A Szegedi Ítélőtábla Pf.20469/2007/3. számú határozata szerződés megtámadása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 209. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Mányoki Zsolt

- közérdekű kereset -

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.469/2007/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Békés Megyei Főügyészség 5700 Gyula, Városház u. 6-8. szám alatti székhelyű felperesnek - a Bagdi-Kovács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kovács László ügyvéd 5600 Békéscsaba, Andrássy út 7. I/4.) által képviselt Magyari József (alperes címe) alatti lakos alperes ellen általános szerződési feltételek megtámadása iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2007. június 22. napján kelt 3.G.40.019/2007/15. számú ítéletével szemben a felperes és az alperes részéről 16. és 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes által alkalmazott "Megbízási szerződés ingatlanhirdetésre" általános szerződési feltételek 7. pontja tekintetében az érvénytelenség megállapítását mellőzi.

Az érvénytelenség nem érinti a 2006. február 28. napjáig megkötött és 2007. február 23. napjáig már teljesített szerződéseket.

Kötelezi az alperest, hogy az alábbi közleményt 30 napon belül tegye közzé saját költségén egy alkalommal a Békéscsaba és Környéke Info, az Orosháza és Környéke Info című hirdetési lapokban, valamint a Csaba TV Képújságjában:

"A Szegedi Ítélőtábla a Pf.I.20.469/2007/3. számú ítéletével megállapította, hogy az Ingatlan-Inform Ingatlanközvetítő, Hirdető és Értékbecslő Irodát működtető Magyari József alperes által 2004. évtől alkalmazott "Megbízási szerződés ingatlanhirdetésre" általános szerződési feltételek közül az alábbiak tisztességtelenek, ennélfogva a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek:

- a 3. pont 3. mondata: "Felek megállapodnak abban, hogy nem vizsgálják, honnan értesült a vevő az ingatlanra vonatkozó értékesítési szándékról, eladás esetén a Megbízó az előző bekezdésben meghatározott vételár 1 %-át mindenféleképpen köteles a Megbízottnak megfizetni." ;

- az 5. pont utolsó fordulata: "Amennyiben a Megbízó az 1. pontban meghatározott ingatlan értékesítésétől eláll, úgy vállalja, hogy a Megbízottnak megfizeti a további különbözetet is a vételár 1 %-áig, amennyiben az ingatlant e szerződés felbontása után számított 1 éven belül mégis értékesíti."

- 2 -

Az érvénytelenség nem érinti a 2006. február 28. napjáig megkötött és 2007. február 23. napjáig már teljesített szerződéseket."

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A felek maguk viselik másodfokú eljárási költségeiket.

Kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 20.000,- (Húszezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, az ezt meghaladóan le nem rótt 28.000,- (Huszonnyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperes egyéni vállalkozóként működteti az Ingatlan-Inform Ingatlanközvetítő, Hirdető és Értékesítő Irodát. Az iroda ingatlanközvetítői, valamint ehhez szorosan kapcsolódó tevékenységet (hirdetés, reklám, stb.) folytat. Ennek során az alperes 2004. évtől kezdődően alkalmazza az ügyfelekkel történő szerződéskötés során a "Megbízási szerződés ingatlan hirdetésére" megnevezésű blankettát, melyben utólag csak a megbízó személyi adatait és az ingatlanra vonatkozó adatokat töltik ki.

A szerződési blanketta 3. pontjának első bekezdésében rögzítésre került, hogy a megbízott alperest az ingatlan vételárának 1 %-a, mint hirdetési díj illeti meg. Ugyanitt a második bekezdés a következőket tartalmazza: "Felek megállapodnak abban, hogy nem vizsgálják, honnan értesült a vevő az ingatlanra vonatkozó értékesítési szándékról, eladás esetén a Megbízó az előző bekezdésben meghatározott vételár 1 %-át mindenféleképpen köteles a Megbízottnak megfizetni". A 4. pont értelmében "Megbízó kötelezettséget vállal, hogy amennyiben az 1. pontban körülírt ingatlanra vonatkozó eladási szándékot bizonyító okirat (foglaló, előszerződés, szerződés, stb.) aláírásra kerül, vagy az ingatlan értékesítésétől bármilyen okból kifolyólag eláll, úgy 3 napon belül írásban értesíti a Megbízottat, ellenben minden megkezdett hónapra további 10.000-10.000,- Ft reklámköltséget is megfizet a Megbízottnak".

A szerződési blanketta 5. pontjában az alperes a szerződés megszűnése utáni időszakra fogalmazza meg díjigényét a következőképpen: "Amennyiben a Megbízó az 1. pontban meghatározott ingatlan értékesítésétől eláll, úgy vállalja, hogy a Megbízottnak megfizet további különbözetet is a vételár 1 %-áig, amennyiben az ingatlant e szerződés felbontása után számított 1 éven belül mégis értékesíti". Késedelmes teljesítés esetére a szerződésminta 7. pontjában "a Megbízó vállalja, hogy a 3., 4. és 5. pontban meghatározott fizetési kötelezettségének elmulasztása esetére az évi 20 % késedelmi kamatot is megfizeti a Megbízottnak."

Az alperes az általa szerkesztett ingyenes hirdetési újságokban (Békéscsaba és Környéke Info, Orosháza és Környéke Info), valamint a Csaba TV Képújságjában, végül az Interneten is hirdeti a szerződésben megjelölt szöveggel az ingatlanokat, igény esetén fényképpel, alaprajzzal együtt.

- 3 -

Pf.I.20.469/2007/3.szám

A felperes keresetében a kiemelt általános szerződési feltételeket tisztességtelennek minősítette és azokat megtámadta. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal e kikötések érvénytelenségét, továbbá kötelezze az alperest, hogy saját költségén tegye közzé a kikötések érvénytelenségének megállapítását. Álláspontja szerint az alperes a megbízóval eredménykötelmet létesít, díjra csak az eredmény bekövetkezése, a közvetített ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése esetén tarthat igényt. A jutalék formájában meghatározott díj csak akkor illeti meg, ha a tevékenysége és az eredmény bekövetkezte közötti okozati összefüggés fennáll. Tisztességtelen, hogy az alperest díjazás illeti meg akkor is, ha az ingatlant nem az általa közvetített vevő vásárolja meg, továbbá az is, ha tevékenységétől függetlenül történik meg 1 éven belül az ingatlan értékesítése, díjazásra mégis jogosult (BH 2006/1/19.). A szerződésminta 4. pontjában foglaltakat arra figyelemmel tartotta tisztességtelennek, hogy a megbízót indokolatlanul, túlzott mértékű kötbér fizetésére kötelezi. Ugyancsak tisztességtelen a törvényes mértéket lényegesen meghaladó késedelmi kamat fizetését előíró kikötés is.

Az alperes azzal érvelt, hogy az ügyfelekkel kötött szerződés nem ingatlanközvetítésre irányul, hanem hirdetési tevékenységre, melynek során közzéteszi az eladó címét és telefonszámát is. Ingatlanközvetítés esetén követhető, hogy kinek adta ki a közvetített lakás adatait, a hirdetési szerződés esetében ez a lehetőség hiányzik. A támadott kikötések véleménye szerint nem tisztességtelenek: a 3. pontban szereplő kikötés a megbízott érdekeinek védelme folytán szükséges, a 4. pont rendelkezése pedig azt célozza, hogy ne merüljön fel a további hirdetéssel felesleges költség, egyben meghatározza a költség havi összegét is. Az 5. pont azt hivatott kivédeni, hogy a megbízó rosszhiszeműen visszaéljen a helyzetével, felmondja szerződést, majd a nála jelentkező vevővel később megkösse a szerződést, díjat pedig a megbízottnak ne fizessen. A késedelmi kamat mértékét nem tekintette eltúlzottnak.