A Fővárosi Törvényszék P.23764/2017/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 2., 5., 4. §, (1) bek., 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 8. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (1) bek., 2:43. §, e) pont, 2:44. §, 2:48. §, (2) bek., 2:51. §, (1) bek., 2:52. §, 6:48. §, (1) bek., 6:519. §] Bíró: Élő Károly

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/8.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Beleznay Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felpere scíme.) felperesnek - a dr. Jurida Petra Natália ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a portál internetes hírportálon 2017. szeptember 4-én közzétett "cikk címe" című cikkében közölte, hogy " felperes neve...egy állami tulajdonú, a cég neve Kft. kezelésében lévő műemlék épületben lakik a tér neve: egy 158 négyzetméteres lakást bérel havi 80 ezer forintért", megsértette a felperes magántitokhoz és személyes adatok védelméhez való személyiségi jogait.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül távolítsa el a portál internetes hírportálon 2017. szeptember 4-én közzétett "cikk címe" című cikkéből a " felperes neve...egy állami tulajdonú, a cég neve Kft. kezelésében lévő műemlék épületben lakik a tér neve: egy 158 négyzetméteres lakást bérel havi 80 ezer forintért" szövegrészt.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a megállapított jogsértés miatt a felperes felé magánlevélben fejezze ki a sajnálkozását.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 400.000,- (négyzázezer) Ft-ot és annak 2017. szeptember 4-től a kifizetésig terjedő időre járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 95.250,- (kilencvenötezer-kettőszázötven) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 36.000,- (harminchatezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket az államnak, külön felhívásra, a felhívásban közölt időben és módon fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéken kell három példányban vagy elektronikus úton előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Indokolás

A bíróság a felperes előadása és a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az 2-es portál hírportálon 2017. május 5-én közzétett "2-es cikk címe" című közlemény témája az állami tulajdonú cég neve Kft. által bérbe adott ingatlanok alacsony bérleti díja volt, amelynek keretében a hírportál a közérdekű adatigénylésből származó információkról számolt be. Az ennek keretében közölt adatok szerint a ingatlan címe. szám alatt egy 158 négyzetméteres lakásban lakik 1-es személy polgármester volt felesége, aki a tetőtéri lakásért havonta alig több, mint 80 ezer forintot fizet az ingatlan hasznosítónak.

Az alperes által üzemeltetett portál internetes hírportálon 2017. szeptember 4-én jelent meg "cikk címe" című cikk. Az alperesi írás többek között közölte, hogy "1-es személlyel kapcsolatban nem az volt az egyetlen gyanús ingatlan ügylet, hogy havi 81 203 forintért bérel egy 71 négyzetméteres lakást. Nem sokkal később ugyanis kiderült, hogy a volt felesége, felperes neve is kedvezményesen jutott lakáshoz, ugyanis az állami tulajdonú a cég neve Kft. kezelésében lévő műemlék épületben lakik a tér neve, egy 158 négyzetméteres lakást bérel havi 80 ezer forintért."

A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes azzal, hogy " felperes neve...egy állami tulajdonú, a cég neve Kft. kezelésében lévő műemlék épületben lakik a tér neve: egy 158 négyzetméteres lakást bérel havi 80 ezer forintért", megsértette a felperes magántitokhoz és személyes adatok védelméhez való személyiségi jogait, és kötelezze az alperest a jogsértő közlemény eltávolítására és elégtétel adására, valamint 400.000,- forint sérelemdíj és ezen összeg után 2017. szeptember 4. napjától járó kamatok megfizetésére is.

Előadta, hogy a keresetében hivatkozott ingatlanügyletekkel a sajtó már korábban is foglalkozott, ahogyan az is tény, hogy a települési Önkormányzat ingatlanbérleti szerződései ügyében tett feljelentés alapján nyomozás folyik. Azt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a lakását bérbeadó cég neve Kft. - amely cég a települési Önkormányzattal semmiféle kapcsolatban nem áll - bérleti szerződéseit a nyomozó hatóság nem vizsgálja. A cikk azon állítása sem fedi a valóságot, hogy kedvezményesen jutott a bérleményhez, egy volt házastársával közös, saját tulajdonban lévő ingatlan tulajdonjogának cseréjével szerezték a bérleti jogot, így nem valós az ellenérték hiányára tett kijelentés.

Kifejtette, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán kifejtett alperesi álláspont téves. Nem vitás, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségéhez - éppen a közügyek kritizálhatósága okán - fontos társadalmi érdek fűződik. Helyes azon alperesi hivatkozás is, hogy az 2-es portál által indított adatigénylési perben a bíróság közérdekű adatnak minősítette az állami tulajdonban álló ingatlanok címét, alapterületét és bérleti díját, alperes azonban nem veszi figyelembe, hogy ezek az adatok csak anonimizáltan adhatók ki az adatigénylő számára, így a bérlő személye - hacsak nem közhatalmat gyakorló közszereplőről van szó - nem közérdekű adat. Az tehát, hogy a perbeli, tér neve bérleménye hol található, mekkora az alapterülete és mennyi a bérleti díja, közérdekű adat, ehhez képest a közlés jogellenességét - a PK 12. számú kollégiumi állásfoglalásra is tekintettel - éppen személye mint bérlő névvel történő megjelölése alapítja meg. E körben hangsúlyozta, hogy nem közszereplő, így nincs olyan fokozott tűrési kötelezettsége, amelynek alapján - a szükségesség-arányosság elvére is tekintettel - el kellene viselnie, hogy a személyét a sérelmezett közlés kapcsán konkrétan megjelöljék. Kiemelte, hogy az egységes és töretlen bírói gyakorlat szerint a közszereplők hozzátartozói nem minősülnek közszereplőnek, így a nevének említése a perbeli cikkben jogellenes. Utalt arra, hogy közszereplői minőségét nem alapozza meg az a tény sem, hogy volt házastársának a vagyonnyilatkozatában évekkel korábban szerepelt, ezen alperesi hivatkozás tehát a jogsértés kimentésére alkalmatlan. Közös gyermekük születésének a nyilvánossággal történt korábbi közlése vagy azon túlzó alperesi megállapítás, miszerint a "közvélemény számára ismert személy" lenne, a fentiekben kifejtettekre is tekintettel szintén alkalmatlan az alperesi jogsértés kimentésére, minthogy ezen körülmények semmilyen, a jog által megkívánt felhatalmazást nem adnak az alperesi sajtószerv részére személyes adatainak nyilvánossággal történő közlésére.