BH 1994.10.523 A gazdálkodó szervezet által irodahelyiségként használt lakásba történő erőszakos behatolás nem valósít meg magánlaksértést [Btk. 176. § (1) bek.].

A városi bíróság a vádlottat magánlaksértés vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A tényállás szerint a vádlott 1991. július 24. napján a tulajdonában álló lakóház értékesítésére vonatkozóan előszerződést kötött. A vádlott a lakóház kulcsait 1991 májusában átadta, és a vevők az ingatlant birtokba vették. Tekintettel azonban arra, hogy a vevők a vételárat az előszerződésben írt határidőben nem fizették meg, a végleges adásvételi szerződés megkötésére nem került sor, így az ingatlan továbbra is a vádlott tulajdonában maradt.

A vevők a birtokukban levő lakóházat 1992. január 10. napjától kezdődően határozatlan időre bérbe adták egy kft.-nek iroda céljára. A kft. az 1992. január 10. napján kelt bérleti szerződésnek megfelelően 1992 januárjától gazdasági tevékenység körében irodahelyiségként használta az épületet.

A vádlott 1992. február 7. és 9. között befeszítette az épület ajtaját, és az ingatlant ismét birtokba vette. Ezt követően a zárakat lecserélte az épületen, és ily módon megakadályozta a kft. dolgozóit abban, hogy munkahelyükre, az irodahelyiségekbe bemenjenek. A vádlott, miután a tulajdonában levő ingatlant ismét birtokba vette, a kft. dolgozóinak még azt sem engedte meg, hogy irataikért, berendezési tárgyaikért az épületbe bemenjenek, azokat ő, valamint ismerősei adogatták ki az épületből. A vádlott a zárak megrongálásával 5320 forint kárt okozott, amely az eljárás során nem térült meg.

A sértettek törvényes határidőben joghatályos magánindítványt terjesztettek elő.

A vevőket a városi bíróság 1993. szeptember 15. napján kelt ítéletével arra kötelezte, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a vádlottnak 580 000 forintot, míg őt annak tűrésére kötelezte, hogy az 580 000 forint megfizetését követően adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot bejegyezzék.

A városi bíróság a bűnösség megállapítását egyebek mellett azzal indokolta, hogy a magánlaksértés nem a lakással vagy egyéb helyiséggel kapcsolatos tulajdonjog biztosítását célozza, hanem a lakás vagy egyéb helyiség zavartalan használatának a biztosítására szolgál, vagyis mindenkor a tényleges helyzet az irányadó.