BH 1999.7.307 Kórteremben a betegek ellátása céljából tartózkodó ápolónő, aki munkája végzése közben hallja meg az örökhagyó végakarat-nyilvánítását, a szóbeli végrendelet tanújának még akkor sem tekinthető, ha a végakaratról egyidejűleg készített nyilatkozatot utóbb maga is aláírja [Ptk. 635. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével a szóbeli végrendelet érvényességének megállapítása iránti keresetet elutasította. A megállapított tényállás szerint P. Gy. örökhagyó 1990. március 10-én a kórházban az őt meglátogató élettársa: B. J. (a felperesek jogelődje) és régi ismerőse: R. M.-né előtt rosszullétre panaszkodott, és kérte élettársát, hogy hívjon közjegyzőt vagy ügyvédet, mert végrendelkezni kíván, minthogy azonban munkaszüneti nap volt, erre nem került sor. Ugyanezen a napon az örökhagyó - élettársa távollétében - R. M.-né előtt olyan szóbeli végrendeletet tett, hogy minden vagyonát halála esetére élettársára hagyja. Az elsőfokú bíróság H. L.-né ápolónőnek a hagyatéki eljárás során kétszer történt tanúkénti meghallgatása és a perbeni tanúvallomása alapján tényként megállapította azt is, hogy a nevezett a szóbeli végrendelkezés idején a kórteremben tartózkodott, az örökhagyónak infúziót kötött be, majd más betegeket is ellátott, és időközben ki is ment a kórteremből. Az örökhagyó szóbeli végrendelkezése idején nem volt végig az örökhagyó ágya mellett, és azt elejétől végéig nem hallotta. Tudomása volt azonban arról, hogy az örökhagyó miként rendelkezett, amit R. M.-né nyomban írásba is foglalta és azt utóbb a tanú is aláírta. Ilyen tényállás mellett, bár a lefolytatott bizonyítási eljárás anyaga - a beszerzett orvos szakértői vélemény és a kezelőorvos tanúvallomása - alapján megállapítható volt, hogy a szóbeli végrendelkezéshez a Ptk. 634. §-ában megkívánt két alapvető feltétel fennállt, és az örökhagyó cselekvőképességgel rendelkezett - tehát az alperesként perbe vont törvényes örökösök által hivatkozott érvénytelenségi okok nem álltak fenn -, a szóbeli végrendelet érvényesen mégsem jött létre, mert a két tanú a végrendelkezéskor annak teljes időtartama alatt együttesen nem volt jelen. A szóbeli végrendelet tehát a Ptk. 635. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felel meg.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította, hogy az örökhagyó 1990. március 10-én tett szóbeli végrendelete érvényes. Az ítélet indokolásában kifejtette: H. L.-né mindhárom előadása során azt vallotta, hogy jelen volt, amikor az örökhagyó kijelentette: végrendelkezni kíván, és ha bármi történik vele, mindent élettársára hagy. Kijelentette azt is, hogy ez az ő végakarata. Előadása szerint a végakaratot teljes terjedelmében hallotta, míg közben a többi beteggel foglalkozott, igaz, hogy időközben kiment a helyiségből, de a végakarat-nyilvánítás akkor hangzott el, amikor a kórteremben tartózkodott. Ennek folytán az elsőfokú bíróság "miután helyesen megállapította, hogy az egyéb feltételek fennállanak, helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy a két tanú elejétől végig együttesen nem volt jelen a végrendelet megtételénél. A tanúvallomás arra vonatkozott, hogy nem volt végig jelen, amíg néhai B. J. és a másik végrendeleti tanú bent volt a kórteremben. A szóbeli végrendeletről készült nyilatkozatot is aláírta, ami ugyancsak alátámasztja a szóbeli végrendelet érvényességét." Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az örökhagyó szóbeli végrendelete érvényes.

A jogerős ítélet ellen az alperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, és a másodfokú ítélet megváltoztatásával az elsőfokú ítélet hatályában való fenntartását kérték. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a szóbeli végrendelet tételéhez a Ptk. 635. §-ának (1) bekezdésében megkívánt feltételek fennálltak. Sérelmezték azt is, hogy a másodfokú bíróság az egyéb érvénytelenségi okokkal érdemben nem foglalkozott.

A felülvizsgálati kérelem az alábbi körben megalapozott.

A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése pedig a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát.