A Debreceni Törvényszék Pf.21320/2006/39. számú határozata gyermekelhelyezés megváltoztatása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 182. §, 206. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 74. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

1. Pf. 21 320/2006/39. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, Dr. Gyekiczky Tamás /Debrecen, Nagyerdei krt. 2. I/3. szám / ügyvéd által képviselt /.../ felperesnek - Dr. Hegedűs István /Budapest, Gyepsor u. 1. szám / ügyvéd által képviselt /.../ alperes ellen kapcsolattartás megvonása és gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított perében a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság 3. P. 20 047/2004/35. számú ítélete ellen a felperes 36. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és az alperes viszontkeresetét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 180 000 /Egyszáznyolcvanezer/ Ft első- és másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a 2001. március 9. napján született ... utónevű gyermek elhelyezését megváltoztatta, és az apánál helyezte el, kötelezte a felperest a gyermek 15 napon belül történő kiadására.

Szabályozta a felperes és a gyermek közötti folyamatos és időszakos kapcsolattartást.

Az alperest terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget megszüntette, és kötelezte a felperest havi 10 000 Ft határozott összegű gyermektartásdíj megfizetésére.

A felperes kapcsolattartás megvonására irányuló keresetét elutasította.

Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte annak megalapozatlansága miatt, másodlagosan megváltoztatását úgy, hogy a bíróság az alperes viszontkeresetét utasítsa el, és a felperes kereseti kérelmének megfelelő döntést hozzon. A másodfokú eljárás során kapcsolattartás megvonására irányuló fellebbezését visszavonta.

A fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság csak a kapcsolattartás korlátozása tekintetében folytatta le a bizonyítási eljárást, a bizonyítékokat egyoldalúan mérlegelte és hozta meg döntését, ebből fakadóan az ítélet megalapozatlanná vált.

A megyei bíróság álláspontja szerint a fellebbezés alapos, míg az alperes viszontkeresete, melynek kapcsán azt kívánta bizonyítani, hogy azért mert a felperes magatartásával akadályozza a gyermekkel való kapcsolattartást, ellene neveli a ...-t, és ez indokolja az elhelyezés megváltoztatását, - alaptalan.

A másodfokú bíróság mindenekelőtt arra kíván rámutatni, hogy a gyermek nevelése egyrészt olyan szülői alkalmasságot követel meg, ami a szülő személyiségében rejlik, és belülről /szubjektív/ irányítja a magatartását, másrészt azonban az objektív körülmények megfelelőségét is feltételezi.

Ebből fakadóan a Legfelsőbb Bíróság a 24. számú Irányelvével módosított 17. számú Irányelvben olyan alapvető elveket fogalmaz meg az elhelyezés tárgyában, amelyek alkalmazása az általános ítélkezési gyakorlatban nélkülözhetetlen.

Így többek között azt, hogy "a gyermek elhelyezésének alapvető szempontja a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával, és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, másoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön".

Ugyanezt az elvárást tartalmazza a Családjogi törvény 1. §-ának /2/ bekezdése is, - amelyet a Gyermekek Jogairól szóló, New York-i Egyezménynek megfelelően a Csjt. 1995. évi XXXI. törvénnyel történt módosítása iktatott be - amikor kimondja, hogy a törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel és jogait biztosítva kell eljárni.

A szülő alkalmasságát több szempontból kell vizsgálni. Alapvető feltétel, hogy az a személy, akinél a gyermek elhelyezésre kerül, rendelkezzék az ellátáshoz elengedhetetlen objektív feltételekkel. Azonban az objektív feltételek mellett azonos súllyal kell értékelni a szubjektív elemeket; a szülők egyéniségét, életmódját, életvezetését, erkölcsi tulajdonságait, vizsgálni kell a személyiségjegyeiket általánosságban, valamint az elhelyezésre kerülő gyermekkel kialakult kapcsolatukban egyaránt. A fenti elvek természetesen az elhelyezés megváltoztatása során is mértékadóak.

A gyermek érdekét valamennyi tény és körülmény együttes, összetett mérlegelésével lehet és kell megállapítani. Egyes tényeknek, körülményeknek az összefüggésükből kiragadott értékelése a gyermeki érdek megállapításakor nem vezet helyes eredményre. Erre mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok 2001. évi 479. számú jogesetében is.

A megyei bíróság osztotta a felperes fellebbezésében foglaltakból azt, mely szerint az elsőfokú bíróság egyoldalúan mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, csupán a kapcsolattartás akadályozása tekintetében vizsgálódott, és a pszichológus szakértő kirendelésére is e körben került sor. A per tárgya azonban az alperes viszontkeresete folytán a gyermekelhelyezés megváltoztatása is volt, az elsőfokú bíróság azonban nem folytatta le etekintetben a szükséges bizonyítást. A megyei bíróság ezért azt pótolta, illetve az ítélet meghozatala óta eltelt hosszabb időre tekintettel aktualizálta, s a gyermekelhelyezés megváltoztatása vonatkozásában a tényállást is részben kiegészítette.

A gyermek óvodáját megkereste, és óvodai véleményt kért. Az intézmény közlése szerint ... hamar beilleszkedett a csoport életébe. Eleinte zárkózott volt a felnőttek felé, keveset kommunikált. Amint a társait megismerte, nyitottá vált. A szociometriai felmérés szerint központi helyet foglal el a közösségben. Családlátogatás során tapasztalták, hogy az új családi házukban esztétikus, tiszta és rendezett körülmények között él az édesanyjával. Mindennap ápoltan, gondozottan érkezik az óvodába. Korának megfelelően fejlődik, kialakult a feladattudata, aktívan részt vesz a tevékenységekben, szeret szerepelni. Az óvodában soha nem panaszkodott a családi problémáról. Rajzait, amelyek színesek, hangulatosak általában édesanyjának készíti. Értelmi képességeihez mérten most már tudja kontrollálni a szülők közötti helyzetet. Hozzászokott a rendszeres láthatáshoz, de ezekről a találkozásokról nem beszél. Az édesanyja minden rendezvényen érdeklődő és résztvevő. Napi kapcsolat során figyelemmel kíséri lánya fejlődését. Az édesapa számára a kapcsolattartás időpontja szerinti megjelenés a fontos, a lánya fejlődéséről nem szokott érdeklődni. Azt tapasztalták, hogy ...-t az édesanyja következetesen neveli, harmonikus kapcsolat van közöttük. Láthatáskor az édesapjának és a nagymamának is örül.

Újabb környezettanulmányokat is beszerzett a megyei bíróság. Eszerint a felperes jelenleg a gyermekkel a saját tulajdonát képező ingatlanban él, a lakás szépen berendezett, rend, tisztaság van, a gyermek egészséges fejlődéséhez a körülmények megfelelőek. A felperes a csatolt jövedelemigazolás szerint 2006. július 31. napjáig dolgozott a ... iskolában, ott a havi nettó jövedelme 85 469 Ft volt, ezt követően munkanélküli járadékban részesült, 2007. május 1. napjától pedig ... munkáltató alkalmazásában áll, ahol a havi nettó jövedelme 100 000 Ft.