Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

A Kúria Kfv.38075/2018/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 55. §, 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 3. §, 23. §, 25. §] Bírók: Dobó Viola, Patyi András, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

A jogforrási hierarchia lényegét jelentő, a magasabb szintű jogforrás elsődlegességét biztosító alapelv az azonos szintű jogszabályok viszonyában érvényesülő "lex specialis legi generali" elvével nem törhető át. A méhek nyúlós költésrothadás betegség miatti leölése és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítése esetén a bejelentési kötelezettség és a jogszabályokban előírt kötelezettségek megszegése az állami kártalanításra való jogosultság elvesztésével jár.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.38.075/2018/9.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Varga Eszter bíró

A felperes: Dr. felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Papp János Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Bittsánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsos

A per tárgya: állategészségügyi intézkedés tárgyában hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12. K.27.318/2017/31. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12. K.27.318/2017/31. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú és 80.000 (nyolcvanezer) felülvizsgálati eljárási költséget;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága 2016. szeptember 22-én kelt vizsgálati eredményközlőben a felperes 2094 N., külterület.../79 hrsz. alatt lévő méhészetében elvégzett méhegészségügyi vizsgálaton vett 12 db lépmintából a mézelő méhek nyúlós költésrothadása betegséget állapította meg, mely legalább egy hónapja fennállt. A vizsgálat során az összes sejtben Varroa-atka és annak ürüléke jelenlétét is észlelték.

Az alperes Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2016. szeptember 26-án a felperes méhészetében helyi állategészségügyi zárlatot rendelt el, és a PE-06/ÉÁO1/1718-3/2016. számú határozatával 16 db méhcsalád leölését és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítését rendelte el, továbbá külön határozatban figyelmeztetésben részesítette a felperest.

[2] Az elsőfokú határozat ellen felperes fellebbezést terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az elsőfokú hatóság nem rendelkezett az állami kártalanításról. Az alperes a fellebbezési eljárásban megállapította, hogy az elsőfokú hatóság jogszabálysértés követett el, mivel határozatában nem döntött arról, hogy a felperes 16 db méhcsaládjának leölése és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítése miatt jogosult-e állami kártalanításra. Erre figyelemmel nyilatkozattételre hívta fel az elsőfokú hatóságot. Az alperes egyetértett az elsőfokú hatósággal abban, hogy felperes nem a jó gazda gondosságával járt el, a jogszabályban előírt vizsgálatokat nem végezte el, méheiről nem megfelelően gondoskodott Az alperes ezért a 2017. január 30-án kelt PE/EA/233- 2/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot módosította akként, hogy a felperest az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem illeti meg az állami kártalanítás. Döntésében az Éltv. 18. § (1) bekezdés e), és f) pontjaira, valamint a méhállományok védelméről és mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003 (VI. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 3. § (1) és (2) bekezdéseire, a 39. § (1) -(3) bekezdéseire hivatkozott, mely rendelkezések szerint a méhész legalább három hetente köteles ellenőrizni méhcsaládjait és a fertőző betegségre utaló jelekről és az élősködők jelenlétéről haladéktalanul köteles értesíteni a méhegészségügyi felelőst vagy a hatósági állatorvost.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes keresetet terjesztett elő. Előadta, hogy az alperes nem tett eleget tényfeltárási kötelezettségének, illetve lényeges tényeket figyelmen kívül hagyott. Így többek között azt, hogy az atkafertőzés nem volt a vizsgálat tárgya. Állítása szerint észlelte a nagy mérvű atkafertőzést és fellépett ellene, de a laboratórium nem vizsgálta, hogy az atkaürülék a leölt atkáktól vagy a fertőződéstől származtak, továbbá, hogy mikor keletkezett pörkösödés. Hivatkozása szerint a több éves lép vásárlásakor nem lehetett megállapítani, hogy volt-e régi fertőződés. Figyelmen kívül hagyta a hatóság a környezeti fertőzöttségi helyzetet is, valamint, hogy 2016 nyarán nem rendeltek el zárlatot a méhészete közvetlen közelében nyúlós költésrothadás miatt, amivel megakadályozhatta volna a fertőzés tovább terjedését. Tényfeltárás hiányában a hatóság téves következtetésre jutott, és nem bizonyított feltételezésekre alapította döntését.

[4] Felperes álláspontja szerint jó gazda módjára járt el, mivel háromhetente elvégezte a kötelező méhegészségügyi vizsgálatot és a Varroa atkák felfedezését követően kémiai szerrel kezelte a fertőzött méhcsaládokat, ami megítélése szerint hatásos volt. A laboratórium által észlelt fertőzést a környező méhészetekből eredő visszafertőződéssel magyarázta a felperes.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!