BH 2005.11.401 Ha a számlatulajdonos a számláját vezető hitelintézet útján tartozatlanul fizet és a hitelintézet a számla egyenlegét helyreállítja, a jogalap nélküli vagyoneltolódás a hitelintézet rovására áll fenn, ezért annak visszatérítését a jogalap nélküli gazdagodótól jogszerűen igényelheti [Ptk. 361. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a jelen perben nem álló W-K. Kft. felperesnek az Állami Fejlesztési Intézet Felszámoló és Vagyonkezelő Rt. által képviselt K. Vállalat "f.a." I. rendű, a K. F. Rt. "f.a." II. rendű, valamint három magánszemély ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében kerületi bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a perbeli ingatlan egy részének tulajdonjogát a W-K. Kft. megszerezte. A jogerős ítélet kötelezte az I. és II. r. alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 15 nap alatt összesen 2 250 000 Ft első- és másodfokú együttes perköltséget. Dr. P. M. ügyvéd a jelen per alperese a korábbi perben a W-K. Kft. jogi képviselője 2002. május 23-án azonnali beszedési megbízást nyújtott be a jelen per felpereséhez az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Rt.-vel szemben, kérve, hogy a 2 250 000 Ft perköltséget a bank a Vagyonkezelő Rt. számlájáról azonnali beszedési megbízással szedje be. A felperes az inkasszó teljesítését előbb megtagadta, az alperes azonban a beszedési megbízással kapcsolatos iratokat az ügyfele meghatalmazásával kiegészítve ismételten benyújtotta, ez alapján a felperes a beszedési megbízást az alperes meghatározott számú számlájára teljesítette. A 2002. július 30-án beszedett összegből az ügyfelével való megállapodás alapján az alperes 750 000 Ft-ot magánál tartott, 1 500 000 Ft-ot pedig 2002. augusztus 14-én ügyfelének a W-K. Kft.-nek átutalt. Az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Rt. felszólalása nyomán a felperes nevezettet kártalanította és a számlájáról leemelt 2 250 000 Ft-ot részére, a saját vagyona terhére visszatérítette.

A felperes a keresetében 2 250 000 Ft tőke és kamatai, valamint a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A keresetét a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdésében írt, a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira alapította. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a jogalap nélküli gazdagodásnak a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdésében írt feltételei nem valósultak meg. Az alperes az inkasszó benyújtásakor a W-K. Kft. megbízottjaként - a Ptk. 474. §-ának (1) bekezdése szerinti megbízottként - járt el, a vagyongyarapodás ezért nem nála, hanem a W-K. Kft-nél keletkezett. Megállapította továbbá, hogy a vagyoni hátrány nem a felperes terhére következett be. Az összeg inkasszálása az ÁFI Rt. számlájának a terhére történt, a felperest nem közvetlenül, hanem amiatt érte hátrány, hogy az ÁFI Rt.-t kártalanította.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes 2 250 000 Ft tőkében, ennek 2002. július 30-ától a kifizetés napjáig járó évi 11% késedelmi kamatában, valamint a perköltségekben való marasztalását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Sérelmezte annak megállapítását, hogy nem a felperes terhére történt a jogalap nélküli gazdagodás. Előadta, hogy a nem szabályszerűen teljesített megbízással okozott károkért a banknak a számlatulajdonossal szemben megtérítési kötelezettsége áll fenn. Miután a felperes e kötelezettségének eleget tett, a vagyoni hátrány nála következett be. A banknál mutatkozó vagyoncsökkenés okozati összefüggésben áll az alperesnél megvalósult gazdagodással.

Sérelmezte annak megállapítását is, hogy a vagyongyarapodás nem az alperesnél állt elő. Álláspontja szerint a vagyoni előnyhöz jutás szempontjából közömbös, hogy annak, akinek a javára a vagyongyarapodás történt milyen okból nem rendelkezik arra érvényes jogcímmel. Ami megállapítható, hogy az alperes nem a megbízója számlájára, hanem a sajátjára inkasszálta a perköltségét, amelynek részét képezte a saját ügyvédi munkadíja és csak utóbb utalta a megbízója számlájára beszedett összeg meghatározott részét. A vagyoni előnyhöz jutás objektív körülmény, így irreleváns az, hogy a más javára, illetőleg más nevében tartja magánál a gazdagodó fél a vagyoni előnyt.

Végezetül kifejtette, hogy az ÁFI számlájával szemben sem az alperes, sem a megbízója nem rendelkezett semmilyen jogcímmel az összeg leemelésére. Az a meghatalmazás pedig, amivel a W-K. Kft. felhatalmazta az alperest a jogerősen megítélt perköltség beszedésére egyébként is jogszabályba ütközött, abban ugyanis a kft. jogellenes cselekményre a felszámolás alatt álló céggel szemben felszámolási eljáráson kívüli - pénzforgalmi úton történő - behajtásra adott megbízást. A jogszabályba ütköző megbízási szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis, ezért közömbös, hogy az alperes a megbízó utasítására járt-e el avagy sem.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.