BH 1996.7.352 Háromrendbeli rablásnak minősül a vádlott cselekménye, aki egy családi házba behatolva három személlyel szemben alkalmaz erőszakot, illetőleg fenyegetést és veszi el a sértettek pénzét [Btk. 321. § (1) bek., 12. § (1) bek.].

A megyei bíróság az I. r. vádlottat halált okozó testi sértés bűntette, rablás bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette és társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 7 évi börtönbüntetésre, valamint a közügyektől 7 évi eltiltásra ítélte;

a II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette és társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt halmazati büntetésként - a vagyon elleni bűncselekményekben mint különös visszaesőt, a magánlaksértés bűntettében pedig mint visszaesőt - 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre, valamint a közügyektől 4 évi eltiltásra ítélte. A tényállás lényege a következő.

A vádlottak testvérek. 1992. február 8. napján együtt italoztak, majd a délutáni órákban elhatározták, hogy a nevelőapjuk kerékpárját a sértettnek eladják. Ennek megfelelően a kerékpárt a sértett lakására vitték, és azt a sértett 3000 forintért megvásárolta. A pénz kifizetése után azonban a vádlottak a biciklivel együtt elszaladtak, a sértettnek a 4200 forint értékű bicikli elvételével okozott kára nem térült meg. A kerékpárért kapott pénzen a vádlottak további szeszes italt vásároltak, és annak elfogyasztása után nagymértékben leittasodtak.

1992. február 9. napján a hajnali órákban elhatározták, hogy visszamennek a sértett házához, és onnan a sértettől, valamint a szüleitől pénzt fognak elvinni. 3 óra körüli időben érkeztek a sértett családi házához, melynek az utca felőli kapuja nyitva volt. Az épület bejárati ajtajának üvegezett részét az I. r. vádlott törte be, majd az ajtóban belülről benne hagyott kulccsal nyitotta ki a zárat, és ment be a lakásba.

A zajra a sértett felébredt, és felismerte az I. r. vádlottat, felszólította, hogy hagyja el a lakást. Az I. r. vádlott azonban félrelökte őt, és amikor a sértett 83 éves apja is távozásra szólította fel, őt ököllel az arcán megütötte úgy, hogy ennek következtében a kövezetre zuhant és az eszméletét vesztette. A sértett ezt követően továbbra is megpróbálta távozásra bírni az I. r. vádlottat, aki a sértett nadrágjának zsebeit átkutatta úgy, hogy a zsebeit leszakította, és tőle mintegy 130 forintot elvett. A II. r. vádlott közben a bejárati ajtó utáni előtérben maradt, és onnan nézte, hogy testvére mit csinál. A sértett az édesapja bántalmazását követően kiabálva próbált a lakásból kiszaladni azzal, hogy a közelben lakó rendőr nyomozót a történtekről értesíti, de akkor a II. r. vádlott megpróbálta ebben megakadályozni úgy, hogy az előtérből a konyhába lépett azzal, hogy "nem kell ide rendőr". A sértett azonban kicsit ellökte, és elszaladt mellette. A II. r. vádlott nem követte a sértettet, hanem a saját lakásuk irányába elszaladt. A sértett felébresztette a közelben lakó rendőrt, akivel együtt tért vissza a helyszínre, ahol már csak az I. r. vádlottat találták, aki időközben pénz után kutatott. A kutatás közben a sértett édesanyjától is pénzt követelt, aki a párnája alól elővette a pénztárcáját, és azt átadta neki, ebből az I. r. vádlott 1500 forintot vett ki. A rendőr a szolgálati fegyverét is magához vette, amikor a sértett házához átment, és látva az üvegcserepet, valamint a konyha kövezetén véres arccal fekvő idős embert, felszólította az I. r. vádlottat, hogy hagyja abba a kutatást. Erre a vádlott megpróbálta ellökni azért, hogy a helyiségből kimeneküljön. Dulakodni kezdtek, miközben az I. r. vádlott a rendőr ujját megharapta, és így sikerült a lakásból kimennie. Többszöri megállásra történő felszólítás után a rendőr a szolgálati fegyverével az I. r. vádlott után lőtt, és a jobb boka részén megsebesítette, ennek ellenére az I. r. vádlottnak sikerült elmenekülnie. A délelőtti órákban a nővérénél fogták el. Az elvett pénzből 1277 forint került lefoglalásra, így a kár részben megtérült.

A sértett 83 éves édesapja az I. r. vádlott bántalmazása következtében koponyatörést és orrcsonttörést szenvedett, majd 1992. február 10-én meghalt.

A sértett halála és a sérülések között egyenes okozati összefüggés állapítható meg, a sérülések olyan súlyosak voltak, hogy az élete a szakszerű kezelés ellenére sem volt megmenthető.

Az ítélet ellen a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást az iratok tartalma alapján a következők szerint helyesbítette és egészítette ki.

Elírási hiba folytán téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a vádlottak a kerékpár ellopásával 4200 forint értékben károsították meg a sértettet. A tanú a nyomozati és a tárgyalási vallomása szerint a vádlottaktól 3200 forintért vásárolta meg a kerékpárt, tehát ilyen összegű kára keletkezett.

Az I. r. vádlott a sértett édesanyjától azt követelte: "Adjál pénzt, hol van a pénzetek?!" Azt is követelte az I. r. vádlott ettől a sértettől, hogy adja neki a fia pénzét is, miközben megöléssel fenyegette.

A sértett 1992. február 11-én magánindítványt terjesztett elő a magánlaksértés bűntette miatt is.

Az I. r. vádlottat az O.-i Városi Bíróság ugyanezzel a rendőrrel szemben elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette és maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte, de az ítélet még nem jogerős, mert a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Ezekkel a kiegészítésekkel és a helyesbítéssel az elsőfokú bíróság ítéleti tényállása megalapozott, és így az a másodfokú eljárásban is irányadó volt.