Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40467/2020/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 202. §, 209. §, 235. §, 236. §, 2004. évi XXX. törvény (Csatlakozási Szerződés) 4. §, 2006. évi III. törvény 5. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Csonka Balázs, Ráczné dr. Szunyogh Zsófia

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40503/2019/17., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40467/2020/7.*, Kúria Gfv.30255/2021/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

20.Gf.40.467/2020/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pesta János és Társa Ügyvédi Iroda (cím.; ügyintéző: dr. Pesta János ügyvéd) által képviselt dr. I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe.) I. rendű és a II.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe.) II. rendű felpereseknek - az Imre Ügyvédi Iroda (cím.; ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és az II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. október 8-án kelt 5.G.40.503/2019/17. számú ítélete ellen a felperesek 21. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 (tizenöt) napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek együttesen 64.000 (hatvannégyezer) forint + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjból álló perköltséget.

A felperesek költségmentessége folytán meg nem fizetett 48.000 (negyvennyolcezer) forint másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek elsődleges keresetükben az alperesekkel 2003. július 11-én megkötött kölcsönszerződésnek az egyoldalúan és korlátlanul emelhető kamatról és kezelési költségről szóló 2.1. pontjának utolsó öt sora, a közjegyzői ténytanúsítvánnyal kapcsolatos 3. pontja 2. és 3. bekezdése, a zálogfedezet kiegészítésére vonatkozó 4.1. pontja 5. és 6. bekezdése, a jelzálogból való kielégítés gyakorlásáról szóló 4.2. és 4.2.1. pontja, valamint a kölcsönszerződés felmondásának szabályaira vonatkozó 5.1. pontnak az 5.1.1. és 5.1.4. alpontjaiban foglalt rendelkezések tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségének és a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérték a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Ptk.) 209/A. § (2) bekezdésének semmisségi szabálya folytán, melyet a bíróságnak az r.Ptk. 234. §-a alapján hivatalból kell észlelnie és figyelembe vennie.

[2] Másodlagosan a kölcsönszerződés, mint uzsorás szerződés semmisségének megállapítását kérték az r.Ptk. 202. §-ára figyelemmel, melyet álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróságnak az r.Ptk. 234. §-a alapján szintén hivatalból kell észlelnie és figyelembe vennie.

[3] Az elsődleges kérelem körében hangsúlyozták, hogy a szerződés nem tartozik a 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1 törvény) és a 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 törvény) hatálya alá, mivel az nem deviza alapú, hanem állami támogatású hitelszerződés, és megkötésére 2003. július 11-én került sor.

[4] A szerződés 2.1. és 2.2. pontjának tisztességtelensége abból fakad, hogy a felperesek nem voltak tisztában azzal, hogy mennyit kell fizetniük tőke, kezelési költség, valamint kamat címén, mivel a hiteldíj egyoldalúan megváltoztatható volt. E körben hivatkoztak a 2/2012. PK vélemény 6. pontjának b) pontja szerinti tételes meghatározás, valamint a d) pontba tartozó ténylegesség és arányosság elvére.

[5] A szerződés 3. pontjának 2. és 3. bekezdése a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdésének b) és j) pontját sérti, ezért semmis.

[6] A szerződés 4. pontjába foglalt és támadott feltételek aránytalan jogokat kötnek ki a fogyasztó hátrányára, míg az 5.1. pont támadott alpontjai az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó feltételekkel aránytalan terhet rónak a fogyasztóra és olyan szolgáltatás igénybevételére kötelezik őket, melynek díját a szerződés nem határozza meg, ezért tiszteségtelenek és semmisek.

[7] Ezen túl a kettős ügyleti kamatra alkalmazott kikötés tisztességtelensége megbontotta a szerződés egyensúlyát a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével. Az ilyen módon fennálló semmisségre az r.Ptk. 234. §-a alapján külön eljárás nélkül is lehet hivatkozni.

[8] Utaltak továbbá a szerződés V.4. pontjának tisztességtelenségére is, amely azt rögzíti, hogy az üzletszabályzatot és az ÁSZF-et megismerték és átvették.

[9] Az uzsorás szerződés körében előadták, hogy a felperesek a szerződéstervezetet nem kapták meg, ezért a szerződéskötés során információhiányos helyzetbe kerültek az alperessel szemben, mert nem tudták, hogy a szerződésben a kamat és kezelési költség mértékét az alperes egyoldalúan és korlátlanul emelheti meg. A szerződést nem kötötték volna meg az alperes részére biztosított aránytalan előny tudatában. Az uzsorás szerződés feltételei közül a felperesek kihasznált helyzetét az információ hiány jelentette.

[10] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását indítványozták. Az elsődleges kereseti kérelem körében állították, hogy a felperes keresete elkésett, tekintettel arra, hogy a szerződéskötés időpontjában hatályos r.Ptk. 209. § (1) bekezdése a tisztességtelen szerződési feltételek kapcsán kizárólag megtámadási jogot biztosított. A megtámadási jog az r.Ptk. 236. § (1) bekezdésére figyelemmel egy év lejártával, 2004. augusztus 1-jével szűnt meg, arra figyelemmel, hogy a megtámadási határidő az első törlesztő részlet teljesítésekor, 2003. augusztus 1-jén nyílt meg. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást megelőzően kötött jogügyletekre nézve az uniós jognak nincs visszaható hatálya, így az r.Ptk. 209/A. §-ának jogharmonizációs célú módosítását követően életbe lépett semmisségi jogkövetkezményt kimondó szabály nem alkalmazható.

[11] A támadott szerződési feltételek tekintetében érdemben is a kereset elutasítását kérték. A hiteldíj egyoldalú módosításának feltételeit az üzletszabályzat II.4.2. pontja tartalmazza. A kölcsönszerződés 2.4. pontja a kezelési költség mértékét 2%-ban rögzíti, ami kamatjellegű hiteldíj elem, mely a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó banki adminisztrációs költségeket fedezi. Az r.Ptk. 232. § (1) bekezdése és ahhoz fűzött kommentár értelmében a kamat kizárólag a pénz használatának ellenértéke, a költség pedig a tevékenység érdekében felhasznált eszközök, munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett értéke, melynek ellentételezése a kezelési költség.

[12] Állították, hogy a kölcsönszerződés 3. pontja tekintetében a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének b) és j) pontjára történő hivatkozás sem megalapozott, mert a bizonyítási kötelezettség a tartozás összege és a befizetések elszámolása körében az alpereseken van, a felpereseknek csak akkor kell ellenbizonyítással élniük, ha vitatják azt. Az alperesek teljesítették saját szolgáltatásukat, ebből eredően nem lehet érvénytelen az a kikötés, amely az ellenszolgáltatás teljesítésének elmulasztására a szerződés felmondását teszi lehetővé.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!