglal az államháztartás reformjára vonatkozó koncepcionális kérdésekről, e területen a további munkálatok menetéről és módjáról, valamint összehangolja az államháztartási reformmal összefüggő feladatok végrehajtását.

Ha a Gazdasági Kabinet véleményét, állásfoglalását igénylő előterjesztést a Kormány további előkészítésre, átdolgozásra vagy kiegészítésre visszaadta, azt a Gazdasági Kabinetnek ismételten meg kell tárgyalni.

b) A Gazdasági Kabinet[6]

- vezetője:

a pénzügyminiszter;

- tagjai:

az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter,

az informatikai és hírközlési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter;

- állandó meghívott:

a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

c) A Gazdasági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.

3. a) A Kormány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolására, az állam és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítésére, valamint e tárgykörökben a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatására és megoldásuk elősegítésére Nemzetbiztonsági Kabinetet létesít.

b) A Nemzetbiztonsági Kabinet

- vezetője:

a honvédelmi miniszter,

- tagjai:

a belügyminiszter,

az igazságügy-miniszter,

a külügyminiszter,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,

- állandó meghívott:

a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági ügyekben illetékes politikai államtitkára,

a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára.[7]

c) A Nemzetbiztonsági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.

4. a) A Kormány az európai uniós tagságból fakadó stratégiai kérdések és a rendkívüli jelentőségű európai uniós tervezetek, valamint az ezekből fakadó hazai intézkedések megvitatására, továbbá az Európai Unióban a tagállami érdekeink hatékony és eredményes képviseletének biztosítására létrehozza az Európai Ügyek Kabinetjét. Az Európai Ügyek Kabinetje tájékoztatást kap az Európai Unió döntéshozatali eljárásában napirenden lévő kiemelt kérdésekről, továbbá dönt azokról, amelyekben az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban, illetve az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter által folytatott miniszteri szintű egyeztetést követően is véleményeltérés maradt fenn.[8]

b) Az Európai Ügyek Kabinetjének

- vezetője:

az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

- helyettes vezetője:

a külügyminiszter

- tagjai:

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

a belügyminiszter

az igazságügy-miniszter

a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

a gazdasági és közlekedési miniszter

a környezetvédelmi és vízügyi miniszter

a pénzügyminiszter

- titkára:

az Európai Ügyek Hivatalának elnöke. c) Az Európai Ügyek Kabinetjének titkársági feladatait az Európai Ügyek Hivatala látja el.

5.[9]

5/A. a) A Kormány a fejlesztéspolitikai elképzelések és javaslatok koordinációjára, a második Európa Terv kidolgozásának összehangolására, az ezekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítésére Fejlesztéspolitikai Kabinetet létesít.[10]

A Fejlesztéspolitikai Kabinet feladatkörében megtárgyalja a kormány-előterjesztéseket és állást foglal a fejlesztéspolitika koncepcionális kérdéseiről, valamint a kormányzati szervek közötti nagyobb jelentőségű vitás kérdésekről.

b) A Fejlesztéspolitikai Kabinet

- elnöke:

a miniszterelnök;

- alelnökei:

az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter;

- tagjai:

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,

a pénzügyminiszter,

az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi

miniszter, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős

tárca nélküli miniszter,

a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter;

- állandó meghívott:

az informatikai és hírközlési miniszter, a területpolitika kormányzati koordinációjáért felelős kormánymegbízott.

c) A Fejlesztéspolitikai Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.

5/B. a) A Kormány a vidékpolitika eredményességének erősítése, ennek részeként a kistelepülések, falvak, tanyák helyzetének javítása érdekében szükséges kormányzati cselekvés jobb megalapozása és koordinált végrehajtása céljából Vidékpolitikai Kabinetet hoz létre. A Vidékpolitikai Kabinet feladatkörében megtárgyalja a kormány-előterjesztéseket és állást foglal a vidékpolitika koncepcionális kérdéseiről, valamint a kormányzati szervek közötti együttműködés feladatairól.[11]

b) A Vidékpolitikai Kabinet

- vezetője:

a miniszterelnök

- helyettes vezetője:

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

- tagjai:

a belügyminiszter

az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter

az oktatási miniszter

a pénzügyminiszter

a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter

- titkára:

a területpolitikai kormánymegbízott.

c) A Vidékpolitikai Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal területpolitikáért felelős politikai államtitkára gondoskodik a Miniszterelnöki Hivatal Vidékpolitikai Titkárságának közreműködésével.

d) A Vidékpolitikai Kabinetben részt vevő miniszterek által felkért politikai államtitkárok közreműködésével a Vidékpolitikai Kabinet döntés-előkészítő és végrehajtást koordináló szerveként Vidékpolitikai Koordinációs Munkabizottság működik, amelynek vezetője a Vidékpolitikai Kabinet titkára és működésével kapcsolatban a c) pontban foglaltak az irányadóak.[12]

6. A Társadalompolitikai Kabinet, a Gazdasági Kabinet, a Nemzetbiztonsági Kabinet, az Európai Ügyek Kabinetje, valamint a Fejlesztéspolitikai Kabinet (a továbbiakban együtt: Kabinet) ülésén a Kabinet tagját a politikai államtitkár, illetőleg a Kabinet ügyrendjében meghatározott vagy az által felkért másik tag helyettesítheti.[13]

7. A Kabinet ülésén a vezetőn, a tagokon kívül más személy csak a Kabinet vezetőjének engedélyével vehet részt.

8. A Kabinet ülésére meg kell hívni azt a minisztert, illetőleg azon országos hatáskörű szerv vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. A Kabinet vezetője az ülésre meghívhatja azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalásánál indokoltnak tartja. Az állandó és eseti meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

9. A Kabinet a döntés-előkészítés keretében az előterjesztést átdolgozásra visszaadja, további egyeztetésre utalja, valamint meghatározza az előkészítéssel összefüggő feladatokat. Az előkészítéssel kapcsolatos állásfoglalás a Kabinet tagjaira - ideértve a Kabinet vezetőjét is - kötelező.

10. A Kabinet az általa tárgyalt előterjesztések kapcsán állást foglal az ügyek érdemében, ennek keretében a Kormány részére véleményt nyilvánít, illetőleg döntési javaslatot tesz.

11. A Kabinet az állásfoglalásait szótöbbséggel hozza. Az állásfoglalást a vita után a Kabinet vezetője mondja ki.

12. A Kabinet üléséről az állásfoglalás lényegét is tartalmazó emlékeztető készül. Az emlékeztetőben - döntésre alkalmas módon - be kell építeni az esetleges ellenvéleményt és annak indokolását is.

13. A Kabinet vezetője a Kabinet állásfoglalásáról, valamint az azzal kapcsolatos ellenvéleményről a Kormány ülésén beszámol.

14. A Kabinet az ügyrendjét az e határozatban foglaltak, valamint a Kormány ügyrendjének alapulvételével maga állapítja meg, a működésével összefüggő titkársági és ügyviteli feladatokat - a Kabinet vezetője által megbízott - titkár látja el.

15. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a Kormány kabinetjeiről szóló 1108/1998. (VIII. 13.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 1128/1998. (X. 6.) Korm. határozat, az 1136/1998. (X. 30.) Korm. határozat és az 1111/1999. (XI. 19.) Korm. határozat 1. pontja hatályát veszti.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök