A Fővárosi Törvényszék G.44264/2013/12. számú határozata általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 41. §, 78. §, 123. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §] Bíró: Ráczné dr. Szunyogh Zsófia

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi I. u. 40-44.

1535. Bp. Pf. 887.

19.G. 44.264/2013/12.

A Fővárosi Törvényszék a Pest Megyei Főügyészség (címe) által képviselt felperes neve felperesnek,

a Pintér és Társai Ügyvédi Iroda ... által képviselt alperes neve(címe) alperes ellen

általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása ránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy a "lakásvásárlási kölcsönszerződés" elnevezésű szerződésben, valamint a "jelzálogkölcsön szerződés" elnevezésű szerződésben alperes által alkalmazott általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló záró rendelkezések IX. fejezet 3. pont alábbi kikötése, miszerint:

"Felek megállapodnak, hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelen kölcsönszerződéssel összefüggésben, az ilyen jogviták esetére -a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel- a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen kölcsönszerződés a választottbíráskodásról szóló 1994 évi LXXI. törvény szempontjából ezen választottbírósági szerződésnek minősül",

valamint a IX. fejezet 3. pont alábbi kikötése, miszerint:

"A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra valamint a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a peres eljárásra is Felek -a pertárgy értékétől függően- a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki."

rendelkezése az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a kereset benyújtásáig, 2013. október 22. napjáig már kölcsönösen teljesített szerződéseket.

A bíróság az alperes által saját költségén közzéteendő közlemény szövegét az alábbiak szerint határozta meg:

K Ö Z L E M É N Y

A Fővárosi Törvényszék a 2014. július 8. napján kelt ítéletével valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a alperes ... által a "lakásvásárlási kölcsönszerződés" elnevezésű szerződésben, valamint a "jelzálogkölcsön szerződés" elnevezésű szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló záró rendelkezések IX. fejezet 3. pontjának azon szövegrésze, miszerint:

"Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelen kölcsönszerződéssel összefüggésben, az ilyen jogviták esetére -a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel- a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen kölcsönszerződés a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából egyben választottbírósági szerződésnek minősül."

rendelkezésre az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a kereset benyújtásáig már kölcsönösen teljesített szerződéseket.

A kikötés azért érvénytelen, mert a választottbírósági rendelkezés a fogyasztók igényérvényesítésére nyitva álló lehetőséget hátrányosan befolyásolja azzal, hogy kizárja a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, ezáltal a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit sértve egyoldalúan és indokolatlanul a alperessel szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A Fővárosi Törvényszék ítéletével megállapította továbbá, hogy a fenti lakásvásárlási kölcsönszerződés és jelzálogkölcsön szerződés záró rendelkezések IX. fejezet 3. pontjának azon szövegrésze, miszerint:

"A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra, valamint a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a peres eljárásra is Felek- a pertárgy értékétől függően -a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki."

rendelkezése az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a kereset benyújtásáig már kölcsönösen teljesített szerződéseket.

A kikötés azért érvénytelen, mert a feltétel hatása az, hogy kizárja, vagy gátolja a fogyasztó jogának érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, ezáltal a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit sértve egyoldalúan és indokolatlanul a alperessel szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Közleményt 15 napon belül saját költségén két országos napilapban egyszeri alkalommal tegye közzé.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az Államnak a felperes teljes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 72.000 (hetvenkettőezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 4 példányban, illetékbélyeggel ellátva, írásban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s

Az alperes, mint pénzügyi szervezet gazdasági tevékenysége során szolgáltatásai igénybevételére, így kölcsön nyújtására magánszemélyekkel fogyasztói szerződéseket köt, melynek keretén belül a bank lakásvásárlási kölcsönszerződések megkötéséhez 2000. július 10. napjától 2010. június 10. napjáig a lakásvásárlási kölcsönszerződés, valamint 2004. április 14. napjától 2010. június 10. napjáig a jelzálogkölcsön szerződés elnevezésű blankettaszerződéseket használta. A blankettaszerződések záró rendelkezése IX. fejezet 3. pontja rögzíti, hogy "Felek megállapodnak, hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelen kölcsönszerződéssel összefüggésben, az ilyen jogviták esetére -a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel- a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen kölcsönszerződés a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából egyben választottbírósági szerződésnek minősül.