A Szolnoki Törvényszék K.27225/2009/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 26. §] Bíró: Bana Imre

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Törvényszék K.27225/2009/3.*, Kúria Kfv.37043/2010/11. (BH 2011.1.25)

***********

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

12.K.27.225/2009/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság, dr. Szentjóbi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal alperes ellen - földhasználati bírság fizetési kötelezettséget megállapító közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25.000.- (Huszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a keresetlevél, az alperes írásbeli nyilatkozata, a beszerzett államigazgatási iratok, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Törökszentmiklósi Körzeti Földhivatal Karcagi Kirendeltsége hivatalból indított eljárása során megállapította, hogy a 700.315/2009. számú határozata rendelkező részében helyrajzi szám szerint felsorolt, összesen 36 ingatlant érintően a felperes elmulasztotta földhasználati bejelentését teljesíteni az első fokú földhivatal felé, e kötelezettség elmulasztása miatt fenti számú határozatával 2.144.450.- Ft földhasználati bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

E határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, amelyben az első fokú határozat saját hatáskörben történő visszavonását, illetve az 1. települési 1. és a 2. települési 2., 3., 4., 5., és 6. hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó részben a határozat megsemmisítését kérte. Fellebbezésének indokát abban jelölte meg, hogy a határozat a megjelölt helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában megalapozatlan. Az 1. települési ingatlan kapcsán előadta, hogy a felperes a földhasználati bejelentését teljesítette, az első fokú földhivatal határozatával már nyilvántartásba vette, míg a fellebbezésében nevesített 2. települési ingatlanok vonatkozásában előadta, hogy azoknak nem vagyonkezelője.

Az alperes 70.059/2009. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresettel fordult a megyei bírósághoz, amelyben kérte az alperes fenti határozatának felülvizsgálatát. Előadta, hogy a határozat jogszabályt sért, mert az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. § /2/ bekezdésének, illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § /1/ bekezdésének rendelkezésébe ütközik.

Előadta, hogy az alperes felülvizsgálni kért határozatában helytállóan utalt arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a felperes van vagyonkezelőként bejegyezve a fellebbezésben jelzett 2. települési ingatlanokat érintően. Az alperes azonban téved akkor, amikor a felperes fellebbezésében írt körülményeket nem fogadta el, illetve részletesebb vizsgálat alá sem vetette. Az Inytv. értelmében valóban vélelmezni kell az ingatlannyilvántartás közhitelességét, azonban e vélelem megdönthető. Az ingatlan-nyilvántartásnak a vagyonkezelői jogra vonatkozóan nincs konstitutív hatálya, sőt deklaratív jellegről sem beszélhetünk. A vagyonkezelői jog ingatlannyilvántartási bejegyzése e jog meglétét - a jog keletkezését valóban bizonyító okirat hiányában - legfeljebb csak feltételezi. E vagyonkezelői jogot alapító szerződés hiányában nem beszélhetünk arról, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartás hatályos állapotából kiindulva bárkinek vagyonkezelői joga lehetne egy ingatlanon. Fontosnak tartotta annak kiemelését, hogy a bejegyzési eljárás során a földhivatal kisajátítási eljárás eredményeképpen hozott határozat tekintetében intézkedett, nem szerezte be az erre vonatkozó szerződést, vagy szerződés-kiegészítést. A vagyonkezelői jogot tehát egy olyan okirat alapján jegyezte be, mely ingatlannyilvántartási bejegyzésre csak technikailag alkalmas, azonban a vagyonkezelői jog tekintetében bejegyzés alapjául szolgáló megállapodásról, e jog keletkezéséről adatot nem tartalmazott. Álláspontja szerint amennyiben a vagyonkezelői jog bejegyzése maga után vonja a földhasználati jog azonnali bejegyzésének szükségességét, az első fokú földhivatal akkor járt volna el helyesen, ha a vagyonkezelői jog bejegyzését a vagyonkezelői szerződés becsatolásáig felfüggeszti, vagy az ügyfelet hiánypótlásra hívja fel evonatkozásban.

Hivatkozott arra, hogy a 2. települési 5, 4. és 7. hrsz-ú ingatlanok tekintetében az első fokú földhivatal határozatának meghozatalát megelőző naptári évben kezdeményezte az illetékes állami szervnél az ingatlanok vagyonkezelői jogának rendezését. Ehhez 2008. október 7. napján csatolta felügyeleti szervének előzetes egyetértő nyilatkozatát.

A 2. települési 2. és 3. hrsz-ú ingatlanok tekintetében a tulajdonjog, valamint a vagyonkezelői jog a tulajdoni lap szerint 2009. július 5. napján, vagyis az első fokú határozat meghozatalát követően került bejegyzésre. Ennélfogva a földhasználat bejelentése akkor sem lehetett elkésett, ha a földhasználat bejelentésére nem a vagyonkezelési jog megszerzésére irányuló szerződés megkötését követően kellene sort keríteni. E két ingatlan vonatkozásában a felperes 2009. június 9. napján kérte felügyeleti szervének egyetértő nyilatkozatát.