A Győri Ítélőtábla Gf.20283/2012/13. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 177. §, 182. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 201. §, 205. §, 227. §, 236. §, 237. §, 239. §, 255. §, 258. §, 303. §, 375. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.283/2012/13.

A Győri Ítélőtábla a Szegedi Ügyvédi Iroda által képviselt beavatkozó által támogatott, a dr. Czugler Péter Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása és elszámolásra kötelezés iránt indult perében a Győri Törvényszék 2012. április 19. napján G.20.291/2011/43. sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által 44., a beavatkozók által 45., 47. és a felperes által 46. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatja, s a keresetet teljes egészében elutasítja.

Az alperes elsőfokú perköltségben és feljegyzett eljárási illetékben való marasztalását mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 3.400.000. (Hárommillió - négyszázezer) Ft le nem rótt kereseti- és fellebbezési illetéket, míg a beavatkozót, hogy 2.500.000. (Kettőmillió-ötszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 4.500.000. (Négymillió-ötszázezer) Ft, míg a beavatkozót, hogy 100.000. (Egyszázezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

2006. augusztus 1. napján a hitelező alperes, valamint az adós "A" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: adós) között egy közjegyzői okiratba foglalt több szerződés jött létre. A beruházási hitelhez nyújtott kölcsönszerződéssel az alperes a havonta esedékes ügyleti kamattal terhelt 254.339,4 euró (ténylegesen 69.662.000.Ft) kölcsöntőkét nyújtott az adósnak 10 éves - 2016. augusztus 1. napjáig terjedő - futamidőre, 120 havi részletre. A kölcsönből az adós kiváltotta a "B" Bank Zrt-től felvett korábbi, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét. Ezen túl az alperes az adós adóssal hitelszerződést kötött 50 millió forint rulírozó hitelkeret igénybevételére, 2007. augusztus 2-i lejárattal, ügyleti kamat- és rendelkezésre tartási jutalék ellenében. A hitelszerződésekhez kapcsolódó általános szerződési feltételek III/8. pontja szerint törlesztési késedelem esetén a bank a kölcsönök lejárt tőkerésze után a lejárt tőkére vonatkozó ügyleti kamaton felül évi 6% késedelmi kamatot számít fel. Az adós fizetési kötelezettsége elmulasztása esetére a bank jogosult a teljes fennálló hiteldíj és késedelmi kamattartozást tőkésíteni és ettől a naptól kezdődően az így megállapított tőke után ügyleti kamaton felül évi 6% késedelmi kamatot felszámítani. Harmadrészt a jelzálogjog jogosult alperes, valamint a jelzálogkötelezett adós között a Város 1. ...1 és ...1/A (.....) hrsz-ú ingatlanokra egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogjogot alapító szerződés jött létre, a két hitelszerződésből eredő, együtt 120.200.000.Ft tőketartozás és járulékai erejéig, első ranghelyre. Negyedrészt a tulajdonos adós, valamint a vevő alperes között vételi (opciós) szerződés jött létre a 2011. augusztus 2. napjáig terjedő, 5 éves határozott időre a Város 1. ...1 és ...1/A hrsz-ú ingatlanokra, vételárként 95.830.000.Ft-ot kikötve. Az alperes a vételi jogát akkor gyakorolhatta, ha a felperessel szemben szerződésen alapuló, bármely jogügyletből eredő lejárt követelése keletkezik. Az opciós szerződés VI/6. pontjában a felek kikötötték, hogy az alperes jogosult az opciós vételárba a követelése teljes összegét beszámítani. Köteles volt azonban a követelése és a vételár között mutatkozó esetleges különbözettel az adós felé a vételi jog gyakorlásától számított 8 napon belül elszámolni. A beavatkozók mint egyetemleges készfizető kezesek az ugyanaznap megkötött készfizető kezességi szerződéssel vállalták a hitel- és hitelkeret-szerződésből eredő tartozások és járulékaik megfizetését. Az alperes a 2006. augusztus 1. napján kelt hitel- és hitelkeret-szerződést 2008. március 26. napján azonnali hatállyal felmondta. A hitelszerződésből eredő adósi tartozást a felmondásban 64.409.010.Ft-ban, míg a hitelkeret-szerződésből eredő tartozást 50.821.654.Ft-ban határozta meg. Az alperes 2008. december 19-én a Város 1. ...1 és ...1/A hrsz-ú ingatlanra a vételi jogát gyakorolta, a felmondásban közölt tartozás megfizetése elmulasztása miatt. Az alperes tulajdonjogát az ingatlanokra a körzeti földhivatal bejegyezte. Az alperes az ingatlanokat a 2010. január 29. napján kelt szerződéssel 104.000.000.Ft (általános forgalmi adó nélküli) vételárért értékesítette a "C" Kft vevő részére. Az időközben névváltozáson is átesett adós felszámolását a megyei bíróság 2010. április 9-i kezdő nappal rendelte el, az alperes hitelezőként a felszámolónak 25.209.417.Ft tőkekövetelést, valamint annak a 2008. december 31. napjától járó ügyleti és késedelmi kamatát jelentette be, melyből a felszámoló a tőkeösszeget vette nyilvántartásba. A felszámolási eljárás befejezése után az "D" Kft. "fa" adóst a cégbíróság 2013. február 1-i hatállyal törölte a cégnyilvántartásból.

