A Budapest Környéki Törvényszék Pf.24077/2009/4. számú határozata ingatlan-nyilvántartás kiigazítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Rada Lajos, Urbán András, Vég László

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság P.20597/2007/33., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.24077/2009/4.*, Kúria Pfv.21383/2011/6. (BH 2012.8.193)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bíróság mint másodfokú bíróság a ügyvéd által képviselt (I.rendű felperes címe), kiskorú(uo.) II. rendű és(III.rendű felperes címe) felpereseknek - a ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes címe) (uo.) II. rendű és (III.rendű alperes címe) alperesek ellen a Városi Bíróságon ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránt indított perében a bíróság 2009. június 15-én hozott 21.P.20.597/2007/33. sz. ítélete ellen az alperesek által 36. sz. alatt benyújtott fellebbezés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a felperesek keresetét elutasítja.

Az alperesek perköltség fizetésére való kötelezését mellőzi, és kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alpereseknek 15 napon belül 100.000.- (százezer) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az I-II. r. felperesek tulajdonában álló, a hrsz. alatt felvett, valamint az I-III. r. alperesek tulajdonában álló hrsz. alatti ingatlanok közötti határ igazságügyi szakértő véleményéhez mellékelt magyarázó vázrajzon pontok közötti vonallal megjelölt helyen húzódik.

Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül biztosítsák, hogy a felperesek a utcáról közvetlenül a jelenlegi kerítés mellett az ingatlanukon található nagykaput valamint az ehhez kapcsolódó kocsibehajtót zavartalanul használhassák; számukra a kapuhoz kulcsot valamint a szabad bejárást biztosítsák. Ezeket meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet és a vázrajz egy példányát megküldi az illetékes földhivatalnak. Kötelezte az alpereseket a felperesek javára 324.346.- Ft perköltség, a felpereseket - leletezés terhével - 15.000.- Ft illeték lerovására.

Indokolásában rögzítette a perbeli ingatlanok tulajdoni és használati viszonyait, az azokban bekövetkezett változásokat, a felek jogszerzésének időpontját. Kitért arra, hogy a két ingatlan korábban közös tulajdonban állt; összefoglalta az azt természetbeni megosztással megszüntető jogerős bírósági ítélet, az alapját képező engedély és vázrajz valamint a földhivatali határozatok lényegét.

Megállapította, hogy a nyilvántartás szerkesztésekor a kialakult használati határon álló kerítést mérték be és ábrázolták telekhatárként. Végül rögzítette a felperesek által kezdeményezett földhivatali eljárás és közigazgatási per eredményét.

Összefoglalta a felperesek módosított kereseti kérelmét és az alperesek ellenkérelmét.

A lefolytatott eljárás eredményeként a keresetet túlnyomó részben alaposnak találta.

Kifejtette, hogy a beszerzett aggálytalan szakvéleményből az volt megállapítható, hogy a nyilvántartási térkép eltér a Járásbíróság jogerős ítéletének melléklete szerinti vázrajzon ábrázolt határvonaltól; a két ingatlant elválasztó kerítés a megengedett eltérésen belül megegyezik a térképen ábrázolt határvonallal.

Úgy ítélte meg, hogy a perbeli esetben helye van a nyilvántartási bejegyzés és az alapul szolgáló térkép kiigazításának. Az érintett ingatlanok mindenkori tulajdonosai között nem jött létre olyan megállapodás, mely az ítéletben foglalt tulajdoni viszonyait érintené, noha a volt tulajdonostársak az ingatlanokat nem a megosztási vázrajz szerint alakították ki.

Ezért megállapította a helyes telekhatárt, s mivel az 1-2-3-5 pontokkal jelölt terület a felperesek ingatlanához tartozik, melynek birtoklására tulajdonjoguk alapján ők jogosultak, kötelezte az alpereseket a kapu és a gépkocsibehajtó használatának biztosítására. Tulajdonjog változás hiányában meghaladóan a keresetet elutasította.