A Fővárosi Törvényszék G.42097/2015/72. számú határozata szerződés módosítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. §, 16. §, 24. §, 75. §, 114. §, 121. §, 124. §, 130. §, 157. §, 231. §, 371. §, 378. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 1. §, 4. §, 200. §, 202. §, 209. §, 221. §, 222. §, 234. §, 235. §, 236. §, 237. §, 241. §, 318. §, 339. §, 340. §, 341. §, 474. §, 475. §, 476. §, 477. §, 483. §, 685. §, 1972. évi V. törvény (Ütv.) 10. §, 22. §, 23. §, 26. §, 27. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 4. §, 5. §, 210. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §, 3. §] Bíró: Kis Tamás

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.42097/2015/72.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40095/2017/6., Kúria Gfv.30030/2018/10. (BH 2019.2.54)

***********

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

1024 Budapest, Varsányi Irén utca 40-44.

1535 Budapest, Pf. 887.

30.G.42.097/2015/72.

A Fővárosi Törvényszék a felperes neve (felperes címe.) felperesnek az Imre Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe ügyintéző: Dr. Imre András ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés, szerződés módosítása, tisztességtelen piaci magatartás, érvénytelenség és jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 1.100.000,- (egymillió-egyszázezer) forintot.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 766.020,- (hétszázhatvanhatezer-húsz) forint perköltséget.

A bíróság a viszontkeresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 584.200,- (ötszáznyolcvannégyezer-kettőszáz) forint perköltséget.

Az ítélet alperest 1.100.000,- (egymillió-egyszázezer) forint megfizetésére kötelező rendelkezése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Felperes jogosult az illetékbélyegben lerótt 666.000,- (hatszázhatvanhatezer) forint kereseti illetékből 55.700,- (ötvenötezer-hétszáz) forint visszatérítésére irányuló kérelem benyújtására az illetékes adóhatóságnál.

A bíróság felhívja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az EL.... elnöki letéti számon kezelt 500.000,- (ötszázezer) forintot, valamint az EL0....... elnöki letéti számon kezelt 40.000,- (negyvenezer) forintot utalja vissza a letevőnek.

Az ítélet ellen - a kereseti illeték visszaigénylésére feljogosító, valamint a letétként kezelt összegek visszautalására felhívó rendelkezések kivételével - a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Törvényszéken benyújtandó, a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, három példányban, írásban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I N D O K O L Á S:

I. A bíróság a kereset tárgyában a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényeket fogadta el valónak:

A felperes budapesti székhellyel rendelkező ügyvédi iroda. Az alperesi társaság főtevékenysége pénzügyi lízing, elnevezése 2013. június 30. napjáig ... L. Zrt. Az alperes cégjegyzésére Dr. D. M. 2006. március 28-tól volt jogosult.

A Dr. Sz. P. által 2016. február 10-i keltezéssel kitöltött alperesi hitelbírálati adatlapon finanszírozási célként új ingatlaan lízingbevétele, finanszírozni kívánt ingatlanként a ... alatti ingatlan került megjelölésre.

A 2006. március 3. napján kelt, a feladó részéről S. K., címzettként D. M. megjelölésével ellátott, "Dr. Sz. P. ügyvédi iroda - .... (I. Kft.)" tárgymegjelöléssel elküldött elektronikus levélben a feladó az alábbiakat írta:

"Előzetes megbeszélésünkre hivatkozásukkal küldöm részedre Dr. Sz. P. ügyvéd úr észrevételeit a nyílt végű pénzügyi lízingszerződéssel és az üzletszabályzattal kapcsolatosan. Az Ügyvéd Úrral jövő hét közepében egyeztünk meg, a válaszadásról. Kérlek, hogy amennyiben lehetőség van rá, a jövő hét elején az E.-tel és a S. Z.-val egyeztessetek az esetleges módosítható pontokról."

Az elektronikus levélhez mellékelt, másolt és hivatkozott levél feladója Dr. Sz. P. ügyvéd, címzettje S. Z.. A levél szerint a feladó hivatkozik a megkötni szándékozott .... számú nyílt végű pénzügyi lízingszerződésre. Hivatkozott arra, hogy a mai napon kísérelték megkötni a lízingszerződést és a kapcsolódó biztosítéki dokumentumokat, de sajnos ez egyelőre az alábbiak miatt nem jár sikerrel. Az alábbi kérdésekben kérte a címzett szíves együttműködését annak érdekében, hogy megtalálják azt a megoldást, amellyel a jelenleg fennálló problémák kiküszöbölhetőek. A megkötendő szerződés egyes pontjait megjelölve 12 pontban felsorolta a jelzett problémákat. A 8. pontban rögzítetten: "A használat kérdése. Célként a lakást és irodát kérjük feltüntetni. Az ügyvédi iroda az ingatlan egészét vagy egy részét bérbe kívánja adni dr. Sz. P. és V. I. (plusz közeli hozzátartozók) részére. Minimum ezt expressis verbis lehetővé kell tenni a szerződésnek. A bérleti díj ...-re való engedményezését csak biztosítéki engedményezésként és csak akkor tudjuk elfogadni, ha nem szerződésszerű a teljesítés. Egyébként az ...-t illetné a bérleti díj, amely nyilván elfogadhatatlan (ÜSZ.18.1.1. és 14.1.20.(a)). A fenti személyeknek be kell tudni jelentkezniük az ingatlanba és kérjük, hogy a közművek is szólhassanak a nevükre."