BH 1975.5.221 I. Hozzátartozók között létrejött fedezetelvonó szerződésnek minősülő ajándékozási szerződés hatálytalan azzal a személlyel szemben, akinek kielégítési alapja részbeni vagy egészbeni elvonását eredményezi. A relatív hatálytalanságot nem érinti, hogy a szerződésről a hitelező tudott, vagy annak lebonyolításában jóhiszeműen maga, is részt vett. [Ptk. 203. § (1), (2) bek.].

II. Az ajándékozási szerződés viszonylagos hatálytalanságának megállapítása csak az ajándékozási szerződéssel érintett valamennyi szerződő fél perbenállása mellett lehetséges. Erre a bíróságnak a felperes figyelmét fel kell hívnia és őt a szükséges tájékoztatással el kell látnia [Pp. 3. §].

A felperes asztalos kisiparos. T. J. és felesége 1971-ben a felperesnél 8600 Ft értékben hálószoba-bútor elkészítését rendelte meg. A megrendelés alkalmával kifizettek 3000 Ft előleget és úgy rendelkeztek, hogy a bútort az alperesek címére kell elküldeni, akiknek a bútort ajándékként szánták. A felperes a hálószobabútort annak elkészítése után az alpereseknek leszállította. A megrendelők a felperes előadása szerint a hátralékos vállalkozói díjat nem fizették meg. Emiatt a felperes T. J-vel és feleségével szemben pert indított. A bíróság az említett perben a nevezetteket a ki nem fizetett vállalkozói díj megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet alapján elrendelt végrehajtás azonban a felperes előadása szerint eredménytelen maradt.

Ezután a felperes a hátralékos vételár, valamint a T. J. és felesége ellen lefolytatott eljárás költségeinek megfizetése iránt pert indított és kérte az alpereseknek 6732 Ft megfizetésére kötelezését.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a perbeli hálószobabútort a II. r. alperes szüleitől ajándékba kapták, a felperessel szemben fennálló esetleges vételárhátralék megfizetésére tehát nem kötelezhetők. Utaltak arra is, hogy a vételárat T. J. és felesége már kifizették.

Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felek nincsenek egymással jogviszonyban. Két elkülönülő szerződés: egy ajándékozási és egy vállalkozási szerződés jött létre. A vállalkozói díjat a felperes csak a megrendelőktől, nem pedig a megajándékozottaktól követelheti.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Megállapította, hogy a felperes - a megrendelők kifejezett kérésére és az ajándékozási szándékról tudva - maga szállította a perbeli bútort az alperesek lakására, Így a perbeli esetben a megrendelők és az alperesek közötti ajándékozási szerződésnek a felperessel szembeni viszonylagos hatálytalansága nem állapítható meg.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.