A felperes módosított keresetében az alperessel 2006. augusztus 1. napján megkötött opciós szerződés, valamint az alperes vételi joga 2008. december 19-i gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződés semmissége megállapítását, az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződések határozathozatalig terjedő hatályossá nyilvánítását (Ptk.237.§ (2) bekezdés) kérte; továbbá az alperes kötelezését elszámolásként 43.074.298.Ft, valamint annak a 2008. december 28. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. Semmisségi keresetében azzal érvelt, hogy a 2006. augusztus 1. napján kelt opciós szerződés biztosítéki szerződés volt, a lényeges szerződési feltételek közül az alperes az opciós vételárat egyoldalúan, alkufolyamat nélkül határozta meg. Figyelemmel arra, hogy az egy időben megkötött keretbiztosítéki jelzálogszerződés 120.200.000.Ft tőke és járulékai követelésre nyújtott biztosítékot, az opcióval érintett ingatlanok forgalmi értéke legalább ekkora volt. Az alkufolyamat nélkül, a biztosítéki vagyontárgy értékét figyelmen kívül hagyva meghatározott opciós vételár - a Szegedi Ítélőtábla 1/2008. PK véleménye II. pontja és a BH 2008/213 szám alatt közzétett eseti döntésből is következően - jogszabály megkerülésére irányul, ezért a Ptk.200.§ (2) bekezdése szerint semmis. Semmis amiatt is az opciós szerződés, mert a Ptk.255.§ (2) bekezdésében szabályozott lex commissoria tilalmába ütközik. Az opciós és adásvételi szerződés hatályossá nyilvánítása folytán az alperes nem a semmis szerződésben meghatározott opciós vételár, hanem az opció gyakorlásakor meghatározható (ingatlan) forgalmi érték alapján köteles elszámolni. A felperes kérelmére lefolytatott előzetes bizonyítási eljárás során kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő az opcióval érintett ingatlanok forgalmi értékét 155.626.000.Ft-ban állapította meg, melyből levonva a felperest terhelő 112.541.702.Ft tartozást, az alperes további 43.074.298.Ft megfizetésére köteles. A felperes az opció gyakorlásakor fennálló tartozását úgy határozta meg, hogy álláspontja szerint az alperes a Ptk.4.§ (1) bekezdése alapján az azonnali hatályú felmondástól (2008. március 26.) a vételi joga gyakorlásáig (2008. december 19.) nem számíthat fel késedelmi kamatot.