A Kúria Kfv.38075/2018/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 55. §, 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 3. §, 23. §, 25. §] Bírók: Dobó Viola, Patyi András, Varga Eszter
A határozat elvi tartalma:
A jogforrási hierarchia lényegét jelentő, a magasabb szintű jogforrás elsődlegességét biztosító alapelv az azonos szintű jogszabályok viszonyában érvényesülő "lex specialis legi generali" elvével nem törhető át. A méhek nyúlós költésrothadás betegség miatti leölése és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítése esetén a bejelentési kötelezettség és a jogszabályokban előírt kötelezettségek megszegése az állami kártalanításra való jogosultság elvesztésével jár.
***********
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
í t é l e t e
Az ügy száma: Kfv.IV.38.075/2018/9.
A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Varga Eszter bíró
A felperes: Dr. felperes neve
A felperes képviselője: Dr. Papp János Ügyvédi Iroda
Az alperes: alperes neve
Az alperes képviselője: Dr. Bittsánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsos
A per tárgya: állategészségügyi intézkedés tárgyában hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12. K.27.318/2017/31. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria
- a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12. K.27.318/2017/31. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja;
- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú és 80.000 (nyolcvanezer) felülvizsgálati eljárási költséget;
- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága 2016. szeptember 22-én kelt vizsgálati eredményközlőben a felperes 2094 N., külterület.../79 hrsz. alatt lévő méhészetében elvégzett méhegészségügyi vizsgálaton vett 12 db lépmintából a mézelő méhek nyúlós költésrothadása betegséget állapította meg, mely legalább egy hónapja fennállt. A vizsgálat során az összes sejtben Varroa-atka és annak ürüléke jelenlétét is észlelték.
Az alperes Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2016. szeptember 26-án a felperes méhészetében helyi állategészségügyi zárlatot rendelt el, és a PE-06/ÉÁO1/1718-3/2016. számú határozatával 16 db méhcsalád leölését és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítését rendelte el, továbbá külön határozatban figyelmeztetésben részesítette a felperest.
[2] Az elsőfokú határozat ellen felperes fellebbezést terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az elsőfokú hatóság nem rendelkezett az állami kártalanításról. Az alperes a fellebbezési eljárásban megállapította, hogy az elsőfokú hatóság jogszabálysértés követett el, mivel határozatában nem döntött arról, hogy a felperes 16 db méhcsaládjának leölése és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítése miatt jogosult-e állami kártalanításra. Erre figyelemmel nyilatkozattételre hívta fel az elsőfokú hatóságot. Az alperes egyetértett az elsőfokú hatósággal abban, hogy felperes nem a jó gazda gondosságával járt el, a jogszabályban előírt vizsgálatokat nem végezte el, méheiről nem megfelelően gondoskodott Az alperes ezért a 2017. január 30-án kelt PE/EA/233- 2/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot módosította akként, hogy a felperest az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem illeti meg az állami kártalanítás. Döntésében az Éltv. 18. § (1) bekezdés e), és f) pontjaira, valamint a méhállományok védelméről és mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003 (VI. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 3. § (1) és (2) bekezdéseire, a 39. § (1) -(3) bekezdéseire hivatkozott, mely rendelkezések szerint a méhész legalább három hetente köteles ellenőrizni méhcsaládjait és a fertőző betegségre utaló jelekről és az élősködők jelenlétéről haladéktalanul köteles értesíteni a méhegészségügyi felelőst vagy a hatósági állatorvost.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes keresetet terjesztett elő. Előadta, hogy az alperes nem tett eleget tényfeltárási kötelezettségének, illetve lényeges tényeket figyelmen kívül hagyott. Így többek között azt, hogy az atkafertőzés nem volt a vizsgálat tárgya. Állítása szerint észlelte a nagy mérvű atkafertőzést és fellépett ellene, de a laboratórium nem vizsgálta, hogy az atkaürülék a leölt atkáktól vagy a fertőződéstől származtak, továbbá, hogy mikor keletkezett pörkösödés. Hivatkozása szerint a több éves lép vásárlásakor nem lehetett megállapítani, hogy volt-e régi fertőződés. Figyelmen kívül hagyta a hatóság a környezeti fertőzöttségi helyzetet is, valamint, hogy 2016 nyarán nem rendeltek el zárlatot a méhészete közvetlen közelében nyúlós költésrothadás miatt, amivel megakadályozhatta volna a fertőzés tovább terjedését. Tényfeltárás hiányában a hatóság téves következtetésre jutott, és nem bizonyított feltételezésekre alapította döntését.
[4] Felperes álláspontja szerint jó gazda módjára járt el, mivel háromhetente elvégezte a kötelező méhegészségügyi vizsgálatot és a Varroa atkák felfedezését követően kémiai szerrel kezelte a fertőzött méhcsaládokat, ami megítélése szerint hatásos volt. A laboratórium által észlelt fertőzést a környező méhészetekből eredő visszafertőződéssel magyarázta a felperes.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!