A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22146/2009/18. számú határozata ingó kiadása tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 24. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.631141/2005/47., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21065/2008/3., *Kúria Pfv.22146/2009/18.* (EH 2010.2147, BH 2011.3.71)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.IX.22.146/2009/18/II.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Kiss Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Telegdi Zoltán ügyvéd mint ügygondnok által képviselt alperes ellen ingók kiadása iránt a Fővárosi Bíróságnál 47.P/J.631.141/2005. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.065/2008/3. számú ítéletével befejezett perében - amelybe dr. Turczer Róbert ügyvéd által képviselt I. rendű, és a II. rendű beavatkozó, az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. április 13-án tartott tárgyaláson meghozta a közvetkező

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.065/2008/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. beavatkozónak 15 nap alatt 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A kirendelt ügygondnok részére a bíróság által megállapított és a felperes által előlegezett 100.000 (Egyszázezer) forint ügygondnoki díjat a felperes viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes mint bérbeadó és az alperes mint bérlő 2002. január 1-jén bérleti szerződést kötöttek, amely szerint a felperes bérbe adta az alperesnek a p-i ingatlan telkét évi 3,600.000 Ft; a z-i ingatlan telkét évi 7,200.000 Ft, valamint a d-i ingatlan telkét évi 4,800.000 Ft bérleti díj ellenében azzal, hogy az ingatlanon lévő épületek az alperes tulajdonában állnak. Az alperes a bérleti díj fizetési kötelezettségét 2004-ben elmulasztotta, ezért a felperes a bérleti szerződést 2004. november 23-án felmondta, majd a törvényes zálogjogára hivatkozással 2005. február 23-án a p-i ingatlanon az ott lévő - jegyzékbe foglalt - ingóságokat lefoglalta és elszállította. Később, 2005. december 9-én birtokvédelmi eljárásban az ingatlant a felperesnek visszaadta.

2005. február 23-án a felperes a d-i ingatlanon is lefoglalta az ott talált és jegyzékbe foglalt ingóságokat, amelyeket törvényes zálogjogára hivatkozással tartott magánál. Ugyanez történt a z-i ingatlan tekintetében is, az ezen ingatlannal kapcsolatos követelések azonban a felülvizsgálat tárgyát már nem képezik.

A felperes a hátralékos bérleti díj megfizetése, az ingatlan kiürítése, valamint a zálogtárgyból való kielégítés tűrése iránt 47.P/J.631.141/2005. szám alatt kerestet nyújtott be az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróságnál.

Az alperes 2006. november 8-án viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a pécsi ingatlanon lefoglalt 37,928.589 Ft, a dunaföldvári ingatlanon lefoglalt 20,390.547 Ft, végül a zalaegerszegi ingatlanon lefoglalt 89,244.572 Ft lefoglaláskori értékű ingóság kiadására; amennyiben a kiadás nem lehetséges, úgy kártérítés címén ugyanilyen összeg és kamatai megfizetésére kérte a felperest kötelezni.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Bíróság a 47.P/J.631.141/2005/19. számú részítéletében a felperes kereseti kérelmét elbírálta, az e tárgyban hozott döntését a Fővárosi Ítélőtábla az 5.Pf.20.706/2007/7. számú részítéletével helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság a pert a továbbiakban az alperes viszontkeresete tárgyában folytatta.

A felperes a viszontkereset tekintetében elsődlegesen a Pp. 157. §-ának b/ pontja alapján a per megszüntetését kérte. Előadta, hogy az alperes jogi képviselőjének nem volt érvényes meghatalmazása a viszontkereset előterjesztésére, valamint a per vitelére, és ez a meghatalmazás nem is volt pótolható, mert 2004. december 20-ától kezdődően - amikor megszűnt a korábbi ügyvezetőjének a megbízatása - nem volt szervezeti képviselője, így nem adhatott a jogi képviselő részére 2006-ban meghatalmazást a per vitelére. A jogszerű meghatalmazás nélkül eljáró jogi képviselő perbeli nyilatkozatai nem hatályosak, ezért az eljárás megszüntetésének van helye.

Előadta továbbá, hogy 2006. december 14-én az alperes közgyűlése őt választotta meg az alperes ügyvezetőjéül, a cégjegyzékbe azonban az ügyvezetői tisztsége bejegyzést nem nyert, ezért kérte a per tárgyalásának felfüggesztését a képviseleti joga cégnyilvántartásba történő bejegyzéséig.

Az alperes jogi képviselőjének eljárását azért is kifogásolta, mert az általa kezdeményezett pótmagánvádas eljárásban - nem jogerősen - a jogi képviselő bűnösségét okirat hamisítás vétségében a bíróság megállapította.

Érdemben a viszontkereset elutasítását kérte. Ezzel együtt a p-i telephelyen lefoglalt és onnan elszállított gumiabroncsok értékét 18,420.550 Ft-ban; a d-i ingatlanról elszállított gumiabroncsok értékét pedig 11,577.715 Ft-ban elismerte.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Bíróság a 47.P/J.631.141/2005/47. számú ítéletében az alperes viszontkeresetét elutasította. A felperesnek az alperes jogi képviselőjének meghatalmazásával kapcsolatos kifogásait alaptalannak ítélte, az ügy érdemében azonban az volt a jogi álláspontja, hogy az alperes a kiadni kért ingóságok mennyiségét és értékét bizonyítani nem tudta. Ehhez szakértői bizonyításra lett volna szükség, az alperes azonban szakértői bizonyítás elrendelését nem kérte.

A Fővárosi Ítélőtábla a mindkét peres fél fellebbezése folytán hozott 5.Pf.21.065/2008/3. számú, 2009. január 29-én meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte a felperest az alperes javára 29,998.267 Ft és kamatai, valamint 3,000.000 Ft perköltség megfizetésére, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú eljárásban az alperes a viszontkeresetét kártérítés címén 38,089.008 Ft-ra és kamatai leszállította azzal az indokolással, hogy a zalaegerszegi telephelyen birtokba vett ingóságokat időközben visszakapta.

A felperes fellebbezésében egyrészt a perköltség összegét sérelmezte, és azt 4,410.764 Ft-ra kérte felemelni, ugyanakkor továbbra is vitatta az alperes törvényes képviselőjének (ügyvezetőjének) és jogi képviselőjének eljárását. Bejelentette, hogy a 2006. december 14-én megtartott taggyűlés őt választotta az alperes ügyvezetőjévé, ezt követően az alperesi jogi képviselő meghatalmazását visszavonta.