A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37183/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 8. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Márton Gizella, Sperka Kálmán

Kfv.VI.37.183/2009/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Molnár Judit Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Molnár Judit ügyvéd) által képviselt Önkormányzata I.r., a Dallos Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Dallos Zsolt ügyvéd) által képviselt II.r. felpereseknek a dr.Telek Katalin jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes elleni közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 25.K.30.582/2006. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2008. november 5. napján meghozott 3.Kf.27.447/2008/6. számú ítéletével befejezett perében, mely perbe a II.r. felperes kereseti kérelmét elbíráló részében az alperes oldalán beavatkozott a dr.Molnár Judit Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Molnár Judit ügyvéd) által képviselt Önkormányzata a jogerős ítélet ellen az alperes részéről 50. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.447/2008/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi továbbá az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékeket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az I.r. felperes 2005. június 8-án ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, amelynek tárgya a Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei megvalósításával kapcsolatos tájékoztatási és PR feladatok ellátása volt. Bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, az ajánlati ár és a szakmai ajánlat minősége részszempontokkal. Ez utóbbin belül hat alszempontot jelölt meg.

A Bíráló Bizottság létszámát 9 főben határozta meg, ebből a szavazati joggal rendelkező 3 személynek a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelme nem volt meg.

Az ajánlattevő két társaság közül az I.r. felperes a (a továbbiakban: nyertes) közös ajánlatát hirdette ki nyertesnek.

A II.r. felperes kérelmére indult jogorvoslati eljárásban az alperes a második részszempont szakmai értékelésének ellenőrzésére személyében igazságügyi szakértőt rendelt ki. A szakvéleményre alapozottan 2006. január 12. napján kelt D.781/32/2005. számú határozatával megállapította, hogy az I.r. felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 8. § /1/ és 90. § /1/ bekezdését, ezért 1.000.000 forint bírsággal sújtotta, valamint kötelezte az igazgatási szolgáltatási díj és a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő költségének viselésére, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolása szerint a Kbt. 8. § /1/ bekezdése azért sérült, mert a szavazati joggal rendelkező tagok megfelelő szakértelemmel nem rendelkeztek, ilyen szakértelme csak a nem szavazó tagoknak és a külső szakértőnek volt. Az I.r. felperes az ajánlatokat nem az ajánlati felhívásban meghatározott pontszámmal értékelte, amely a Kbt. 90. § /1/ bekezdésébe ütközött. Az eljárása során beszerzett igazságügyi szakértői véleményt elfogadta, ezért az eredményre vonatkozó jogorvoslati kérelmet elutasította. A döntést azért nem semmisítette meg, mert a sérelem nem vezetett az ajánlatok szakmai értékelésének helytelenségéhez és az ajánlattevők sorrendjét sem változtatta meg.

Az I.r. felperes keresetében elsődlegesen a jogszabálysértés és a bírság kiszabására vonatkozó határozati rendelkezések mellőzését és a szakértői költségviselés alóli mentesítését, másodlagosan a bírság mellőzését, illetve mérséklését kérte.

A II.r. felperes szintén keresettel élt, kérve a határozat indokolásának megváltoztatását arra alapozottan, hogy az I.r. felperes a második értékelési részszempontnál az ajánlatokat jogsértően értékelte, amely a sorrendre is kihatott. A szakértői véleményt ellentmondónak, ténybeli tévedésen alapulónak tartotta.

Az elsőfokú bíróság a perben szakértői bizonyítást folytatott le, szakértőként eseti szakértőt rendelve ki. A lefolytatott bizonyítás eredményeképpen az I.r. felperes keresetét elutasította, míg a II.r. felperes kereseti kérelmét érintően az alperes határozatának indokolási részét megváltoztatva megállapította, hogy az I.r. felperes ajánlatkérőként jogsértően értékelte az ajánlatokat azzal, hogy a második értékelési részszempont tekintetében a II.r. felperes ajánlatát kevesebb pontszámmal értékelte. Ez a jogsértés az ajánlatok értékelését érdemben, az ajánlattevők sorrendjét illetően is megváltoztatta. A Kbt. 8. § /1/ bekezdésének megsértése kapcsán kifejtette, hogy az értékelést végző személyek a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel nem rendelkeztek. A jogsértés alól nem mentesülhetnek azzal az indokkal, hogy a Bíráló Bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjai között megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek is voltak. A bírság kiszabásakor az alperes indokolási kötelezettségének eleget tett, mert számot adott arról, hogy mely indoknál fogva tartotta szükségesnek a bírság kiszabását. Azt is megindokolta, hogy milyen szempontok figyelembevételével állapította meg annak összegét.

A perben beszerzett szakértői véleményt fogadta el ítéletének alapjaként, hangsúlyozva, hogy felperes által becsatolt magánszakértői vélemény csak a fél saját előadásának tekintendő. Figyelemmel volt a szakvélemények terjedelmére, alaposságára, a vélemények belső koherenciájára, logikai ellentmondás-mentességére. Értékelte a meghallgatás során elmondottakat, a nyilatkozatnak az írásos szakvéleményekkel való összhangját vagy ennek hiányát, a szakértők szakmai elismertségét. Ennek eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy a jogorvoslati eljárásban kirendelt szakértő kevésbé alapos, nem teljes részletességű elemzést tartalmazó és önmagának is ellentmondó véleményével szemben a perben kirendelt szakértő véleménye nagyobb bizonyító erővel bír.

Az I.r. felperes nemcsak azzal sértette meg az ajánlati felhívást, hogy eltért az általa megadott pontozási módszertől és törtszámokat is kiosztott, hanem azzal is, hogy az ajánlatokat nem a bírálati részszempontok szerint értékelte, így az értékelés végeredménye is érdemben megváltozott.

Az ítélet ellen az I.r. felperes úgyis, mint alperesi beavatkozó, továbbá az alperes fellebbezéssel élt, melyet a Fővárosi Ítélőtábla 2008. november 5. napján kelt 3.Kf.27.447/2008/6. számú ítéletével bírált el, helybenhagyva az elsőfokú bíróság ítéletét. Jogerős ítéletében kiemelte, hogy a hiánytalanul feltárt tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetést vont le. Álláspontját részletesen, a kereseti kérelmekben foglaltak teljes körét érintve indokolta meg.