A Kúria Kvk.38043/2019/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 142. §] Bírók: Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Rák-Fekete Edina

A határozat elvi tartalma:

Az állam semlegességének doktrínája választási ügyekben nem érvényesül.

***********

* Kijavítva a Kvk/3. számú végzéssel.

2019. szeptember 24.

Dr. Kovács András sk.

A KÚRIA

végzése

Az ügy száma: Kvk.III.38.043/2019/2.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró

dr. Fekete Ildikó bíró * Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője: (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: alperes neve

394/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a alperes neve 394/2019. számú határozatát helybenhagyja.

A kérelmező köteles - külön felhívásra - 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket megfizetni.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2019. szeptember 12. napján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: Miniszter) Magyarország Kormányának tagja a Kormány képviseletében, a Kormányinfó elnevezésű sajtótájékoztatón az alábbiakat nyilatkozta:

[2] "...miután Tarlós István szükségesnek látta, megállapodást kötött olyan ügyekben is, ami akár kormányzati hatáskör, hogy milyen formában kíván ezekbe beleszólni és a kormány erre lehetőséget biztosított. (...) Aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget. (...) megállapodás, az egy politikai megállapodás. Az kettejük között érvényes." 2019. szeptember 9-én az Info Rádió műsorában a Miniszter részéről elhangzott, hogy "ez egy politikai, és nem egy közjogi megállapodás, ilyen értelemben az kettejük között érvényes."

[3] A kérelmező, aki főpolgármester jelölt a 2019. szeptember 12-ei kijelentések vonatkozásában 2019. szeptember 15-én kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) arra hivatkozással, hogy Magyarország Kormánya a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásához kapcsolódó kampányban jogszerűtlen módon járt el és ezzel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.

[4] Álláspontja szerint a Miniszter sérelmezett kijelentései a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek, illetve a 141. § szerinti kampánytevékenységnek minősülnek és így alkalmazandók rá a Ve. kampányszabályozásra vonatkozó rendelkezései. Nézete szerint a jelölt alkalmasságának nyilvános értékelése kampánytevékenységnek minősül, mivel a pozitív vagy negatív színben feltüntetés alkalmas arra, hogy a választói akaratot befolyásolja, és hogy egyik vagy másik jelölt melletti elköteleződést alakítson ki. A kifogásolt kijelentések a választópolgárok akaratát jogellenesen befolyásolják, azok nyomán Tarlós István jelölt igazolhatatlan és indokolatlan előnyt kapott a kérelmezővel szemben. Álláspontja szerint a miniszteri kommunikáció alkalmas volt arra, hogy a választópolgárok akaratát úgy befolyásolja, hogy az a kormánypártok által támogatott főpolgármester jelöltnek kedvező legyen. Megítélése szerint a Miniszter éppen ennek érdekében élt a kommunikációs, tájékoztató jogkörével, azaz nem jóhiszeműen gyakorolta azt. Mindez pedig alkalmas volt a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv megsértésére is. Az FVB elnöke a kifogást 2019. szeptember 16-án áttette a alperes nevehoz (NVB).

Az NVB határozata