A Fővárosi Törvényszék K.31028/2005/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, 166. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §, 97. §, 108. §, 109. §, 116. §, 124. §, 128. §, 135. §, 142. §, 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Fővárosi Bíróság

8.K. 31.028/2005/25.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Csilléry Alexandra ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , a Dr. Szabó Szilvia jogtanácsos által képviselt APEH Elnöke (cím hivatkozási szám: 8931409981) alperes ellen, - adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes kereseteit elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 214.100,- (Kettőszáztizennégyezer-egyszáz) Ft kereseti illetéket az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

I.

Az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága az .... számú megbízólevéllel a felperesi társaságnál 2001. évre vonatkozóan társasági adó, 2001. február 15. és szeptember 30. közötti időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó, valamint 2001. február 15. és 2002. december 31. időszakra vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben ellenőrzést végzett. Az első fokú adóhatóság társasági adónemben 14.000,-Ft, ÁFA adónemben 2001. január I. negyedévre és 2002. I-III. negyedévre összesen 177.000,-Ft adókülönbözetet, mindösszesen 191.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 139.000,-Ft adóhiánynak minősült. Emellett a 3379796888. számú első fokú határozatában 69.000,-Ft adóbírságot, 22.000,-Ft késedelmi pótlékot, valamint 200.000,-Ft mulasztási bírságot is kiszabott az adóhatóság a felperessel szemben, mely határozattal szemben a felperes fellebbezéssel nem élt.

Ezt követően az APEH Elnöke az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 116.§. (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelte az Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság által lefolytatott ellenőrzés felülellenőrzését, a lefolytatott ellenőrzés megállapításait a 1228653050. számú jegyzőkönyvbe foglalta. A felülellenőrzés elfogadta az alapvizsgálat során felvetett jegyzőkönyv II/3., III/4. és III/5. pontjában tett megállapításokat. Az alapeljárásban megállapítottak elfogadása mellett a felülellenőrzés megállapította azt is, hogy a felperes iratai nem voltak alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, ezért azt becsléssel állapította meg. A felperes árnyilvántartást nem vezetett, a bruttó eladási árakat a beszerzési számlákra vezette fel.

A becslés alkalmazására azért volt szükség, mert ezen adatok alapján alkalmazott valós árrés jelentősen eltért a társasági adóbevallásból megállapítható 2001. évi 8,3%-os, illetve a 2002. évi 6,3%-os árréstől, így a bevallott bevétel is eltért a ténylegesen alkalmazott árrés melletti bevételtől. A beszerzési számlákra felvezetett adatokból megállapíthatóan ugyanis a felperes által alkalmazott árrés a kiskereskedelmi tevékenység esetében 10-30%, a nagykereskedelmi tevékenység esetében 3-10% közötti volt, az eltérést a felperes képviselőjének nyilatkozata is alátámasztotta. Erre tekintettel a felülellenőrzés végső soron az alapellenőrzés során, és az újonnan tett megállapítások alapján társasági adóban összesen 1.166.000,-Ft, ÁFÁ-ban összesen 3.050.000,-Ft, szja-ban pedig 4.462.000,-Ft, azaz mindösszesen 8.678.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére. A jegyzőkönyvre tett észrevételében a felperes sérelmezte a becslés alkalmazását, azt, hogy a felülellenőrzés csak a meghatalmazott képviselő nyilatkozatát vette figyelembe, álláspontja szerint a becslés módszere nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, a becslés alkalmazhatóságának feltételei nem álltak fenn. Az adóhatóság megállapítása ellentmondásos, mert a becslés alkalmazására azért került sor, mert az iratok nem voltak alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, ugyanakkor az adóhatóság kizárólag az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott iratokból indult ki.

Az észrevételt a felülellenőrzést realizáló APEH Hatósági Főosztály Észak-Alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály Hajdú-Bihar Megyei részlege nem tartotta megalapozottnak, ezért a 122793321. számú határozatával az alapeljárásban hozott határozatát megváltoztatta, és a mindösszesen 8.678.000,-Ft-ban állapította meg a felperes terhére mutatkozó adókülönbözet összegét, melyből 7.460.000,-Ft minősült adóhiánynak. Az adóbírság összegét 3.730.000,-Ft-ban, a késedelmi pótlék összegét pedig 3.751.664,-Ft-ban állapította meg a felülellenőrzést realizáló megváltoztató határozat, míg 232.000,-Ft mulasztási bírság kiszabására is sor került a felperessel szemben. Utóbb a felülellenőrzést realizáló első fokú hatóság kiegészítette a határozatát, mert hivatalból észlelte, hogy az Szja-ban megállapított 4.462.000,-Ft adókülönbözetből adóhiánynak minősülő 4.239.000,-Ft megfizetésére vonatkozó kötelezés előírása a 122793321. számú határozat rendelkező részéből kimaradt, ezért ezt a 1227935656. számú határozatával kiegészítette.

A felperes fellebbezett az első fokú határozat, illetve a kiegészítő határozat ellen, melyben a jegyzőkönyvben tett észrevételét fenntartva, kiemelte, hogy jogszabálysértőnek tartja, hogy az adóhatóság a társaság meghatalmazott képviselőjét, személy1, nem ügyfélként hallgatta meg, így jogairól nem megfelelően tájékoztatta, és kizárólag személy1 hallgatta meg, és nem nyilatkoztatta meg a társaság ügyvezetőjét. Utalt az Art. 108.§. (2)-(6) bekezdésére, valamint a 110.§-ra, és továbbra is fenntartotta azon álláspontját, miszerint a becslés feltételei nem álltak fenn, ezért kérte a határozatban foglalt megállapítások törlését. Kifogásolta a menetlevelekkel kapcsolatban tett megállapítást is arra hivatkozással, hogy a menetlevelekhez kapcsolódó üzemanyagszámlákat a 2002. IV. negyedévi ÁFÁ-ra vonatkozó felülellenőrzés, ellentétben a jelen eljárással, elfogadta. A kiegészítő határozat elleni fellebbezésében egyrészt azt sérelmezte, hogy az nem felel meg az Áe. 48.§-ában foglaltaknak, másrészt azt kifogásolta, hogy a revízió szja-ban olyan fizetési kötelezettséget írt elő, amely tényként nem állapítható meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. április 15. napján kelt 8931732566. sz. határozatával a felperes fellebbezését elutasítva, az első fokú alap-, illetve kiegészítő döntést annak helyes indokaira utalással helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az adóhatóság bizonyította, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, valamint azt is, hogy az alkalmazott módszer megfelelt az adó alapjának valószínűsítésére. A becsült többletbevétellel függött össze mind a társasági adó, mind az ÁFA adónemben, mind pedig az szja-ban tett adóhatósági megállapítás a 2001., illetve a 2002. év vizsgált időszakait illetően.