BH 2019.11.292 I. A felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette kísérletének társtettesei azok a terheltek, akik közül az I. r. kalapáccsal az ékszerüzlet kirakatát betöri, a II. r. pedig a kirakatból arany ékszereket emel ki és rak egy táskába, majd a cselekményüket észlelő és annak folytatását megakadályozni próbáló sértettet az I. r. terhelt erőteljes kalapácsütésekkel kívánja meghátrálásra kényszeríteni [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Marcali Járásbíróság B.38/2017/58., Kaposvári Törvényszék Bf.303/2018/18., Kúria Bfv.195/2019/9. (*BH 2019.11.292*)

***********

II. A rablás bűntettének tényállásszerűségéhez megkívánt erőszak lenyűgöző, akaratot megtörő jellege nem jelenti a védekezés kizártságát, elháríthatatlanságát. A megtámadottnak elvitathatatlan joga a védekezés. A támadás, az erőszak "vis absoluta" jellege nem az ellene kifejtett védekezés eredményességének vagy eredménytelenségének a függvénye, hanem annak, hogy milyen hatást gyakorolhat a megtámadottra. Az élet kioltására alkalmas fémfejű kalapáccsal felső testre célzott ütések kétségtelenül a rablási erőszakhoz megkívánt "vis absoluta" természetűek [Btk. 365. § (1) bek. a) pont].

III. A rablás bűntettének tényállásában összefoglalt vagyon elleni, illetve személy elleni bűncselekmény sértettje eltérhet egymástól, ezért a rablás akkor is tényállásszerű, ha az elkövető az erőszakot nem az eltulajdonítani kívánt dolog tulajdonosával (birtokosával) szemben, hanem harmadik személlyel szemben valósítja meg, melyet a törvényi tényállás a "valaki ellen erőszakot […] alkalmaz" fordulattal fejez ki [Btk. 365. § (1) bek.].

[1] Az I. r. terheltet a járásbíróság a 2018. május 7. napján kihirdetett ítéletével társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bekezdés b) pont] miatt mint erőszakos többszörös visszaesőt 12 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. január 15. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontját megjelölve, azonban arra hivatkozva, hogy a bíróság a cselekményt törvénysértően minősítette, az helyesen lopás bűntettének kísérlete, ezért a büntetés enyhítését kérte.

[4] Indokai szerint nem valósult meg akaratot megtörő erőszak, a sértettet nem támadták meg, ellenkezőleg, ő támadta a terhelteket a motor kulcsának megszerzése érdekében, illetve a lopás meghiúsítása végett a hirdetőtáblával ugrált a II. r. terhelt irányába. Testileg, fizikailag nem érintkeztek, csupán ijesztgették a sértettet, a cselekvési akaratát nem zárták ki. Mindezek alapján a helyszínen a rablás megkövetelte erőszak alatt álló személy nem volt.

[5] A védő álláspontja szerint hiányzott a "mástól" elvétel, mivel az ékszerbolt tulajdonosa, akár eladója, akinek az ellenállását meg kellett volna törni, nem volt jelen. Emellett hiányzott az elvétel érdekében alkalmazott erőszak is, mivel a sértett a menekülést akarta meghiúsítani.

[6] Sérelmezte továbbá, hogy a bíróságok az indokolási kötelezettségüket nem teljesítették megfelelően, részletesen elemezte a rendelkezésre álló bizonyítási anyagot kifejtve, hogy a megállapított tényállás ellentétben áll a bizonyítás anyagával. Egyben közölte az általa helyesnek tartott tényállást is.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt a bizonyítékok értékelését támadó, valamint az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozó részében törvényben kizártnak, az eltérő minősítésre irányuló érvelését pedig alaptalannak tartotta. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

[8] A Kúria a Be. 660. § (2) bekezdés b) pontja alapján nyilvános ülést tartott.

[9] A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta.

[10] A védő a felülvizsgálati indítványban foglaltakat szintén fenntartotta és indítványozta a megtámadott határozatok megváltoztatását, az I. r. terhelt cselekményének lopás bűntette kísérleteként minősítését és erre tekintettel a kiszabott büntetés enyhítését.

[11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerinti felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[13] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[14] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[15] Az I. r. terhelt védője a felülvizsgálati indítvány jogalapjaként a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontját jelölte meg, azonban ténylegesen a cselekmény rabláskénti minősítését tartotta törvénysértőnek, ezért a minősítés megváltoztatását és az ennek megfelelő enyhébb büntetés kiszabását indítványozta.

[16] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.

[17] Az I. r. terhelt védőjének álláspontja szerint a terhelti cselekmény lopás bűntette kísérleteként minősül.

[18] A védő ezen eltérő anyagi jogi álláspontját az indítványban részletezettek szerint alapvetően az ítéleti tényállástól eltérve, a bizonyítékok máskénti értékelésére alapította. E körben az indítvány indokai szerint a bíróságok bizonyítékértékelő, -mérlegelő tevékenységét támadta eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálati eljárásban erre nincs törvényes lehetőség, ezért az indítvány ezen részében törvényben kizárt, miként nem képez felülvizsgálati okot a mindezzel összefüggésben megfogalmazott indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozás sem.

[19] Megjegyzi a Kúria, hogy az indokolási kötelezettség (teljesítése) azt jelenti, hogy megállapítható, hogy a bíróság mit vett számba, mit és hogyan értékelt a bizonyítási eljárás eredményeképpen. Az indítványban foglaltakkal szemben a támadott határozatok indokolása részletesen és érthetően tartalmazza mindazt, ami az I. r. terhelt (és társa) bűnösségének megállapításához, a cselekmény jogi minősítéséhez és a büntetés kiszabásához vezetett, így ezen a címen az indítvány szintén a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta.